Fideszes álcivilek agytrösztje kampányol több mint 2,5 milliárd forint közpénzből a kereszténykonzervatív Budapestért

Feltörekvő Fidesz-káderek nyüzsögnek a milliárdos támogatásból életre hívott BP Műhely háza táján. A nyilvánosság előtt szakmai műhelynek mázolt alakulat közpénzből vezetne fővárosi keresztény-konzervatív kampányt az országgyűlési választásokat megelőző hosszú célegyenesben, sőt azt követően is.

Miközben rendszeresek a fővárosi költségvetést érő kormányzati elvonások, az Orbán-kormánytól érkező több mint 2,5 milliárd forintnyi közpénzt költhet saját céljaira egy budapesti ügyekkel foglalkozó, több mint 40 főt foglalkoztató agytröszt.

A szervezetet júliusban annak alapítója, Kőrösi Koppány mutatta be a TV2 reggeli beszélgetős műsorában.

Kőrösi Koppány a TV2 reggeli műsorában július 9-én. Forrás: TV2

„[A városvezetéssel] inkább partnerek akarunk lenni. Budapesten nagyon sok tudás van […] de ezek a tudások sporadikusan, elszórva vannak jelen. Mi avval próbálunk segíteni, hogy ezt a tudást összegyűjtjük […] és ebből olyan ötleteket adni a városvezetés számára – a mostani városvezetés számára is természetesen – amelyekkel jobbá tehetik a budapestiek életét” – mondta Kőrösi.

Az Átlátszó hozzáfért a nagy összegű támogatáshoz tartozó szakmai programhoz, amelyben a nyilvánosság előtt ideológiamentes szakmai műhelyként mutatkozó szervezet arról ír: kifejezetten a fővárosi “keresztény-konzervatív” közösséget szeretnék megszervezni.

Az alakulat vezetői között fideszes vagy holdudvari kötődésű figurák szerepelnek: rutinos kerületi expolgármester, Habony Árpád mentén mozgó politikai technológus, egykor Tombor András pártfogoltjaként ismert fővárosi tótumfaktum egyaránt megtalálhatók a kulcsemberek között.

A szervezet eddigi tényleges szakmai-kutatási tevékenysége egyrészt elhanyagolható mértékűnek, másrészt rendkívül alacsony színvonalúnak tűnik. A jövő évi országgyűlési választásokat felvezető időszakban beinduló BP Műhely egyes tevékenységei – így a közvélemény rendszeres monitorozása, a fővárosi élet problémás pontjainak megkutatása, egy Budapesti Konzultáció, a nyilvánosságban való szereplés – ezzel szemben erősen emlékeztetnek olyan funkciókra, amiket politikai kampánygépezetek szoktak betölteni.

Pályázati tanácsadó politika-közelben

Az 53 éves Kőrösi Koppány cége, a Hungaroconsulting Projektfejlesztő Kft. pályázati tanácsokat ad cégeknek és önkormányzatoknak. Az üzletember a nyilvánosságban a Facebook-oldalán keresztül fejlesztéspolitikai szakértőként szerepel.

Ezzel a képpel javasolta követőinek figyelmébe Kőrösi Koppány oldalát a Megafon 2022-ben. Forrás: Facebook/Megafon

Kőrösi oldalát három éve a Megafon is a követői figyelmébe ajánlotta. Kovács István, az orbánista internethuszárokat képző szervezet vezetője ahhoz a poszthoz fűzött kommentjében így mutatta be Kőrösit: „egy hiteles, megafonos arc.” A férfi nem válaszolt az Átlátszó e-mailes megkeresésére.

A támogatással kapcsolatos iratok szerint Kőrösi, aki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi tagjaként már mozgott fővárosi ügyek közelében, már tavaly augusztusban egy – közelebbről nem meghatározott – szakértői testülettel együtt azon munkálkodott, hogy kidolgozza a BP Műhely kereteit.

Kőrösi tavaly októberben a Fidesz-közeli Kommentár szervezésében üzemelő tihanyi Tranzit fesztiválon Szentkirályi Alexandrával, azaz a Fidesz fővárosi első emberével és Böröcz Lászlóval, azaz a Karmelitának is otthont adó Várnegyedet a Fidesznek visszahódító újdonsült polgármesterrel csevegett a fővárosi politizálás aktuális kérdéseiről.

