Politikai nyomás korlátozza a sajtószabadságot az újságírók fele szerint

A Mérték médiaelemző műhely a sajtószabadság helyzetét vizsgálta meg, az eredményeket pedig gigantikus infografikán is ábrázolták.

A Mérték Médiaelemző Műhely először 2012-ben készítette el a sajtószabadság-indexét, amely három párhuzamos kutatás eredményeiből áll össze. Három csoportot vizsgáltak: újságírókat, médiamenedzsereket, illetve a lakosság sajtószabadságról alkotott véleményét is felmérték.

A kutatást idén mindhárom csoportnál megismételték.

A következőkben először az adatok alapján készült médiás mega-infografika, majd az eltelt három év adatainak összehasonlító elemzése olvasható.

A cikk a kép után folytatódik!

Az adatok értelmezéséhez fontos tudni, hogy a lakossági kérdőív reprezentatív mintán készült, míg az újságírói és a médiamenedzseri minta nem. Az újságírói adatfelvételt a Mérték Médiaelemző Műhely, a médiamenedzserekre vonatkozó kutatást a Publicus Intézet, a lakossági felmérést pedig a Medián Közvélemény-és Piackutató Intézet végezte. A lakossági minta 2014 októberében került felvételre, 1200 fős reprezentatív mintán. A médiamenedzserekre vonatkozó kutatás 2014 novemberében történt, és mindösszesen 51 menedzser válaszolt kérdéseinkre.

Sajtószabadság-index (1-10-es skála)

A három csoportból csak a médiamenedzserek értékelik inkább jónak a sajtószabadság magyarországi állapotát. A lakosság se jónak, se rossznak, az újságírók pedig inkább rossznak tartják a helyzetet.

Ilyen a helyzet

A VS.hu közéleti hírportáltól nemrég távozott egy újságíró, állítólag mert Rogán Antal szavába vágott egy sajtótájékoztatón, amit a Magyar Nemzeti Bankban tartottak. A VS.hu és Matolcsy György jegybankelnök közötti kapcsolatról már régóta pletykálnak. A történetről ezt a cikket írtuk: Megválik a VS.hu a Rogán szavába vágó újságírótól

A sajtószabadságról alkotott véleményeket mindegyik csoport esetében a média politikától való függetlensége befolyásolja legerősebben. Akik úgy látják, hogy erős a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás, azok az átlagnál rosszabbnak látják a sajtószabadságot. Ellenben azok, akik alacsonynak látják a politikai és a gazdasági nyomásgyakorlás mértékét, mindhárom csoportban az átlagnál jobbra értékelik a sajtószabadságot. A lakossági vélemények alakulását ezen kívül még a pártpreferencia befolyásolja.

Mit gondolnak az emberek?

A lakosság esetében tendencia kevésbé mutatható ki, az eltelt három évben ugyanis a közönség véleménye egyelten kérdés tekintetében sem változott szignifikánsan.

A közönség a sajtószabadság állapotát egy kicsit jobbnak látja, mint 2013-ban. A változás nem szignifikáns, hiszen 4,6-ról 4,9-re javult a sajtószabadság helyzetéről alkotott kép. A lakossági vélemények alakulására leginkább a pártpreferencia hat. A Fidesz/kormánypárti szavazók inkább jónak, az MSZP/ellenzék szavazói inkább rossznak értékelik a hazai sajtószabadság állapotát.

Lakossági sajtószabadság-index megoszlása pártpreferencia szerint (2014)

Úgy tűnik, hogy a lakosság véleménye ellentmondásos: miközben a sajtószabadság megítélése jobb lett, az egyes részválaszok viszont a média működésének romlását mutatják. A lakosság sajtószabadságról alkotott képe bizonytalan, bár 83%-uk látja úgy, hogy a médiát éri politikai nyomásgyakorlás, a sajtószabadság állapotát mégis jobbnak látják, mint 2013-ban.

A politikai és gazdasági nyomásgyakorlás tekintetében a lakosság véleménye az újságírókhoz és a menedzserekhez képest keveset változott. Az erős magyarázóerővel bíró pártpreferencia viszont ebben az esetben már kevésbé határozza meg a vélemények alakulását.

Csökkent (42%-ról 39%-ra) azok aránya, akik szerint a jelenlegi médiaszabályozás túl szigorú, és emelkedett (13%-ról 18%-ra) azok aránya, akik szerint túl gyenge. A 2013-as adatokhoz képest viszont már nem olyan erős a kormánypárt és az ellenzéki MSZP szavazóinak véleménye közötti különbség. Úgy tűnik, hogy a szabályozásról alkotott képet a pártpreferencia kisebb erővel befolyásolja, mint 2013-ban.

A szakmabeliek szerint rosszabb

Az újságírók véleményének időbeli változása tendenciaként értelmezhető, a sajtószabadságról alkotott kép ugyanis láthatóan folyamatosan romlik. Az újságírók véleményének negatív irányú változását az okozza, hogy egyre többen érzik úgy, nő a politikai nyomásgyakorlás mértéke. Három év alatt 9-ről 29%-ra nőtt azok aránya, akik úgy érzik, hogy a munkahelyük pénzügyi háttere nagyon erősen függ a politikától, és 33%-ról 52%-ra nőtt azok aránya, akik szerint olyan erős a politikai nyomás, hogy az már korlátozza a sajtószabadságot. Ugyanakkor az eltelt három évben 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akik nagyon kicsinek tartják a politikai nyomásgyakorlás mértékét.

Ön szerint Magyarországon milyen mértékű a médiára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás?
(Az 1-es érték azt jelenti, hogy nincs nyomásgyakorlás, a 4-es érték pedig azt, hogy olyan erős a nyomásgyakorlás, hogy az korlátozza a sajtószabadság hazai érvényesülését.)

Fontos megjegyezni, hogy a politikai nyomásgyakorlásról alkotott véleményt erősen befolyásolja a személyes tapasztalat. Azoknak az újságíróknak, akik úgy nyilatkoztak, hogy személyesen is tapasztaltak politikai nyomást, a 75%-a a politikai nyomásgyakorlás mértékét olyan erősnek érezte, hogy az már korlátozza a sajtószabadságot.

A sajtószabadság érvényesülésének két legfontosabb eleme 2014-ben a szabad reklámpiac, illetve az ezzel szorosan összefüggő állami reklámköltés átláthatósága és a közszereplők szabad bírálhatósága volt. Amíg az előző két évben a médiahatóságnak a politikai pártok jelöltjeivel való feltöltése az első két helyen szerepelt, 2014-re az egyre súlytalanabbá váló Médiatanács politikai függősége csak az ötödik legfontosabb eleme lett a sajtószabadságnak. Az a tény, hogy a megkérdezett újságíróknak csak 8%-a tartotta a Médiatanácsot a sajtószabadság érvényesülését erősítő intézménynek, jól mutatja a média és a sajtószabadság sajátosan magyar problémáit.

Az újságírók nagy többsége, 82%-a úgy véli, hogy a jelenlegi médiaszabályozás túl szigorú, a szabályozás megítélése tehát nem változott 2013 óta, hiszen akkor 80% volt ez az arány. Továbbra is elenyésző azoknak az aránya, akik szerint a jogszabályok túl enyhék lennének. A szabályozás megítélése összefügg a sajtószabadságról alkotott képpel, mivel akik úgy látják, hogy a szabályozás megfelelő, azok jóval az átlag felett, 6,5-re értékelik a sajtószabadságot, a többség pedig, akik szerint túl szigorú a szabályozás átlag alatt, 3,8-ra értékeli a sajtószabadság helyzetét.

A vezetők szerint minden oké

A menedzserek sajtószabadságról alkotott képe 2012 és 2013 között majdnem egy pontot javult, majd 2014-re romlott egy kicsit. A három megkérdezett csoport közül a médiamenedzserek ítélik egyedül inkább jónak a sajtószabadság állapotát. Ennek oka, hogy a többi csoporthoz képest a kutatásban részt vevő médiamenedzserek egyre kisebb része érez politikai, vagy gazdasági nyomásgyakorlást. Ezt az eredményt nyilvánvalóan befolyásolta a minta nagysága és összetétele: kevés médiamenedzser volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, és a kritikusabb véleményt valló médiumoknál dolgozó médiamenedzserek elutasították a válaszadást.

A médiamenedzserek sajtószabadságról alkotott véleménye erőteljesen megosztott. A megosztottság mellett azonban a menedzserek véleményének alakulásában tendenciát fedezhetünk fel, a többségük ugyanis folyamatosan legalább jónak értékeli a sajtószabadság hazai helyzetét. Azok aránya, akik a sajtószabadság helyzetére legalább jó értékelést adtak (hatos értéktől felfelé), mindhárom évben egyformán magas volt, 2012-ben 53%, 2013-ban 54%, és végül 2014-ben 55%.

A menedzserek szerint a sajtószabadság legfontosabb feltétele az állami reklámpénzek és támogatások átlátható elosztása.

Ön szerint Magyarországon milyen mértékű a médiára gyakorolt gazdasági nyomásgyakorlás?
(Az 1-es érték azt jelenti, hogy nincs nyomásgyakorlás, a 4-es érték pedig azt, hogy olyan erős a nyomásgyakorlás, hogy az korlátozza a sajtószabadság hazai érvényesülését.

Egyre több menedzser véli úgy, hogy a médiát érő gazdasági nyomásgyakorlás alacsony, és egyre kevesebb, hogy olyan erős, amely már korlátozza sajtószabadságot. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy összességében még mindig több mint a minta fele, 59% látja úgy, hogy a médiára nehezedik gazdasági nyomásgyakorlás.

A menedzserek szabályozásról alkotott véleménye valamiért jelentősen megváltozott, 2013 óta 46%-ról 61%-ra emelkedett azok aránya, akik szerint túl szigorú a szabályozás, viszont 20 százalékpontot esett azok aránya, akik szerint túl enyhe. Úgy tűnik, hogy a médiamenedzserek egyre nagyobb hányada elégedetlen a médiavilág jogi szabályozásával.

A médiamenedzserek szerint milyen a médiaszabályozás jelenleg

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján, itt.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.