Itt a Kúria szépművészetis ítélete – szeretnénk látni a Habonyék által visszaadott képeket

Az adat kiadása után nem sokkal kézhez kaptuk a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott azon ítéletét is, aminek köszönhetően kiderült, hogy a Brand Lab Tanácsadó Kft. a Szerb utca 9. I. em. 1. alatt tartotta a Szépművészeti Múzeumból kikölcsönzött XVII-XVIII. századi festményeket. Az ítéletet már csak azért is közzétesszük, mert abból nem csak a festménykölcsönzésre, hanem a nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó adatok nyilvánosságára általában is levonhatóak következtetések.

 

 

Előzmények

A Szépművészeti Múzeum tíz értékes antik festményt kölcsönzött ki a Szerb utca 9-be

Hamarosan kiderül, volt-e köze Habonynak a Szépművészetiből kikölcsönzött festményekhez

Habony Árpád tényleg kölcsönzött festményeket a Szépművészeti Múzeumból?

Habony Árpádot érintő pletyka miatt megyünk a bíróságra

Fillérekért lehet műtárgyakat kölcsönözni a Szépművészeti Múzeumból

A múzeum által kiadott adatokról tegnap írtunk, és annak idején a perről is részletesen beszámoltunk. Az első fokon történtekhez képest jelentős fordulat később sem történt: a Szépművészeti másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, majd a felülvizsgálat során a Kúria előtt is ugyanazokkal a formai és tartalmi érvekkel, és ugyanúgy sikertelenül állt elő.

Formailag azzal érveltek, hogy az átlátszós újságíró által beadott igénylés nem volt önálló adatigénylés, és azt az újságíró csak az Átlátszó korábbi igénylésének utólagos peresítése érdekében adta be. Ezt azonban a bíróságok következetesen megalapozatlannak találták, egyértelművé téve, hogy az ég egy adta világon semmi akadálya annak, hogy különböző jogalanyok akár azonos tárgyú adatigényléseket  nyújtsanak be. Viszont most már három bírósági ítéletünk van arról, hogy Erdélyi Katalin nem azonos az Átlátszóval.

 

 

Jóval fontosabbak az ügy tartalmára vonatkozó megállapítások. Itt a múzeum végig vitatta, hogy az őrzési hely közérdekű adatnak minősül. Emellett a kitakarás indokaként első és másodfokon a szerződő partner méltányolható magánérdekének, illetve a képek biztonságának védelmével is érveltek, a Kúriát pedig arról próbálták meggyőzni, hogy az általuk utóbbi körben előterjesztettek figyelmen kívül hagyása miatt voltak a korábbi ítéletek megalapozatlanok.

A Kúria ehhez képest azt állapította meg, hogy

a kért adatot alperes nem vitatottan kezeli, a műtárgyak ugyancsak nem vitatott módon a nemzeti vagyon részét képezik, így a kezelésükre vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek mind az alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése, mind pedig az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdésének a) pontja alapján.

Nincs mérlegelési lehetősége az adatkezelőnek abból a szempontból, hogy milyen adatot tekint a kiadhatóság szempontjából lényegesnek vagy kevésbé lényegesnek. Ha egy adat a jogszabályok értelmében közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat és az Infotv.-ben szabályozott kizárási ok nem áll fenn, az adatot ki kell adni.

„A szerződő fél méltányolható érdeke” elnevezésű megtagadási okot a jogszabály nem ismer. Aki közfeladatot ellátó szervezettel köt szerződést, állami műtárgy bérlésére, annak igenis számolnia kell azzal, hogy a szerződés adatai – az elhelyezés helyszínére is kiterjedően – nyilvánosak lehetnek.

Nem tudjuk, hogy a Brand Lab és a többi, állami műtárgyat bérlő magáncég és magánszemély tényleg számolt-e ezzel, de mostantól nyugodtan számolhat.

Sikerünkön felbuzdulva a Kúria döntése után egy újabb közadatigénylésben kértük ki a Szépművészetitől az elmúlt 10 évben magánkölcsönzőknek bérbeadott műtárgyak listáját, hátha nem egyedi eset volt az, hogy kormányközeli emberek magánlakásokban tárolhattak állami tulajdonú, nagy értékű műalkotásokat, mindössze jelképesnek mondható bérleti díjért cserébe.

Igénylésünkben az alkotások kölcsönzési idő alatti tárolási helyére is rákérdeztünk, amit az őt elmarasztaló három bírósági döntés birtokában a Szépművészeti kénytelen lesz megmondani, így kiderülhetnek még érdekes dolgok.

A múzeumokban szigorúan szabályozott körülmények (fényviszonyok, páratartalom stb.) között tárolt műalkotások az ilyen berendezésekkel valószínűleg a legritkább esetben ellátott magánlakásokban való tárolása pedig állagmegóvási szempontból is aggályos, ezért levelet írtunk a Szépművészeti Múzeumnak, hogy szeretnénk megtekinteni a Brand Lab Kft.-nek kölcsönadott műtárgyakat.

Szeretnénk ugyanis megbizonyosodni arról, hogy a 300 millió forint értékű műtárgyaknak nem esett bajuk a Szerb utca 9.-ben, nincs rajtuk sem szakadás, sem italfolt, sem egyéb külsérelmi nyom. A fejleményekről beszámolunk.

Sepsi Tibor – Erdélyi Katalin

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.