Ifjú titánok a kormányrúdnál

2024 decemberében Kőrösi alapító tulajdonosként bejegyezte a nonprofit céget. A székhelyül szolgáló címet a Szövetség a Polgári Magyarországért alapítvány – azaz a Fidesz pártalapítványa – biztosította.

Kőrösi ügyvezetőnek Szabó Krisztián Szilárdot nevezte ki. A jogász végzettségű Szabó korábban a Fidelitas alelnökeként vált ismertté. Érdekes egybeesés, hogy amikor a politikai utánpótlás-képző választmányi elöljárói 2017-ben legelőször egyöntetűen Szabót választották az egyik alelnöknek, akkor a szervezetet még Böröcz László – Kőrösi tranzitos beszélgetőpartnere – vezette.

Szabó Krisztián Szilárd egy 2015-ös Fidelitas-rendezvényen. Forrás: Facebook/Fidelitas

A 37 éves Szabó az elmúlt években állami tulajdonú cégek vezetésénél töltött be pozíciókat, de LinkedIn-profilja szerint a Miniszterelnökségen is megfordult politikai tanácsadóként, a neve pedig a Fidesz 2022-es listás képviselőjelöltjei között is megtalálható.

Kőrösi kutatási és elemzési igazgatóként dolgozik a saját maga tulajdonolta szervezetnél, és – mintha nem bízna abban, hogy felelősen tud gazdálkodni a saját maga által befizetett hárommillió forintos alaptőkével – a BP Műhely nevében csak két, egyaránt 33 éves munkatársának valamelyikével együtt írhat alá dokumentumokat.

A két kiemelt munkatárs Losonci Gergely és Heil Kristóf. Losonci a Fidesz egyik legfontosabb politikai technológiai háttérintézménye, a Századvég politikai igazgatójaként ismert. 2019-ben a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje volt.

A 2022-es CPAC konferenciát megelőzően Losonci Gergely közösen fotózkodott Orbán Viktor miniszterelnökkel az egyesült államokbeli Dallas városában. Forrás: Facebook/ Századvég

Losonci sajtóértesülések szerint 2023-ban az Orbán Viktor miniszterelnök nem hivatalos kommunikációs tanácsadójaként ismertté vált Habony Árpáddal együtt turnézott az Egyesült Államokban, hogy Donald Trump köreitől tanácsadói megbízást kapjanak. A 33 éves férfi tavaly óta vezeti Habony londoni tanácsadó cégét, emellett szakít időt a BP Műhely stratégiai igazgatói teendőire.

(Különös egybeesés, hogy Kőrösi idén januárban, azaz még a szervezet márciusi nyilvános antréját megelőzően azt a mini-Dubajként ismert és végül kútba esett gigaberuházási tervet védelmezte a kormányközeli Origo hasábjain, amelyhez sajtóhírek szerint Habonynak anyagi érdeke fűződött.)

A jogtörténész Heil egy történelmi kutatóintézetet hagyott ott a BP Műhely operatív igazgatói posztjáért. A férfi karrierje eddig inkább a tudományos szférában zajlott, de nem minden politikai kapcsolódás nélkül: a férfi még korábban a Miniszterelnökség parlamenti főosztályán dolgozott.

Közpénzmilliárdok egy politikai programra

Röviddel létrejötte után a BP Műhely a Batthyány Lajos Alapítványnál (BLA) adott be támogatási kérelmet: ahogy az iratokból kiderül, „elsődleges potenciális finanszírozási forrásként” a vezetés a kezdetektől erre az alapítványra számított.

Az Orbán Viktor munkahelyeként szolgáló budavári kolostorépület szomszédságában székelő BLA a Fidesz befolyása alatt áll, de közpénzt költ és oszt tovább másoknak. A miniszterelnök politikai igazgatójaként ismert Orbán Balázs terrénumához tartozó, az Alapjogokért Központ főtámogatójaként is ismert alapítványról már többször írtunk az Átlátszón.

A hozzájuk beadott közérdekű adatigénylésünk eredményeként elolvashattuk és kijegyzetelhettük, de másolatot nem kaptunk a BP Műhely finanszírozásával kapcsolatos iratokról.

