Miként lehet a korrupció következménynélküliségének véget vetni? Az elmúlt évtizedben magas rangú politikust nem ítéltek el Magyarországon. A szomszédban legutóbb a miniszterelnököt vonták keményen felelősségre korrupciós ügyekben. Minden héten van hír magas rangú politikusok, bírák, köztisztviselők letartóztatásáról. A román Korrupcióellenes Ügyészség aktivitása, sok magyar politikai szereplő érdeklődését is felkeltette. A Horváth András által alapított Korrupcióellenes Szövetség már februárban felvetette, a közelmúltban a Jobbik is szorgalmazta egy ilyen hivatal felállítását. Szövegszerű javaslatot a Párbeszéd Magyarországért nyújtott be a Parlamentnek, ennek kapcsán beszélgettünk Jávor Benedekkel a párt Európai Parlamenti képviselőjével.
Milyen politikai realitása van, hogy felálljon Magyarországon egy Korrupcióellenes Ügyészség?
A korrupció árnya vetül rá az egész politikai elitre, és ez demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat erősen rombolja. A kormányzatnak is érdeke az állampolgárok bizalmának a visszaszerzése, ezért elképzelhető, hogy Fidesz is mellé áll. Választ akarunk abban a kérdésben, hogy ki akar érdemben tenni a korrupció ellen? Nagyobb valószínűsége annak, hogy valamilyen jogászkodó indokkal fognak kibújni a kérdés alól, de legalább reakciókényszerbe került minden szereplő. Az ellenzéknek sem azzal kellene foglalkoznia, hogy az egyéni választókerületi jelölti kiosztással sakkozik éveken át. Hanem azzal, hogy milyen országot szeretne létrehozni, egy esetleges kormányváltás után. A korrupcióelleni hatékony fellépés ennek a kormányzati munkának a gerince kell, hogy legyen. A javaslat egy hosszabb távú stratégiába illik. Nem gondolom, hogy a korrupció Simicska specifikus, vagy Mészáros specifikus jelenség volna, hanem rendszerszintű probléma, így a szereplők lecserélésével a jelenség ugyanúgy itt maradna.
Kapcsolódó cikkek
Elindult a Bejelentővédelmi Együttműködés: Ne azoknak kelljen félniük, akik jelentik a korrupciót!
Julian Assange: „A csend a visszaélések melegágya”
Vádat emeltek a romániai miniszterelnök ellen, vagyonát is zárolták
A mindenkori országos politikai elit ellenérdekelt a saját zűrös ügyeinek a kivizsgálásában. Romániában is nemzetközi szervezetek és szereplők nyomására jött létre a DNA. Lát arra esélyt, hogy az EU elvárásai miatt jönne létre egy ilyen intézmény Magyarországon?
Az igazságszolgáltatás területén kevés jogköre van az EU intézményeknek. Romániában az EU csatlakozás feltételei között szerepelt a túlzottan elburjánzott korrupció elleni intézményes fellépés. Magyar viszonylatban az EU-s forrásokkal kapcsolatos korrupciós esetek miatt a színfalak mögött állandó közdelem folyik a Bizottság és a magyar kormány között. A gazdasági operatív program felfüggesztése, a TÁMOP programok kifizetéseinek ideiglenes felfüggesztése mind arra mutat, hogy komolyan veszik a magyar helyzetet. Az EU komoly elvárásokat is megfogalmaz a háttérben. A legutóbbi közbeszerzési törvénymódosításról sem azt gondolom, hogy egy reggel Lázár János a homlokára csapott, hogy átláthatóbbá kellene tenni a közbeszerzési rendszert. A fejlesztési források kasszakulcsa a Bizottságnál van, és ezzel tud hatást gyakorolni a kormányra.
Több kritikát is fogalmaztak meg azzal kapcsolatban romániai politikusok, hogy politikai leszámolásokra használják az intézményt. Milyen garanciákat terveztek a javaslatban a politikai függetlenség biztosításaként?
Romániában egyik héten kormányzati politikust, másik héten ellenzékit tartóztatnak le. Minden letartóztatott személy politikai támadást kiált, de ez a közvéleményt nem hatja meg. A javaslatunkban a korrupcióellenes főügyész megválasztásának a módja is politikai kompromisszumot igényel. A paritásos alapon felálló (mostani helyzetben ellenzéki többségű) jelölő bizottság 4/5-ös többséggel elfogadott személyi javaslatát a Parlamentnek 2/3-dal kell elfogadnia. Így olyan jelölt lesz, aki az ellenzék és a kormány többségének a bizalmát élvezi. Egy akadémikusokból, jogtudósokból, és a területen már bizonyított civilekből álló Civil Ellenőrző Bizottság felügyelné a Korrupcióellenes Ügyészség tevékenységét a rendészeti panasztestület jogköreihez hasonló jogokkal. Maga a szervezet a Parlament felügyelete alatt működne, ahol a legfőbb korrupcióellenes ügyész is kérdezető.
Miért nem elég a jelenlegi ügyészség jogkörét kibővíteni, miért van szükség új intézményre?
Polt Péter személye a legnagyobb probléma az ügyészség működésében, mivel politikai függetlensége erősen megkérdőjelezhető. Az ügyészségi statisztikák is azt támasztják alá, hogy rosszul teljesít a Polt féle ügyészség a korrupciós területen. Maga az ügyészség hierarchizált szervezet, bizonyára számos olyan ügyész van, akire nem jellemző a politikai elfogultság. Egy új intézmény létrehozásával Polt leváltása nélkül is lehet érdemi előrelépést tenni, és az nem lenne akkor arcvesztés a Fidesz számára sem.
Hogyan működne a Korrupcióellenes Ügyészség az elképzeléseik szerint?
A szervezetnek kizárólagos jogköre lenne bizonyos bűncselekményi tényállások vizsgálatában. Együttműködésben dolgozna az ügyészséggel, az ahhoz bejövő, korrupcióval kapcsolatos, feljelentések automatikusan a Korrupcióellenes Ügyészségnél landolnak. Az ügyészek maguk is nagy önállósággal bírnak majd, a nehezen lehetne őket levenni egy ügyről, vagy megakasztani a már elindult eljárásokat. Megyei szinten is működne a szervezet, hiszen a helyismeret nélkülözhetetlen a vidéki helyi elitek összefonódása és a rendszerszintű korrupció feltárása során. A Korrupcióellenes Ügyészség alá tartozó Közérdekvédelmi Hivatal ahová a bejelentők anonim módon, vagy közvetítő útján is fordulhatnak. A tanúvédelmi program mintájára nyújtanának védelmet a retorzióktól tartó bejelentőknek. Aki elveszti az egzisztenciáját, annak ideiglenes pénzügyi támogatást is nyújtana az állami hatóság.
Vágó Gábor
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
