Minden, amit az állami földek eladása elleni népszavazási kezdeményezésről tudni kell

Az állami földek eladása ellen népszavazási kezdeményezés indult. A legfőbb kérdés az az, hogy sikerül-e az ellenzéki pártoknak és a civileknek  négymillió embert az urnákhoz vinni. Bemutatjuk, hogy mik a leggyakrabban ismételt kérdések, amelyek felmerülnek a már elindult népszavazási kezdeményezés kapcsán.

A Fidesz közeli agrárbárók csillapíthatatlan földéhségének csak a magyar állampolgárok összefogása tud gátat vetni. Ennek a közös fellépésnek az egyetlen jogi és politikai lehetősége a népszavazás, a témában referendumot kezdeményező szocialista képviselő Gőgös Zoltán szerint. A népszavazási kezdeményezéséhez elkezdte gyűjteni az aláírásokat az MSZP, az LMP és az Élőlánc is, valamint hetvenkét civil szervezet csatlakozott a kampányhoz.

A szocialisták együttműködnek a veszprémi független képviselővel, Kész Zoltánnal a népszavazási kampányban, aki az állami vezető fizetési korlátjáról indította el népszavazási kezdeményezését Lopásgátló népszavazás néven.

A 2008-as „szociális népszavazáshoz” hasonlóan, egy ciklus közepén lévő referendum fontos politikai fordulatot jelenthet a hazai politikai életben. Azok az ellenzéki erők profitálhatnak belőle, akiknek sikerül meglovagolni a kormányközeli oligarchák gyors gyarapodása elleni közfelháborodás hullámait. A földkérdésben eddig számos alkalommal erőteljesen megnyilvánuló Jobbik nem kampányol aktívan, ez valószínűleg nem független a párton belüli belharcoktól.

A Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció sem vesz részt a népszavazási kampányban, helyette a saját programjuk támogatására gyűjtenek aláírásokat. A Juhász Péter fémjelezte Együtt az Orbán körüli emberek meggazdagodása miatt figyelt fel a földkérdésre. A Párbeszéd Magyarországért szakpolitikusi és aktivista szinten is részt vesz a kampányban.   

Az MSZP, mint kezdeményező, és az LMP, melynek a szakpolitikusa Sallai R. Benedek aktívan kampányol, gőzerőkkel gyűjtik az aláírásokat. Az Átlátszó megkérdzete a kampány állásáról az aláírásgyűjtésben élen járó Beke Károlyt, a szocialista párt elnökségi tagját. A fiatal ellenzéki politikus szerint biztos, hogy még jóval a júniusi leadási határidő előtt meglesz a referendum kiírásához szükséges kétszázezer aláírás. A legtöbb aláírót a kormányellenesség viszi az aláírópultokhoz, és nem a szakpolitikai kérdés, árulta el az Átlátszónak az egyik aláírógyűjtő pultnál lévő aktivista.

A valódi politikai kérdés a népszavazás kapcsán az az, hogy sikerül-e olyan hangulatot kialakítania az ellenzéki szereplőknek, ami feltüzel négymillió választópolgárt, és elviszi őket az urnákhoz, ha kiírják a népszavazást. A szocialista kampánystratégák arra számítottak, hogy a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kérdés mozgósító ereje majd magával húzza majd a földeladások kérdését is. Mivel a kormány visszakozott a boltzártól, a nagy népszerűségnek örvendő kérdés kiesésével új stratégia után kell nézniük az ellenzéki spin-doktoroknak.

A népszavazás sikerének a kulcsa az lehet, ha egységes arculattal és közös ütős üzenetekkel tudnak megjelenni a kampányolók. A 2008-as szociális népszavazás azért tudta bevinni a kegyelemdöfést a Gyurcsány-kormánynak, mert az akkor ellenzékben lévő Fidesz nem a saját logóját és szlogenjét használta, így a saját táborán kívüli szavazókat is mozgósítani tudta. A szakpolitikai kérdésekből tudott a Fidesz kampánygépezete egy Gyurcsány-ellenes népszavazást kreálni, ami az akkori kormány összes ellenzőjét egy oldalra hozta össze a népszavazási kampányban.