Az éppenhogy bejegyzett BP Műhely támogatási kérelmében azzal fordult az állami pénzből gazdálkodó alapítványhoz,hogy finanszírozzák teljes egészében a működésüket 2025 februárjától 2026 márciusa végéig.

Mellékszál, de az irat szerint a szervezet jövőben „több támogatót” szeretne bevonni, akár „európai uniós pályázati” úton keresztül – úgy tűnik, kormányközeli versenyzőknek nem kell tartaniuk a külföldi forrásokból finanszírozott szervezetek nemezise, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vasöklétől.

Nagy kérdés, hogy vajon mit csinált volna BP Műhely, ha a BLA véletlenül kedvezőtlenül bírálja el a kérelmüket. Az egyik irat szerint eddigre „a vezetőség és az operatív csapat felállításra került, az elemzők, kommunikációs szakértők, operatív munkatársak és más kollégák toborzása és kiválasztása február hónapban lezárult”.

Az adóhatóság nyilvántartása szerint ma 41 munkavállaló dolgozik a szervezetnél. Abból a három milló forintból, amit Kőrösi az alapításnál letett, sokáig nem lehetett volna fizetni a jókora stábot. De nem úgy tűnik, mintha a visszautasítástól a BP Műhelynek tartania kellett volna.

Február 11-én aláírták a szerződést, eszerint a BP Műhely terveit a BLA teljes egészében finanszírozza, összesen mintegy 2,52 milliárd forinttal. A ténylegesen civilként működő szférában hasonló lehetőségek – pályázati megkötések nélkül, százszázalékos támogatási intenzitással, többmilliárdos összeg, egy vadonatúj szervezetnek, alig néhány hét alatt változtatások nélkül pozitívan elbírálva – természetesen elképzelhetetlenek.

Keresztény-konzervatív offenzíva a bűnös fővárosban

A kérelemhez becsatolt szakmai programból kitűnik: a civil szakmaiság mázát csak a nyilvánosság előtt viseli a BP Műhely, miközben a finanszírozónak szánt dokumentum hangvétele kimondottan ideologikus jellegű.

Sőt, leginkább a néhai Horthy Miklós kormányzó bűnös fővárost kárhoztató szólamaira rímel.

Budapest – panaszolta a szakmai program – „kulturális, szociális és társadalmi enklávé” Magyarországon belül.„A keresztény-konzervatív eszme Budapesten nem egyszerűen defenzívába került: a keresztény-konzervatív eszme Budapesten visszaszorult, a városi intézményekből szinte eltűnt” – olvasható az iratban.

A dokumentumban visszaköszön néhány olyan szófordulat, amit Kőrösi a cikkünk elején idézett televíziós interjúban használt. Ott férfi arról beszélt, hogy a mindenkori városvezetésnek és az összes budapestinek szeretnének segíteni a ma „sporadikusan elszórva” bárhol létező tudások egybegyűjtésével.

A szakmai programban ez egy kicsit máshogy nézett ki. Ebben arról írtak, hogy a BP Műhely azért alakult, „hogy azt a felmérhetetlenül nagy intellektuális erőt, amit [Budapest] keresztény-konzervatív közössége ma sporadikusan képvisel, egységbe szervezze”.

Közvélemény és kommunikáció

Az Átlátszó által megismert, szakmainak nevezett programban alig esik szó arról, hogy a BP Műhely a tulajdonképpen hogyan szeretné kutatni a fővárosi mindennapok alapkérdéseit és milyen módon szeretne eljutni a válaszokhoz. Az iratok ezzel szemben egy olyan szervezetet írnak körül, amelyik közpénzből elsősorban politikai kampánytevékenységet szeretne folytatni, méghozzá vélhetően a Fideszt támogatva.

Munkaterve szerint a BP Műhely kerületenként és az egész főváros vonatkozásában egyaránt rendszeres piac- társadalom- és közvéleménykutatásokat készíttet: a hasonló kutatások ismeretesen a modern politikai kampányok alapkövét jelentik, viszont meglehetősen drágák.

