A Mérték médiaelemző műhely a sajtószabadság helyzetét vizsgálta meg, az eredményeket pedig gigantikus infografikán is ábrázolták.
A Mérték Médiaelemző Műhely először 2012-ben készítette el a sajtószabadság-indexét, amely három párhuzamos kutatás eredményeiből áll össze. Három csoportot vizsgáltak: újságírókat, médiamenedzsereket, illetve a lakosság sajtószabadságról alkotott véleményét is felmérték.
A kutatást idén mindhárom csoportnál megismételték.
A következőkben először az adatok alapján készült médiás mega-infografika, majd az eltelt három év adatainak összehasonlító elemzése olvasható.
A cikk a kép után folytatódik!
Az adatok értelmezéséhez fontos tudni, hogy a lakossági kérdőív reprezentatív mintán készült, míg az újságírói és a médiamenedzseri minta nem. Az újságírói adatfelvételt a Mérték Médiaelemző Műhely, a médiamenedzserekre vonatkozó kutatást a Publicus Intézet, a lakossági felmérést pedig a Medián Közvélemény-és Piackutató Intézet végezte. A lakossági minta 2014 októberében került felvételre, 1200 fős reprezentatív mintán. A médiamenedzserekre vonatkozó kutatás 2014 novemberében történt, és mindösszesen 51 menedzser válaszolt kérdéseinkre.
Sajtószabadság-index (1-10-es skála)
| 2012 | 2013 | 2014 | Változás | |
| Lakosság | 4,6 | 4,6 | 4,9 | Javult |
| Újságírók | 4,8 | 4,3 | 4,1 | Romlott |
| Médiamenedzserek | 5,5 | 6,2 | 6,0 | Romlott |
A három csoportból csak a médiamenedzserek értékelik inkább jónak a sajtószabadság magyarországi állapotát. A lakosság se jónak, se rossznak, az újságírók pedig inkább rossznak tartják a helyzetet.
Ilyen a helyzet
A VS.hu közéleti hírportáltól nemrég távozott egy újságíró, állítólag mert Rogán Antal szavába vágott egy sajtótájékoztatón, amit a Magyar Nemzeti Bankban tartottak. A VS.hu és Matolcsy György jegybankelnök közötti kapcsolatról már régóta pletykálnak. A történetről ezt a cikket írtuk: Megválik a VS.hu a Rogán szavába vágó újságírótól
A sajtószabadságról alkotott véleményeket mindegyik csoport esetében a média politikától való függetlensége befolyásolja legerősebben. Akik úgy látják, hogy erős a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás, azok az átlagnál rosszabbnak látják a sajtószabadságot. Ellenben azok, akik alacsonynak látják a politikai és a gazdasági nyomásgyakorlás mértékét, mindhárom csoportban az átlagnál jobbra értékelik a sajtószabadságot. A lakossági vélemények alakulását ezen kívül még a pártpreferencia befolyásolja.
Mit gondolnak az emberek?
A lakosság esetében tendencia kevésbé mutatható ki, az eltelt három évben ugyanis a közönség véleménye egyelten kérdés tekintetében sem változott szignifikánsan.
A közönség a sajtószabadság állapotát egy kicsit jobbnak látja, mint 2013-ban. A változás nem szignifikáns, hiszen 4,6-ról 4,9-re javult a sajtószabadság helyzetéről alkotott kép. A lakossági vélemények alakulására leginkább a pártpreferencia hat. A Fidesz/kormánypárti szavazók inkább jónak, az MSZP/ellenzék szavazói inkább rossznak értékelik a hazai sajtószabadság állapotát.
Lakossági sajtószabadság-index megoszlása pártpreferencia szerint (2014)
Úgy tűnik, hogy a lakosság véleménye ellentmondásos: miközben a sajtószabadság megítélése jobb lett, az egyes részválaszok viszont a média működésének romlását mutatják. A lakosság sajtószabadságról alkotott képe bizonytalan, bár 83%-uk látja úgy, hogy a médiát éri politikai nyomásgyakorlás, a sajtószabadság állapotát mégis jobbnak látják, mint 2013-ban.
A politikai és gazdasági nyomásgyakorlás tekintetében a lakosság véleménye az újságírókhoz és a menedzserekhez képest keveset változott. Az erős magyarázóerővel bíró pártpreferencia viszont ebben az esetben már kevésbé határozza meg a vélemények alakulását.
Csökkent (42%-ról 39%-ra) azok aránya, akik szerint a jelenlegi médiaszabályozás túl szigorú, és emelkedett (13%-ról 18%-ra) azok aránya, akik szerint túl gyenge. A 2013-as adatokhoz képest viszont már nem olyan erős a kormánypárt és az ellenzéki MSZP szavazóinak véleménye közötti különbség. Úgy tűnik, hogy a szabályozásról alkotott képet a pártpreferencia kisebb erővel befolyásolja, mint 2013-ban.
