290 millió forintot költött a Parlament az Országgyűlési Őrség jutalmazására

Két és fél év alatt mintegy 290 millió forinttal jutalmazták a 370 fős Országgyűlési Őrség tagjainak munkáját – derült ki az Átlátszó adatigénylésére kapott válaszokból. Ezzel szemben a többi rendvédelmi testületnél nem vitte túlzásba a dolgozók teljesítményének anyagi elismerését. A jól kereső terrorelhárítóknál vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál ez még érthető is. De semmilyen jutalomban nem részesültek a tűzoltók és alig valamiben a rendőrök.

Végigszámolták idén a nyarat a rendvédelmi dolgozók, miután kiderült, hogy a július elsejével hatályba lépett új életpálya modell és az ahhoz kapcsolódó szolgálati törvény (a Hszt.) módosítása révén a bérük emelkedni fog. Ezt azért is várták – mondták el az Átlátszónak többen nevük elhallgatását kérve –, mert a túlórát sokszor le kell csúsztatniuk, vagyis nem pénzben ellentételezték többségüknek a pluszmunkát, hanem szabadnapot kell kivenniük. Jutalmak terén egyre inkább a tárgyjutalmat részesítették előnyben a parancsnokok.

A jutalomosztásokkal kapcsolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az Átlátszó adatigénylésére válaszul azt közölte, hogy

„A 2011. december 30-a és 2015. február 11-e közötti időszakban a 2011. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló Kormányhatározat a jutalom és más, jutalmazási jellegű juttatások kifizetését felfüggesztette.”

Ezért ezek kifizetésére nem volt lehetőség vagy csak úgy, ha azt előzetesen engedélyeztették, mégpedig a közigazgatási és igazságügyi miniszter útján előzetes miniszterelnöki engedéllyel.

Így az ORFK vezetője a 2011. január 1-je és 2015. június 30-a közötti időszakban egy alkalommal – 2014 decemberében, kiemelkedő szakmai munka elismeréseként – miniszteri engedéllyel adott pénzjutalmakat: 332 fő személyenként átlagosan nettó 103 ezer forint pénzjutalom elismerésben, összesen 34,1 millió forint értékben.

Pénzjutalmakat azért kaphattak a testület tagjai, vagy a belügyminiszter által alapított elismerésekre biztosított forrásból vagy az önkormányzatok révén.

2011-ben 48,4 millió, egy évvel később 53,9 millió, 2013-ban 82 millió, 2014-ben 100,8 millió (benne a fentebb említett országos rendőr-főkapitányi jutalomosztás összegével), idén június 30-ig pedig 183 ezer forinttal dotálták a dolgozói teljesítményeket.

Hogyha ehhez az összegekhez hozzávesszük a rendőrség 47-48 ezres összlétszámát, akkor arra lehet jutni, hogy nem sok ember, nem túl nagy jutalomban részesült.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) dolgozóinak meg kellett elégedniük a rendvédelmi szférában jónak számító bérükkel, ugyanis a szervezettől az Átlátszó megkeresésére azt közölték, hogy a 2011-ben még 382 fős, 2015-ben már 469 fős állomány tagjai közül a fentebb említett időszakban senki sem részesült pénzjutalomban.

Hasonló a helyzet a mintegy ezer embert számláló Terrorelhárítási Központnál (TEK), ahol 2011-ben az április 24-i Rendőrnaphoz és az október 23-i Nemzeti ünnephez kapcsolódóan összesen 224 munkatárs részesült, összesen bruttó 28,8 millió Ft összegű pénzjutalomban – írták válaszukban. Ezt követően, 2012. és 2015. június 30. között nem kaptak pénzjutalmat a TEK-nél dolgozók.

Szintén nem számíthattak jutalomra a katasztrófa-védelem munkatársai. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) részéről megjegyezték, hogy a jelenlegi szervezeti formát 2012-ben hozták létre, ekkortól a létszám 11 ezer fő feletti lett, a rendszeresített beosztások száma idén januárban 11 961 volt.

A fentebbi testületek munkatársaival szemben az Országgyűlési Őrség tagjainak nem lehet okuk panaszra. A 2012. december 28-án megalakult, mintegy 370 fős szervezet dolgozói 2013-ban, 2014-ben és idén összesen 288,4 millió forintot kaptak a fizetésük mellé munkájuk elismeréseként – derült ki az Országgyűlés Sajtóirodájától kapott válaszból.

Az Országgyűlési Őrség indulása után fél évvel érkezett az első jutalom egy dolgozónak: 77 ezer forintos jutalomban részesítették közszolgálati feladatainak hosszabb időn át történt eredményes munkavégzéséért. 2013. október 23-án pedig a nemzeti ünnep alkalmából 188 munkatárs összesen 64 millió forintot kapott, egy hónappal később pedig 234 dolgozó mintegy 54 millió forintot kapott, hogy fejenként mekkora jutalmakról van szó, nem szerepel a kimutatásban.

Évekre lebontva a normatív, alkalmazási és jubileumi jutalmak az Országgyűlési Őrségnél

2013 – 134,6 millió forint

2014 – 119,6 millió forint

2015 – 34,1 millió forint

„A testület parancsnokának egyedül a jutalmaknál van mérlegelési jogköre, a jubileumi jutalmak megítélésének időpontját és mértékét jogszabály határozza meg, tehát különbséget kell tenni a kötelező és adható jutalmak között” – tették hozzá az Országgyűlés Sajtóirodája részéről.

A nyomozó ügyészség bekérte az elbocsátott fegyelmi tiszt munkaügyi aktáját

A parlamenti őrség dolgozóinak kifizetett, indokolatlanul nagymértékű jutalmakkal kapcsolatban is vizsgálatot kért feljelentésében a Központi Nyomozó Főügyészségtől (KNYF) a testület egykori fegyelmi és jogi tisztje, aki munkaügyi bíróságon keresi igazát elbocsátása miatt. A férfi ügyéről az Átlátszó szeptemberben számolt be.

A  feljelentés kivizsgálása után a KNYF részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást.

Visszaéléseket vélt felfedezni, elbocsátották az Országgyűlési Őrség fegyelmi tisztjét

Az állásából eltávolított, sértett ember bosszújának tartják az Országgyűlés Hivatalánál, hogy a Parlament és a törvényhozás védelmére létrehozott Országgyűlési Őrség egyik elbocsátott alapító tagja a szervezetnél megtapasztalt, általa jogszabályellenesnek tartott visszásságok miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult. Tovább a teljes cikkre.

A volt fegyelmi tiszt azonban szeptember 11-én újabb feljelentést tett, immár az Országgyűlési Őrség parancsnokával szemben, szintén szolgálati visszaélés gyanújával. Ehhez bekérték a munkaügyi bíróságon lévő teljes anyagot, de a bírónak az ügyészség részéről nem árulták el, miért kell nekik, csak kiemelt sürgősségre hivatkoztak. Hogy az újabb feljelentés volt az ürügy, a KNYF közölte az Átlátszó megkeresésére.

Azt nem tudni, hogy az aktára az első feljelentés kivizsgálásához miért nem volt szükség, miért csak a cikkünk megjelenése után indult második eljáráshoz kérték be a teljes munkaügyi anyagot.

Csikász Brigitta

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.