Bezárás
Cikkek

Visszaéléseket vélt felfedezni, elbocsátották az Országgyűlési Őrség fegyelmi tisztjét

Szolgálati visszaélések gyanújáról számolt be a Központi Nyomozó Főügyészségen megtett feljelentésében az Országgyűlési Őrség egyik eltávolított munkatársa. A nyomozást ugyan megszüntették, de a feljelentő panasszal élt – közölte az ügyészség az Átlátszóval. Az Országgyűlés Hivatala megkeresésünkre csak az eljárásra vonatkozó kérdésekre válaszolt, arról, hogy folytattak-e belső vizsgálatot az elbocsátott feljelentő által kifogásolt ügyekről, nem nyilatkoztak.

Egy, az állásából eltávolított, sértett ember bosszújának tartják az Országgyűlés Hivatalánál, hogy a Parlament és a törvényhozás védelmére létrehozott Országgyűlési Őrség egyik elbocsátott alapító tagja a szervezetnél megtapasztalt, általa jogszabályellenesnek tartott visszásságok miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult.

A 349 fős fegyveres testületet 2013. január 1-jével hozták létre, és mint honlapjukon is szerepel, a szervezet az induló évben 2,3 milliárd forintból gazdálkodhatott. Egyebek mellett az Őrség működésére vonatkozó jogszabályi háttér kidolgozásában, alapító tagként vett részt a 2014 decemberében feljelentést tévő férfi, aki nevének elhallgatását kérte az Átlátszótól, mondván, nem a személye fontos, hanem az általa tapasztalt visszásságok feltárása.

Forrásunk a Készenléti Rendőrségtől ment át az új szervezethez annak 2013-as alapításakor, ahol fegyelmi és jogi tisztként dolgozott.

Nem sokáig, mert 2014 májusában átszervezésre hivatkozva megszüntették a beosztását, új munkakört pedig nem ajánlottak fel neki, pedig tudomása szerint volt olyan betöltetlen státusz, amely végzettségének és képzettségének megfelelt volna. A rendelkezésünkre bocsátott iratok szerint főnökei a döntést azzal indokolták, hogy az Országgyűlési Őrségnél alig van fegyelmi ügy, így felesleges ezen a területen bárkit foglalkoztatni.

Az, hogy jogi referensként számos más teendője is akadt, nem számított. A történtek után a tiszt a munkaügyi bíróságon beperelte volt munkaadóját, döntés ebben az ügyben még nem született.

A férfi szerint felmentésének oka az volt, hogy konfrontálódott az Országgyűlés hivatalának vezetőivel, továbbá, hogy az Őrség parancsnokának – mint a feljelentésben szerepel – kínossá vált, mivel négyszemközti beszélgetések alkalmával a szervezetnél tapasztalt hibákat, hiányosságokat jelezte számára, ugyanakkor megoldási javaslatokkal is élt.

A volt fegyelmi tiszt az eltávolítása után értesült arról, hogy egykori kollégáival az övéhez hasonló visszaélésgyanús dolgok történtek, ezért a hivatásosokkal szemben eljárni illetékes Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Budapesti Regionális Osztályán is feljelentést tett.

Saját beosztásának megszüntetésével kapcsolatban – mint az szerepel az atlatszo.hu birtokában lévő dokumentumban – azt hangsúlyozta, hogy a döntés szabálytalan volt, mivel egy belügyminiszteri rendelet előírja, hogy a rendvédelmi szerveknél kell legyen a fegyelmi ügyek kivizsgálására szervezet vagy egy azokkal foglalkozó munkatárs, de az Országgyűlési Őrségnél ezt nem tartották fontosnak.

Ugyanakkor a férfi tudomása szerint idén nyáron mégiscsak felvettek az Őrséghez valakit fegyelmi tiszti feladatok ellátására, és ez erősíti azon meggyőződését, hogy őt más okból távolították el a szervezettől.

A volt tiszt a KNYF-en tett feljelentésében olyan, általa visszásnak tartott dolgokról beszélt, mint például hogy a testülethez úgy vettek fel embereket – köztük az egyik parancsnokhelyettest – tiszti beosztásokba, hogy az ahhoz szükséges szakirányú rendészeti felsőfokú végzettséggel nem rendelkeztek.