A szakmabeliek szerint rosszabb
Az újságírók véleményének időbeli változása tendenciaként értelmezhető, a sajtószabadságról alkotott kép ugyanis láthatóan folyamatosan romlik. Az újságírók véleményének negatív irányú változását az okozza, hogy egyre többen érzik úgy, nő a politikai nyomásgyakorlás mértéke. Három év alatt 9-ről 29%-ra nőtt azok aránya, akik úgy érzik, hogy a munkahelyük pénzügyi háttere nagyon erősen függ a politikától, és 33%-ról 52%-ra nőtt azok aránya, akik szerint olyan erős a politikai nyomás, hogy az már korlátozza a sajtószabadságot. Ugyanakkor az eltelt három évben 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akik nagyon kicsinek tartják a politikai nyomásgyakorlás mértékét.
Ön szerint Magyarországon milyen mértékű a médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás?
(Az 1-es érték azt jelenti, hogy nincs nyomásgyakorlás, a 4-es érték pedig azt, hogy olyan erős a nyomásgyakorlás, hogy az korlátozza a sajtószabadság hazai érvényesülését.)
Fontos megjegyezni, hogy a politikai nyomásgyakorlásról alkotott véleményt erősen befolyásolja a személyes tapasztalat. Azoknak az újságíróknak, akik úgy nyilatkoztak, hogy személyesen is tapasztaltak politikai nyomást, a 75%-a a politikai nyomásgyakorlás mértékét olyan erősnek érezte, hogy az már korlátozza a sajtószabadságot.
A sajtószabadság érvényesülésének két legfontosabb eleme 2014-ben a szabad reklámpiac, illetve az ezzel szorosan összefüggő állami reklámköltés átláthatósága és a közszereplők szabad bírálhatósága volt. Amíg az előző két évben a médiahatóságnak a politikai pártok jelöltjeivel való feltöltése az első két helyen szerepelt, 2014-re az egyre súlytalanabbá váló Médiatanács politikai függősége csak az ötödik legfontosabb eleme lett a sajtószabadságnak. Az a tény, hogy a megkérdezett újságíróknak csak 8%-a tartotta a Médiatanácsot a sajtószabadság érvényesülését erősítő intézménynek, jól mutatja a média és a sajtószabadság sajátosan magyar problémáit.
Az újságírók nagy többsége, 82%-a úgy véli, hogy a jelenlegi médiaszabályozás túl szigorú, a szabályozás megítélése tehát nem változott 2013 óta, hiszen akkor 80% volt ez az arány. Továbbra is elenyésző azoknak az aránya, akik szerint a jogszabályok túl enyhék lennének. A szabályozás megítélése összefügg a sajtószabadságról alkotott képpel, mivel akik úgy látják, hogy a szabályozás megfelelő, azok jóval az átlag felett, 6,5-re értékelik a sajtószabadságot, a többség pedig, akik szerint túl szigorú a szabályozás átlag alatt, 3,8-ra értékeli a sajtószabadság helyzetét.
A vezetők szerint minden oké
A menedzserek sajtószabadságról alkotott képe 2012 és 2013 között majdnem egy pontot javult, majd 2014-re romlott egy kicsit. A három megkérdezett csoport közül a médiamenedzserek ítélik egyedül inkább jónak a sajtószabadság állapotát. Ennek oka, hogy a többi csoporthoz képest a kutatásban részt vevő médiamenedzserek egyre kisebb része érez politikai, vagy gazdasági nyomásgyakorlást. Ezt az eredményt nyilvánvalóan befolyásolta a minta nagysága és összetétele: kevés médiamenedzser volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, és a kritikusabb véleményt valló médiumoknál dolgozó médiamenedzserek elutasították a válaszadást.
A médiamenedzserek sajtószabadságról alkotott véleménye erőteljesen megosztott. A megosztottság mellett azonban a menedzserek véleményének alakulásában tendenciát fedezhetünk fel, a többségük ugyanis folyamatosan legalább jónak értékeli a sajtószabadság hazai helyzetét. Azok aránya, akik a sajtószabadság helyzetére legalább jó értékelést adtak (hatos értéktől felfelé), mindhárom évben egyformán magas volt, 2012-ben 53%, 2013-ban 54%, és végül 2014-ben 55%.
A menedzserek szerint a sajtószabadság legfontosabb feltétele az állami reklámpénzek és támogatások átlátható elosztása.
Ön szerint Magyarországon milyen mértékű a médiára gyakorolt gazdasági nyomásgyakorlás?
(Az 1-es érték azt jelenti, hogy nincs nyomásgyakorlás, a 4-es érték pedig azt, hogy olyan erős a nyomásgyakorlás, hogy az korlátozza a sajtószabadság hazai érvényesülését.
Egyre több menedzser véli úgy, hogy a médiát érő gazdasági nyomásgyakorlás alacsony, és egyre kevesebb, hogy olyan erős, amely már korlátozza sajtószabadságot. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy összességében még mindig több mint a minta fele, 59% látja úgy, hogy a médiára nehezedik gazdasági nyomásgyakorlás.
A menedzserek szabályozásról alkotott véleménye valamiért jelentősen megváltozott, 2013 óta 46%-ról 61%-ra emelkedett azok aránya, akik szerint túl szigorú a szabályozás, viszont 20 százalékpontot esett azok aránya, akik szerint túl enyhe. Úgy tűnik, hogy a médiamenedzserek egyre nagyobb hányada elégedetlen a médiavilág jogi szabályozásával.
A médiamenedzserek szerint milyen a médiaszabályozás jelenleg
A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján, itt.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!