A KNYF nem biztosított megfelelő munkafeltételeket a politikusokat elszámoltató ügyésznek

Pincében maradt iratok, lezárt bűnjelek, borítékok, továbbá felbontatlanul hagyott bűnjelzsák és az egységes bűnjeljegyzék hiánya. Egyebek mellett ilyen mulasztásokat követett el a vádhatóság a BKV-ügyben, amelyek miatt végül az eljárást vivő ügyész, Kutron Katalin szolgálati viszonyát megszüntették. A Kúria a hivatalát elveszítő ügyész ügyében jóváhagyta a Kutronnak kedvező jogerős döntést, több millió forintos kártérítés jár a jogásznak.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kutron Katalin éppen a rendszerváltás évében, 1989-ben kezdett el ügyészként dolgozni, majd 2006. március 16-ától csoportvezető ügyészi beosztást látott el a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF). Ő járt el több, politikusok elszámoltatását célzó esetben.

Az eljárások közös vonása, hogy az ügyészségnek mindegyik hozott kínos perceket, mert a szervezet csúnyán leszerepelt azokban.

Ezek egyike volt a BKV-ügy. A Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ellen első fokon zajló büntetőeljárás során az ügyészségnek sorozatosan módosítania kellett a vádiratot. A legnagyobb beégés mégis az volt, amikor kiderült, hogy nem bizonyítható a Nokia-dobozban átadott kenőpénz sztorija.

Kapcsolódó cikkeink

Elsőfokon helyreigazítási pert nyertünk Hagyó Miklós ellen

Eltemetett ügyek – teljes kudarcot vallott a nyomozóhatóság a BKV-ügyben

BKV-ügy: A gyanúsítottak sűrűn emlegették az MSZP pénztárnokát

Pártpénztárnokot is találtak Hagyó ügyvédének határidőnaplójában

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) a történtek után elővette a vezető beosztású ügyészt, és mulasztásaira hivatkozva 2013 januárjában fegyelmi eljárás indítottak vele szemben, majd felmentették vezetői tisztségből. Fél évvel később Kutron Katalint egy újabb fegyelmi eljárás során hivatalából is eltávolították.

A kirúgott ügyész munkaügyi bírósághoz fordult, amely mind első, mind másodfokon kimondta, hogy az ügyészség jogellenesen szüntette meg a szolgálati viszonyát. A munkaadót kötelezték az elmaradt juttatások, valamint 12 havi illetményének megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére.

Kutron Katalint az állásába nem helyezték vissza, igaz, azt a volt vezető ügyész nem is kérte. Kutron Katalin szolgálati viszonya 2015. május 29-én szűnt meg. A bíróság a végkielégítés iránti kérelmét elutasította.

Irány a Kúria!

Az ügyészség azonban nem hagyta annyiban a dolgot, mert Kutron főnökei úgy vélték, hogy a bíróság nem vizsgált meg minden, a volt ügyésznek felrótt kötelezettségszegést. Felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, amely január végén döntött az ügyben.

A fellebbezésben kifogásolták, hogy a volt ügyész nem készített az ügy előadójaként bűnjeljegyzéket, továbbá, hogy azt a vádirathoz a bíróságra történő benyújtáskor nem csatolták, illetve, hogy a bűnjelekkel kapcsolatban nem intézkedett a bíróságnak történő átadásról és a lefoglalások megszüntetéséről sem.

A Kúria megállapította, hogy Kutron Katalin 2011. január 1. és április 10. között kirendelt rendőri segítség nélkül, majd 2011. október 9-e után egyedül járt el a BKV-ügyben. Ráadásul a személyi és a tárgyi feltételek mindvégig korlátozottan álltak a rendelkezésére.

A százezer oldalas nyomozati anyagot 2011. október 3-ára állították össze, ezt követően vádiratot a KNYF 2012. január 11-én nyújtott be a bíróságra.

Mindeközben 2012 decemberében, a pincében megtaláltak iratokat, lezárt bűnjeleket, valamint egy lezárása óta felbontatlan, ezért értékelés nélkül maradt bűnjelzsákot és egy lefoglalt számítógépet is. Voltak olyan iratok és dolgok, amelyeknek nem akadtak a nyomára, holott a határozatok szerint azokat lefoglalták.

A másodfokon eljáró bíró szerint Kutron Katalin

„…az adott időszakban igen jelentős túlmunka teljesítésével volt csak képes a feladatai teljesítésére, amit 2011. október 6-a után már segítség nélkül tett meg. Ezért a vádirat és a megszüntető határozatok szerkesztésén túl az egyéb járulékos feladatok, valamint a munkaköréből eredő egyéb revíziós és irányítási feladatok miatt a bűnjeljegyzék elkészítésére már nem volt lehetősége. Ennek elmaradása nem róható fel neki.”

Hasonlóan gondolta a Kúria is, és kimondta, hogy az elsőfokú bíróság helytálló következtetést vont le abból, hogy a volt ügyész vétkességének súlyát enyhíti a munkavégzésének körülménye, a munkáltatónál alkalmazott bűnjelkezelési gyakorlat.

A megfelelő ügyészi munkavégzés feltételeit biztosítani kellett volna Kutron Katalin részére. Amennyiben jogellenes gyakorlatot tűr el, az enyhíti a fegyelmi felelősséget. A mintegy háromezer bűnjelet tartalmazó bűnjeljegyzék elkészítése – tanúk vallomása alapján – 5-6 személy kéthavi munkáját igényelte volna.

A százezer oldalas nyomozati iratot nem tudták egy tömbben elhelyezni, ezért azt a KNYF kisméretű bűnjelkamrája mellett az épület alagsorában és ügyészi irodákban tárolták.

Az ügyészség nem vitatta azt sem, hogy mielőtt Kutron Katalint jelölték volna az ügy előadójának, a nyomozás során is jelentős mennyiségű bűnjelet foglaltak le és miután Kutron megkapta az eljárást, nem volt bizonyított, hogy egyáltalán sor került volna tételes átadás-átvételre.

A KNYF vezetője, Keresztes Imre arról is beszámolt, hogy a még megelőző eljárásból maradtak a feldolgozatlan bűnjelek. Mindezek – a bíróság meglátása szerint – jelentős mértékben enyhítik az eltávolított ügyész vétkességének súlyát.

A Kúria szintén egyetértett azzal, hogy a Kutron Katalin „által elkövetett fegyelmi vétséggel nem áll arányban a legsúlyosabb, hivatalvesztést kimondó fegyelmi büntetés alkalmazása.” Így azt, hogy jogellenesen szüntették meg az asszony jogviszonyát, jogszerűen mondta ki a jogerős bírósági döntés.

Ugyanakkor a Kúria azt is kimondta, hogy alaptalan a fegyelmi büntetés enyhítésére vonatkozó kérelem, mert Kutron Katalin a jogellenesség megállapítása ellenére nem kérte az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, így „csak az ügyészségi szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására van lehetőség”.

Kutron Katalin képviselte a vádat Hunvald György egyik ügyében is. Nem túl sikeresen, mert a VII. kerület volt polgármesterét, és Weinek Leonárdot, Zugló egykori vezetőjét tavaly februárban jogerősen felmentette a bíróság a hűtlen kezelés vádja alól.

Egy másik politikus vádlottját, Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármestert és helyettesét, Lakos Imrét 2014 májusában szintén felmentette a Kúria a hivatali visszaélés vádja alól.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.