Továbbá előfordult is – hozta fel a tiszt –, hogy az Országgyűlési Őrség egyik dolgozója úgy költöztette vidékre az egyik, nem a számára kiadott szolgálati járművel a fiát, hogy arra nem volt jogosult és költségtérítést sem kellett fizetnie. Ezek mellett még arról is említést tett a feljelentésében, hogy tudomása szerint a testületnél lezúzattak Robotzsaru ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerben készült iratokat, vagy visszadátumoztak egyes anyagokat, hogy minden rendben lévőnek tűnjön.

Az Őrség működésével kapcsolatban a volt tiszt szerint az is felvetheti a bűncselekmény gyanúját, hogy a szervezetnél „a létszámhoz képest indokolatlanul magas a kiképzők és a pénzügyi kollégák száma. Az Őrségnél igazából pénzügyi ügyintézés nincs, szinte kizárólag adminisztratív tevékenységre korlátozódik a feladatuk, mivel a bérszámfejtést, illetve a személyügyi kiadások intézését az Országgyűlés Hivatala végzi.”

A felsoroltakkal kapcsolatban azonban a Központi Nyomozó Főügyészség nem állapította meg bűncselekmény elkövetését. Érdeklődésünkre azt közölték, hogy a nyomozást idén július 8-án részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában megszüntették. A feljelentő erről szerkesztőségünknek a következőképpen vélekedett:

„Az eljáró ügyész valószínűleg szándékosan nem vette figyelembe azokat a javaslatokat, amiket a bizonyítás érdekében elmondtam neki. Úgy tűnik, az ügyész vagy az ügyészség arra törekedett – ahogy a megszüntető határozat számomra mókás indokolása is tanúsítja –, hogy elsimítsa az ügyet.”

A nyomozást ugyan lezárták, de a feljelentő panasszal élt, amit még nem bíráltak el. A volt tiszt még ennél is tovább ment, külön feljelentéssel fordult a KNYF-hez szolgálati visszaélés bűncselekményének gyanúja miatt az őt szerinte jogtalanul eltávolító parancsnok ellen is.

Az eljárás érdekessége, hogy az egyik tanú által elmondottakat – szintén jogellenesnek tartott elbocsátásáról – az ügyészség úgy értékelte, hogy azok felvethetik bűncselekmény gyanúját, és azt feljelentésként kezelte. A vizsgálódás során viszont a KNYF arra jutott, hogy a tanú a visszaélésekről csak általánosságokban számolt be, illetve, amelyekről konkrétumokat osztott meg az ügyészséggel, azok nem voltak alkalmasak arra, hogy megállapítsák a bűncselekmény elkövetését. Így ezt a nyomozást is megszüntették. Az érintett szintén panasszal élt az ügyészségi döntéssel szemben.

A feljelentő által kifogásolt problémákról az Átlátszó megkérdezte az Országgyűlés Hivatalát is, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy értesültek-e a feljelentésben felsorolt ügyekről, és ha igen, rendeltek-e el belső vizsgálatot, valamint hogy Kövér Lászlót, az országgyűlés elnökét értesítették-e minderről, az ilyen jellegű ügyekben egyáltalán kap-e tájékoztatást.

A válaszban erre nem tértek ki. Csak annyit közöltek szerkesztőségünkkel, hogy az ügyészség tájékoztatta őket a nyomozás megszüntetéséről, és kérték, hogy további kérdéseinket ott tegyük fel.

Csikász Brigitta

Fotó: Országgyűlési Őrség

Frissités (2015. szeptember 14.): Cikkünk megjelenése után az Országgyűlés Hivatala az alábbiakkal egészitette ki válaszát:

Korábbi válaszlevelünket kiegészítve, az alábbiakról tájékoztatjuk: Az Országgyűlés Hivatalát a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályán feljelentés alapján indult bűnügyi eljárás megindításáról a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan nem tájékoztatta. A több hónapig tartó nyomozás folyamán az Országgyűlési Őrség több tagjának kihallgatásáról az Országgyűlési Őrség parancsnoka tájékoztatta hivatali felettesét, az Országgyűlés elnökét.

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 983 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom