Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Pincében maradt iratok, lezárt bűnjelek, borítékok, továbbá felbontatlanul hagyott bűnjelzsák és az egységes bűnjeljegyzék hiánya. Egyebek mellett ilyen mulasztásokat követett el a vádhatóság a BKV-ügyben, amelyek miatt végül az eljárást vivő ügyész, Kutron Katalin szolgálati viszonyát megszüntették. A Kúria a hivatalát elveszítő ügyész ügyében jóváhagyta a Kutronnak kedvező jogerős döntést, több millió forintos kártérítés jár a jogásznak.
Kutron Katalin éppen a rendszerváltás évében, 1989-ben kezdett el ügyészként dolgozni, majd 2006. március 16-ától csoportvezető ügyészi beosztást látott el a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF). Ő járt el több, politikusok elszámoltatását célzó esetben.
Az eljárások közös vonása, hogy az ügyészségnek mindegyik hozott kínos perceket, mert a szervezet csúnyán leszerepelt azokban.
Ezek egyike volt a BKV-ügy. A Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes ellen első fokon zajló büntetőeljárás során az ügyészségnek sorozatosan módosítania kellett a vádiratot. A legnagyobb beégés mégis az volt, amikor kiderült, hogy nem bizonyítható a Nokia-dobozban átadott kenőpénz sztorija.
Kapcsolódó cikkeink
Elsőfokon helyreigazítási pert nyertünk Hagyó Miklós ellen
Eltemetett ügyek – teljes kudarcot vallott a nyomozóhatóság a BKV-ügyben
BKV-ügy: A gyanúsítottak sűrűn emlegették az MSZP pénztárnokát
Pártpénztárnokot is találtak Hagyó ügyvédének határidőnaplójában
A Legfőbb Ügyészség (LÜ) a történtek után elővette a vezető beosztású ügyészt, és mulasztásaira hivatkozva 2013 januárjában fegyelmi eljárás indítottak vele szemben, majd felmentették vezetői tisztségből. Fél évvel később Kutron Katalint egy újabb fegyelmi eljárás során hivatalából is eltávolították.
A kirúgott ügyész munkaügyi bírósághoz fordult, amely mind első, mind másodfokon kimondta, hogy az ügyészség jogellenesen szüntette meg a szolgálati viszonyát. A munkaadót kötelezték az elmaradt juttatások, valamint 12 havi illetményének megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére.
Kutron Katalint az állásába nem helyezték vissza, igaz, azt a volt vezető ügyész nem is kérte. Kutron Katalin szolgálati viszonya 2015. május 29-én szűnt meg. A bíróság a végkielégítés iránti kérelmét elutasította.
Irány a Kúria!
Az ügyészség azonban nem hagyta annyiban a dolgot, mert Kutron főnökei úgy vélték, hogy a bíróság nem vizsgált meg minden, a volt ügyésznek felrótt kötelezettségszegést. Felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, amely január végén döntött az ügyben.
A fellebbezésben kifogásolták, hogy a volt ügyész nem készített az ügy előadójaként bűnjeljegyzéket, továbbá, hogy azt a vádirathoz a bíróságra történő benyújtáskor nem csatolták, illetve, hogy a bűnjelekkel kapcsolatban nem intézkedett a bíróságnak történő átadásról és a lefoglalások megszüntetéséről sem.
A Kúria megállapította, hogy Kutron Katalin 2011. január 1. és április 10. között kirendelt rendőri segítség nélkül, majd 2011. október 9-e után egyedül járt el a BKV-ügyben. Ráadásul a személyi és a tárgyi feltételek mindvégig korlátozottan álltak a rendelkezésére.
A százezer oldalas nyomozati anyagot 2011. október 3-ára állították össze, ezt követően vádiratot a KNYF 2012. január 11-én nyújtott be a bíróságra.
Mindeközben 2012 decemberében, a pincében megtaláltak iratokat, lezárt bűnjeleket, valamint egy lezárása óta felbontatlan, ezért értékelés nélkül maradt bűnjelzsákot és egy lefoglalt számítógépet is. Voltak olyan iratok és dolgok, amelyeknek nem akadtak a nyomára, holott a határozatok szerint azokat lefoglalták.
A másodfokon eljáró bíró szerint Kutron Katalin
„…az adott időszakban igen jelentős túlmunka teljesítésével volt csak képes a feladatai teljesítésére, amit 2011. október 6-a után már segítség nélkül tett meg. Ezért a vádirat és a megszüntető határozatok szerkesztésén túl az egyéb járulékos feladatok, valamint a munkaköréből eredő egyéb revíziós és irányítási feladatok miatt a bűnjeljegyzék elkészítésére már nem volt lehetősége. Ennek elmaradása nem róható fel neki.”
Hasonlóan gondolta a Kúria is, és kimondta, hogy az elsőfokú bíróság helytálló következtetést vont le abból, hogy a volt ügyész vétkességének súlyát enyhíti a munkavégzésének körülménye, a munkáltatónál alkalmazott bűnjelkezelési gyakorlat.
A megfelelő ügyészi munkavégzés feltételeit biztosítani kellett volna Kutron Katalin részére. Amennyiben jogellenes gyakorlatot tűr el, az enyhíti a fegyelmi felelősséget. A mintegy háromezer bűnjelet tartalmazó bűnjeljegyzék elkészítése – tanúk vallomása alapján – 5-6 személy kéthavi munkáját igényelte volna.
A százezer oldalas nyomozati iratot nem tudták egy tömbben elhelyezni, ezért azt a KNYF kisméretű bűnjelkamrája mellett az épület alagsorában és ügyészi irodákban tárolták.
Az ügyészség nem vitatta azt sem, hogy mielőtt Kutron Katalint jelölték volna az ügy előadójának, a nyomozás során is jelentős mennyiségű bűnjelet foglaltak le és miután Kutron megkapta az eljárást, nem volt bizonyított, hogy egyáltalán sor került volna tételes átadás-átvételre.
A KNYF vezetője, Keresztes Imre arról is beszámolt, hogy a még megelőző eljárásból maradtak a feldolgozatlan bűnjelek. Mindezek – a bíróság meglátása szerint – jelentős mértékben enyhítik az eltávolított ügyész vétkességének súlyát.
A Kúria szintén egyetértett azzal, hogy a Kutron Katalin „által elkövetett fegyelmi vétséggel nem áll arányban a legsúlyosabb, hivatalvesztést kimondó fegyelmi büntetés alkalmazása.” Így azt, hogy jogellenesen szüntették meg az asszony jogviszonyát, jogszerűen mondta ki a jogerős bírósági döntés.
Ugyanakkor a Kúria azt is kimondta, hogy alaptalan a fegyelmi büntetés enyhítésére vonatkozó kérelem, mert Kutron Katalin a jogellenesség megállapítása ellenére nem kérte az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, így „csak az ügyészségi szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására van lehetőség”.
Kutron Katalin képviselte a vádat Hunvald György egyik ügyében is. Nem túl sikeresen, mert a VII. kerület volt polgármesterét, és Weinek Leonárdot, Zugló egykori vezetőjét tavaly februárban jogerősen felmentette a bíróság a hűtlen kezelés vádja alól.
Egy másik politikus vádlottját, Molnár Gyula volt újbudai szocialista polgármestert és helyettesét, Lakos Imrét 2014 májusában szintén felmentette a Kúria a hivatali visszaélés vádja alól.
Csikász Brigitta
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!