Ezermilliárd dollárt nyel el a globális pénzszivattyú évente

Világszerte ezer milliárd, Magyarországról évi másfél milliárd dollárnak megfelelő pénz tűnik el – írja egy átláthatósági szervezet friss jelentése.

Ezermilliárd dollár távozik nyom nélkül évente fejlődő országokból és a feltörekvő piacokról – állítja a Global Financial Integrity kedden megjelent jelentése. A washingtoni központú nonprofit szervezet a nemzetközi pénzügyi átláthatóságért küzd és rendszeresen ad ki ehhez hasonló jelentéseket.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A mostani, Illicit Pénzáramlások Fejlődő Országokból 2003-2012 című jelentés bevett makroökonómiai modelleket segítségével elemzi a nyom nélkül eltűnő és feltehetően tiltott csatornákon elfolyó pénzek mennyiségét a világban.

A jelentés által összeállított lista nem fókuszál fejlett országokra. Magyarország a „fejlődő Európa” kategóriában szerepel, több más kelet-európai országgal együtt.

A GFi jelentése szerint az évi átlagos kb. másfél milliárd dollárnyi illicit távozó pénzáramlással a száznegyvenöt országot tartalmazó lista 45. helyén vagyunk. A másfél milliárd hiányzó dollárértékért elsősorban az ország fizetési mérlegének „tévedések és kihagyások egyenlege” sora a felelős. Ez a statisztikai eszköz a megmagyarázhatatlanul hiányzó tételeket korrigálja. Értékéért felelős lehet statisztikai hiba, de fekete pénzáramlás is.

A GFI megállapításai szerint a vizsgált összesen tíz évben a fejlődő világ 6,6 ezer miliárd dollárt vesztett ilyen pénzáramlásokon. Ennek az összegnek töredéke az a 809 milliárdnyi direkt pénzügyi fejlődési támogatás, amit ezek az országok ebbe az időben kaptak, és a közvetlen külföldi tőkebefektetések 5,7 ezer milliárdos összege is alatta marad a számnak.

A jelentés több javaslattal is szolgál az egyes kormányoknak, például ajánlják a cégek végső haszonélvezőinek olyan nyilvánossá tételét, amelyet mi is nyilvánosan kértünk Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöktől.

Az összesített lista érdekesebb helyezései és az átlagos éves illicit pénzkiáramlás:
1. Kína, 125 milliárd
2. Oroszország, 97 milliárd
3. Mexikó, 51 milliárd
4. India, 43 milliárd
5. Malajzia, 39 miliárd
…
17. Lengyelország, 5,3 miliárd
…
19. Szerbia, 4,6 miliárd
…
33. Bulgária, 2,5 milliárd
…
44. Egyenlítői Guinea, 1,6 miliárd
45. Magyarország, 1,6 milliárd
46. Algéria, 1,6 milliárd
…
49. Horvátország, 1,5 milliárd
…
58. Románia, 1 milliárd

Módszertani finomságok

Ahogy a jelentés írja, nem a GFI „találta fel a módszertant és alkotta meg az adatbázisokat. Mindkettő rendelkezésre áll évtizedek óta. A GFI azt csinálta, hogy alkalmazta ezeket a létező elemzési módszertanokat a fejlődő országok összességére vonatkozó adatokon.”

Használták például a Világbank erre a célra szolgáló modelljét, a „World Bank residual method”-ot. Ez a modell összeveti az egyes országokba beáramló tőke mennyiségét annak számon tartott felhasználásával. Ha az utóbbi szám kisebb, az a tőke egy részének eltűnésére, és ezért illicit pénzáramlásra utal. A GFI a szükséges adatokat a Nemzetközi Valutaalap, az IMF fizetésimérleg- és nemzetközi kereskedelmi adatbázisaiból merítette. Ezeket az adatokat az egyes kormányok maguk szolgáltatják az IMF-nek és használatuk bevett a gazdaságban és a pénzügyben.

Ez a módszertan azonban kifejezetten konzervatív. A világkerekeddelem egyötödét kitevő szolgáltatások és immateriális javak nemzetközi kereskedelméről például nincs adata az IMF-nek. A módszertan a számlacsalások egyrészének kiszűrésére sem alkalmas, és nem követi a készpénzes „fekete”  – pl. drogkereskedelemmel vagy  pénzhamisítással kapcsolatos tranzakciókat.

A teljes jelentést itt találja.

Sarkadi Nagy Márton