A jelenlegi kampányolók nem tanultak még ebből a példából. Az ellenzéki pártok külön-külön a saját logójukkal vannak kint az utcán, és eddig nem tudtak kialakítani egy közös és erős politikai üzenetet kialakítani. Pedig a baloldali pártoknak nagy szüksége van arra, hogy a saját szavazói bázisukon kívüli embereket is mozgósítani tudják, mert az MSZP-nek és az LMP-nek, a legutóbbi közvéleménykutatások szerint, összesen nincsen másfél millió szavazója, miközben csak akkor lesz érvényes a referendum, ha  a nyolcmillió választópolgár legalább fele részt vesz rajta.

Ehhez nem elég az sem, ha a meglévő bázison túl, csupán a jobbikos szavazókat tudják a népszavazásra motiválni. Szükség van a négymilliós részvétel eléréséhez azon Fidesz szavazók voksaira is, akik alapvetően jobboldaliak, de elegük van a kormány körüli oligarchák rohamos meggazdagodásából. Számukra Ángyán József jelenti a referencia személyt. Ezért is kulcsfontosságú a földárverésekről szóló tanulmányokat folyamatosan publikáló volt vidékpolitikai államtitkár bevonása a kampányba.

Korábbi cikkeink Ángyán Józsefről

Itt a legújabb Ángyán-tanulmány: a felcsútiak vették a legtöbb földet Fejérben

Így verte át Orbán Viktor Ángyán Józsefet a 2010-es választások előtt

Földárverések: Itt a legújabb Ángyán-jelentés

Ángyán József beolvas: Így még nem osztotta ki egy volt tagja sem az Orbán-kormányt

Kisegítők és tartótisztek (2) – Beszélgetés Ángyán Józseffel

Kisegítők és tartótisztek (1) – Beszélgetés Ángyán Józseffel

Hálórészletek – Beszélgetés Ángyán Józseffel

Tervek és taszítások – Beszélgetés Ángyán Józseffel

Egyetemi háttérháborúk – Beszélgetés Ángyán Józseffel

A felcsúti feudalizmus, ahogy Ángyán József látja from atlatszo.hu on Vimeo.

Számos civil szervezethez hasonlóan az Átlátszó is támogatja a népszavazási kezdeményezést azzal, hogy hírt adunk a földárverésekkel kapcsolatos legnagyobb mutyikról, utána járunk a legnagyobb visszaéléseknek, felderítjük a háttérben mozgató erőket. Most közérthető formátumban elmagyarázzuk, hogy mi is a tétje a népszavazásnak.

Mit is jelent a kérdés pontosan?

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?

2015 novemberében indult az az árverés sorozat, amivel a kormány az állami kézben lévő termőföldvagyont ki akarja árusítani. Ha a népszavazáson a választópolgárok több, mint fele érvényesen szavaz, és az igenek kerülnek többségbe, akkor a Parlamentnek hoznia kell egy törvényt. Ennek a törvénynek rendelkeznie kell arról, hogy az állam nem adhatná el a tulajdonában lévő földeket, szántókat, legelőket, erdőket.

Hogyan érinti ez a hétköznapi embereket?

Az állami föld mindannyiunk tulajdona. Ha eladják az állami termőföldeket, akkor  számos kedvezőtlen folyamat indul be. Felgyorsul a birtokkoncentráció, egyre kevesebb ember kezében egyre több föld lesz. Ezzel párhuzamosan nőni fog a munkanélküliség. A nagyipari mezőgazdaság előretörésével egysíkúbb lesz a mezőgazdasági termények választéka, drágább lesz az egészséges élelmiszer. Vidéki térségekben a politikai függések rendszere is megszilárdul. Hiszen nem sokan mernek majd ellent mondani a földesúrnak, aki a legfőbb foglalkoztató helyben.

Miért fontos, hogy mi lesz az állami földekkel?