Az egészen biztos, hogy a BP Műhely a kutatásokat külső féllel kívánja elvégeztetni – éppenséggel nem volna meglepetés, ha az alakulat stratégiai igazgatójához, Losonci Gergelyhez fűződő Századvéggel szerződnének, amelyikkel ismeretesen a fideszes kormánynak is dolgoztat.

A BP Műhely ugyanúgy szándékozik használni a kutatások eredményeit, mintha egy politikai párt lenne: tudniillik „kutatásalapú közéleti kommunikációt” folytat, pódiumbeszélgetéseket szervez és publikációkat jelentet meg. Hovatovább, a szakmai programban foglaltak szerint

„a keresztény, konzervatív, polgári értékű gondolatok mentén új városstratégiai programot alakít ki […] civil szervezetek bevonásával valódi civil közösségi élet fejlesztését támogatja [és] egyetemek együttműködésével új típusú városi benchmarkingba kezd”, sőt, egy online Budapest Konzultáció is várható.

Az irat szerint a BP Műhely a média „valamennyi területén” jelen szeretne lenni. A támogatási kérelem úgy fogalmaz, „használni kell valamennyi információs csatornát ahhoz, hogy a felületeket kitöltve jelen legyen a konzervatív, keresztény gondolat”. Ehhez influenszereket is szeretnének felhasználni amellett, hogy az alakulat „célja, hogy szakértői és vezető elemzői rendszeresen nyilatkozzanak a lapoknak, televíziós műsoroknak”.

Kőrösi ma már visszatérő vendég olyan Fidesz-közeli szerkesztőségekben mint a TV2-é vagy a Metropolé, az átütő népszerűség ugyanakkor még várat magára: a BP Műhely facebookos oldala jelen cikk írásakor minimális számú, cirka 1500 lájkolóval és követővel bír.

Mesefigurák a háttéranyagban

Nyilvános adatok alapján a BP Műhely tényleges kutatási tevékenysége egyelőre elhanyagolhatónak tűnik. A támogatási kérelemhez csatolt iratokból úgy tűnik, hogy a szervezet szeptember végéig saját, aktuális és rendszeresen frissülő adatbázist szeretne építeni a villanyoszlopok számával és a budapesti utak burkoltsági állapotával bezárólag mindenről, ami fővárosi.

A kitűzött cél még a legjobb emberanyaggal is nehéz feladvány volna a magyar közigazgatás általános állapota, valamint a nyilvánosság – vagy akár a politikai vezetők – számára elérhető adatok jellemző minősége és hozzáférési nehézségei ismeretében.

Az elképzelés szerint ezekből az adatokból közelebbről nem részletezett módon kutatási eredmények és elemzések jönnek majd létre. Nem ismert, hogy az adatbázis létrejöttével várható-e minőségi változás a szervezet szájtján mindeddig megjelent, elemzésnek nevezett dokumentumokhoz képest.

A BP Műhely eddig megjelent „elemzései” ugyanis elképesztően alacsony színvonalat képviselnek. A nemzetközi kábítószer-politikai háttéranyag például összesen alig nettó – azaz a fedőlap, a vezetői összefoglaló, a tartalom- és az irodalomjegyzék nélkül –  kettő oldalasra sikerült.

A szűkös terjedelem egyfelől kevésnek tűnik ahhoz, hogy a névtelen szerző – amint azt megteszi – kötelező érvényűként állított politikai iránymeghatározást vázoljon fel, másrészről viszont nehezen lehetne hosszabb, hiszen a munka irodalomjegyzéke szerint alig hat rövid referenciaszöveg alapján készült.

A főváros és az állam közös működtetésében létező színházak jelenlegi helyzetét felmérő hatvanoldalas dokumentum más jellegű problémával küzd: nem világos, hogy milyen kurrens jelentőséggel bírnak a lexikonszerű tartalom nagyját kitevő olyan, kevésbé aktuális történelmi és életrajzi részletek, mint hogy mi volt a címe a Margitszigeti Színház 1949-es újranyitására rendezett sanzonestnek, vagy hogy ki tervezte (szintén nem mostanában) a Mazsola és Tádé mesekarakterek bábszínházi figuráit. A haszontalan adatok nem is tűnnek megbízhatónak, a dokumentum ugyanis kimondottan gyengén forrásolt.

Kőrösi nyilvánosság előtt használt adatai is szorultak már korrekcióra, méghozzá egy bő 34 milliárd forintos kérdésben. A műhelyalapító a Fidesz-közeli Demokratának idén júniusban adott interjújában arról beszélt, hogy a fővárosi tulajdonú BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. tavalyelőtt 30 milliárdos veszteséget produkált.

A cikket azóta helyre kellett igazítani: a BKM a valóságban 4,5 milliárd forint adózott nyereséget ért el.

Expolitikusok szakértenek szakmailag

Azt nem tudni, hogy Kőrösiék honnan toborozták az aláírás nélküli, kétes szakmaiságú elemzéseket készítő stábtagokat. A BP Műhely több vezetőjének előéletéhez mindenesetre jobban passzol egy direkt politikát csináló szervezet, mintsem egy kutatóintézet.

Wintermantel Zsolt a Nyugati pályaudvar közelében a BP Műhely online videójában. Forrás: Facebook/BP Műhely

A cégiratokban nem tűnnek fel, de BP Műhely honlapja szerint a szakértői-kutatási terület vezető munkatársai közé tartozik a virtigli politikai szereplő Wintermantel Zsolt (aki vezető szakértői pozíciót tölt be) és a kutatási és elemzési vezetőnek szerződtetett Almássy Kornél is.

Wintermantelt a nyilvánoságban eddig elsősorban mint újpesti fideszes politikust, 2010-19 között a kerület polgármesterét ismerték. Régi motoros, aki a kormánypárt egyik legerősebb fővárosi embere. A neve 2010 óta rendre felbukkan, amikor a kormánypártnál főpolgármester-jelöltet kasztingolnak.

Idén májusban a Magyar Nemzetben írták meg, hogy Wintermantel “visszavonul a nagypolitikától, Budapestért fog dolgozni”. De az újpesti Fidesz-szervezet honlapja szerint még mindig ő a párt választókerületi elnöke.

Almássy korábban a hallgatói önkormányzatok világából érkezve futott be a mára megszűnt Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevű pártban üstökösszerű karriert, mielőtt a Tarlós-érában fővárosi vállalatok vezetésében kapott volna vezetői pozíciókat. Neve az UD Zrt. ügye során vált országosan ismertté 2008-ban.

Almássy Kornél a Dob utca és a Rumbach Sebestyén utca sarkán a BP Műhely online videójában. Forrás: Facebook/BP Műhely

A magán-titkosszolgálat vezetőinek lehallgatott, majd kiszivárgott telefonbeszélgetéseinek legelfogadottabb olvasata, hogy az MDF akkori elnökének végül sikertelen kihívójaként fellépő Almássy eszköz volt mások kezében, vita legfeljebb abban szokott lenni: kik és milyen szándékkal mozgatták Almássyt.

Az UD nyilvánosságra került ügyfelei Csányi Sándor bankvezér és Fidesz-potentátok mellett Tombor András üzletember voltak, legutóbbi kifejezetten szorosan látszott kötődni Almássyhoz. A hanganyag alapján az sem kizárható: a privát hírszerzők nemcsak Almássyt segítő munkákat végeztek, hanem az akkor még szépreményű ifjú politikusra nézve terhelő adatokat is gyűjtögették valamelyik ügyfelük részére.

Tombor András a 2009-ben a Heti Válasznak adott interjújához készült fotón. Forrás: Arcanum/Heti Válasz

A Tombor-kapcsolat fővárosi relációban mindenképp figyelemreméltó, hiszen az oroszbarát irányultságúként ismert üzletember neve korábban több kétes fővárosi ügyben  is felmerült. Annak idején például Tombor ügyvédje képviselte az eljárás során a hármas metró felújítására kiírt tendert rejtélyes körülmények között elnyerő orosz Metrowagonmasht.

De Tombor neve egy jelenleg bírósági szakban zajló, budapesti parkolást és a fővárosi közlekedési vállalatot érintő nagyszabású csalási ügy kapcsán is forgott. A 444 szerint ugyanis az üzletembert emlegették egyes vádlottak az illegális biznisz főkolomposa, a „Nagymester” néven ismert F. Zsolt felsőbb kapcsolataként.