A mindenkori kormányok legfontosabb vidékpolitikai eszköze az állami földekkel való gazdálkodás. A következő nemzedékek lehetőségét szabja szűkre a kormány azzal, hogy most eladja az utolsó állami kézben lévő földeket is. Azok akik húsz év múlva szeretnének gazdálkodásba kezdeni, családi hátszél nélkül már nem tudnak majd belevágni.

Mitől korrupció az, ha valaki nyilvános árverésen vesz földet?

A politikailag és gazdaságilag lekötelezett kormányhoz hű réteg földhöz juttatása az intézményesült korrupció minősített esete. Minden jogszerű látszólag, de a nemzeti földtulajdon elveszíti “közvagyon jellegét”.  A földárverések első köre bebizonyította, hogy nem a helyi gazdák, hanem a kormányzathoz közel állók lettek a fő nyertesei a liciteknek. Fejér megyében csak a földek egyötöde került helyi gazdák kezébe.

A magyar termőföld kiváló befektetés, mert a termőföldárak még mindig ötször magasabbak Ausztriában, és az árak kiegyenlítődése elkezdődött az Unión belül. Ehhez hozzájön még a hektáronkénti hetvenezer forintnyi területalapú támogatás az Európai Uniótól. Ezért nem meglepő, hogy sokszor áron alul jutnak hozzá a földekhez az egyedüli licitálók. Azok a vagyonosok, akik gyorstalpaló aranykalászos gazdatanfolyamon szerezték meg a földműves státuszt, és most bevásárolnak az állami földekből, busás haszonra tesznek szert.

Ha addigra a földárveréseken megveszik az összes állami földeket, akkor ez a népszavazás már csak eső után köpönyeg?

Májusban elindul a földárverések harmadik köre. Még nem az összes termőföldjét értékesítette a kormányzat. Az árveréseken el nem kelt szántók mellett, az erdők és a halastavak is a termőföld kategóriájába tartoznak. Az állami erdészetek ellen indult kormányzati vizsgálatokból, és verbális támadásokból, arra lehet következtetni, hogy amiként a szántóföldeket, úgy az erdőket is privatizálni akarja a kormány. Amennyiben sikeres a népszavazás, akkor biztosan meg lehet menteni az állami erdőket a privatizációtól.   

A népszavazási aláírásgyűjtés egy pártkampány?

A népszavazási kérdést Gőgös Zoltán MSZP képviselő adta be, de az ügy érdekében számos más ellenzéki párt és civil szervezet csatlakozott a kampányhoz. Először fordulhat elő az elmúlt hat évben, hogy félretéve a pártérdekeket és más egyéni érdekeket egy széles összefogás sikert érhet el az Orbán-kormány politikájával szemben. A kampány akkor lesz sikeres, ha egyik szereplő sem akarja kisajátítani magának az ügyet, és együttesen tömegeket tudnak mozgósítani az Orbán-kormány körüli agrárbárók földrablása ellen.

Hogyan lehet részt venni a kampányban?

Az aláírásgyűjtés a kampányt koordináló szocialisták szerint májusig még biztosan tartani fog. A Lopásgátló népszavazás internetes oldalán megtalálhatóak az aláíróívek, amiket ide kattintva is le lehet tölteni. Az adatok megadása, és az aláírás után a megadott címre kell eljuttatni, vagy a számos vidéki városban és Budapesten lévő aláírásgyűjtő pontokon lehet leadni az aláírásgyűjtő íveket.

Korábbi cikkeink a földárverésekről

Mészárosék terjeszkednek a hatvanpusztai Orbán-birtok körül: plusz félezer hektár a felcsúti gömböcnek

Etyeken is terjeszkedik Mészáros Lőrinc – közzétették a földárverések eredményeit

Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora
Döntött az Alkotmánybíróság: csak földvásárlásra fordíthatja az állam a földárverések bevételeit

200 millió forintért reklámozza a kormány a földárveréseket

Az agrárminiszter kedvenc ügyvédje nagyot kaszál a földárveréseken is

Vágó Gábor

kép eredetije: 444.hu

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.