Pártközeli felügyelet

Fideszes kötődésű káderek végzik a pénzköltés felügyeletét is. Kőrösi tavaly a háromtagú felügyelőbizottságba Molnár Balázst, Tapody-Németh Katalint és Steiner-Isky Anna Máriát nevezte ki. Közülük az első kettőt idén júniusban leváltották.

Az egykori nézőpontos választási szakértő Fodor Csabával közös bizniszekben utazó Molnár Balázs láthatóan lubickol a felügyelőbizottsági szerepkörben, ugyanis a BP Műhely mellett ma a Fidesz-közeli médiakonglomerátum Mediaworksnél és a közpénzből orbánista újságírókat képző NTGN-nél is hasonló szerepkört tölt be.

A politológus Tapody-Németh Katalin előbb a fideszes vezetésű Újbuda közelében tűnt fel kommunikációs szerepkörökben, majd a közvetett állami tulajdonban lévő Arzenál Fegyvergyár igazgatósági tagja volt. 2022-ben ő kísérte az akkor még kormányszóvivői posztot betöltő Szentkirályi Alexandrát egy turisztikai célpontként is ismert helyszínen, a Kanári-szigeteken rendezett ökológiai konferenciára.

Steiner-Isky Anna Máriát korábban a Mandiner vele készült interjújában mutatták be Varga Judit volt miniszter barátjaként és kollégájaként. Steiner-Isky egyetem után egyből Brüsszelben  egy fideszes európai parlamenti képviselő mellett kapott állást, majd a férjével együtt barátságba keveredett a hasonló pályát befutó Varga Judittal és Magyar Péterrel. Tanácsadóként a miniszterelnökséget is megjárta, majd Varga miniszteri kinevezése után az ő stábjában töltött be pozíciókat.

Steiner-Iskyről a legutóbbi hír, hogy hét hónapja a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi főosztályának vezetői közé nevezték ki. Férje, Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár és a Fidesz választókerületi elnöke a budapesti XII. hegyvidéki kerületben.

Tapody-Németh és Steiner-Isky helyére az alapító idén júniusban Szilágyi Demetert és Kamarás Ferencet nevezte ki a felügyelőbizottságba. Szilágyi tőrölmetszett politikus, aki 2010 óta volt józsefvárosi fideszes önkormányzati képviselő, 2022-ben Sára Botond sikertelen parlamenti képviselői kampányát vezette a kerületben, tavaly pedig polgármesterjelöltként futott neki – ismét csak hiába – a választásoknak. A józsefvárosi Fidesz-frakció éléről idén februárban távozott, azóta a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.

Kamarás Ferenc a belügyminisztériumi egészségügyi államtitkár Takács Péter holdudvarához tartozik és különböző állami tulajdonú egészségügyi társaságok felügyeletében lát el hasonló szerepet.

Széles spektrum, hosszú horizont

A fenti színes névsorból is kitűnik, hogy szinte nincs is olyan, a főváros vonatkozásában jelentékeny fideszes politikus vagy hatalmi csoportosulás, amelyik ne képviseltetné magát valamilyen áttéten keresztül a BP Műhely háza táján. A reménybeli együttműködőként megnevezett intézmények (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Nagy Elek Fidesz-közeli üzletember irányítása alatt álló Budapest Kereskedelmi- és Iparkamara) még szélesebb spektrumú perspektívát jelölnek ki.

Támogatási kérelme szerint a szervezet pénzügyeit jövő márciusig fedezi a 2,5 milliárdos apanázs. Ismeretes: a legfontosabb politikai szereplők várakozása szerint 2026 áprilisára fogják kiírni a következő országgyűlési választásokat. A finanszírozás így lényegében a voksolásig tartó időszakot fedezi.

A BP Műhely alapítójának médiaszereplései azonban arra utalnak, hogy Kőrösiék legfontosabb feladata még odébb van. Eddigi nyilatkozatainak fókuszpontja alapján úgy tűnik ugyanis, hogy a műhelyalapító célkeresztjének középpontjában leginkább Karácsony Gergely és az ő nevéhez fűződő jelenlegi városvezetés található. A főpolgármester személyéről pedig legközelebb 2029-ben lehet majd szavazni.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapkép: Kőrösi Koppány a Kazinczy utcában. Forrás: Facebook / BP Műhely