Börtöntelefon: verseny nélkül kapta meg az 5,2 milliárdos megbízást a Telekom és Tasnádi László cége

Egy kilenc évvel ezelőtt kötött előnytelen szerződés miatt a mai napig csak a Telekom tehet ajánlatot a börtöntelefon szolgáltatás ellátására. Ez pedig most egy ötmilliárd, korábban pedig egy 3 milliárd forintos megbízást jelentett a cégnek verseny nélkül. A nyertesek közé tartozik a Mobil Kapcsolat Zrt. is, amelynek egyik végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára.

Nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatás biztosítására, és ügyfélszolgálati rendszer üzemeltetésére, valamint fogvatartotti telefon javítására írt ki közbeszerzési eljárást a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) tavaly novemberben. A nyertest hamar megtalálták: a Magyar Telekom Nyrt. és a Mobil Kapcsolat Zrt. fogja biztosítani a fogvatartottak részére a szolgáltatást, összesen legfeljebb nettó 5,2 milliárd forint keretösszeg erejéig, 48 hónapos időtartamban. Nem mintha lett volna bármiféle verseny, ahol más cégek is ajánlatot tehettek volna.

A BvOP ugyanis hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, és egyetlen ajánlattevőt kért fel. A verseny teljes hiányának okára lapunk közbeszerzési szaktanácsadójával kerestük a választ. Hamar meg is találtuk.

Kaptak rá engedélyt

„A közbeszerzési törvény kivételes esetekben megengedi az állami szervezeteknek, hogy mellőzzék a versenyt, amennyiben igazolni tudják, hogy valamilyen oknál fogva kizárólag egyetlen cég bízható meg az adott feladattal – ezt hívják hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárási fajtának. Mivel ez a lehetőség nyilvánvalóan alkalmas lehet a visszaélésekre, ezért az ilyen tendereket kötelezően be kell jelenteni a Közbeszerzési Hatóságnak, amely megvizsgálja, hogy jogszerűen mellőzi-e a versenyt az adott kiíró” – magyarázta a szakértő.

„Ezeknek az eljárásoknak a darabszáma nem magas – 2023-ban például összesen 251 ilyen közbeszerzés indult – ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen kizárólag a kiíró által megjelölt cégek tehetnek csak ajánlatot. Ezzel pedig a közbeszerzések lényege, a szabad verseny és ezáltal az árleszorító hatás veszik el a folyamatból” – hangsúlyozta.

Évekkel ezelőtt kerültek patthelyzetbe

Pontosan ilyen volt a BvOP által lefolytatott két közbeszerzési eljárás is, amelyeknek azonban az előzményei 2015-re vezethetők vissza. Akkor ugyanis a BvOP 20 ezer darab, egyedi kialakítású mobilkészülékeket szerzett be a fogvatartottaknak, amelyhez nem nyilvános mobil hírközlési szolgáltatást is megrendeltek.

A tendert ugyanakkor nem közbeszerzésként hirdették meg, hanem nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mentesítették a nyílt pályáztatás alól. A megbízást akkor a Mobil Kapcsolat Zrt. és a Magyar Telekom nyerte el (ugyan a Vodafone is indult, de a hiánypótlásra való felhívásnak már nem tettek eleget); a szerződés részleteit a Magyar Helsinki Bizottság perelte ki.

A szerződés azóta lejárt, az új felhívást 2019-ben tették közzé. Mivel a nemzetbiztonsági „kiskaput” bezárták azóta (a vonatkozó kormányrendeletet egyik pillanatról a másikra hatályon kívül helyezték), a BvOP-nak új konstrukcióban kellett megoldania a szerződés megújítását. Az egyik megoldás az alapértelmezett nyílt közbeszerzés lett volna, amire bárki tehetett volna ajánlatot. A BVOP azonban mégis a hirdetmény nélküli, egyszereplős megoldást választotta a mobil hírközlési szolgáltatás biztosítására, ahogy 2023-ban, úgy már 2019-ben is. Hogy miért?

Az eljárások dokumentációiból kiderül, hogy a BvOP-nak 9 évvel ezelőtt sikerült olyan előnytelen szerződést kötnie a Telekommal, hogy az általuk kiépített „Fogvatartotti mobil rendszer” szerzői jogai továbbra is a céget illeti meg, tehát nem szállt át a BvOP-ra. Továbbá a megrendelendő feladatokat „műszaki-technikai sajátosságok okán” csak a Telekom tudja jogszerűen teljesíteni.

Vagyis ez a konstrukció „gúzsba köti” a BvOP kezeit, és így kénytelen verseny nélkül megbízni a feladatokkal a korábbi nyerteseket.

Hogy ez miért probléma? Nyilván ezekkel a körülményekkel az egyedül „versenyző” cég is tisztában van, és ezáltal a tender során ő diktálja a feltételeket, köszönhetően annak, hogy az állami szervezet egy rendkívül előnytelen helyzetbe szorította saját magát.

„A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által kiírt mobiltender újabb szemléletes példáját adja annak, hogy milyen módon lehet a közbeszerzési szabályokat úgy meghajlítani, hogy a kiszemelt nyertesnek ne kelljen tartania a piaci versenytől, így egyedüli indulóként ő diktálhassa a feltételeket” – fogalmazott a közbeszerzési tanácsadó.

A 2019-es megbízás így könnyedén hozott 3, míg a 2023-as eljárás nettó 5 milliárd forintot a Telekomnak.

Hozzátette, több más állami szervezet is hasonló módon szolgáltatta ki magát egy-egy piaci cégnek. Az egyik példa a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely sikeresen meggyőzte a Közbeszerzési Hatóságot arról, hogy kizárólag a Deloitte Zrt. lehet képes számukra pénzügyi tanácsokat adni többszázmilliós értékben a sztrádakoncesszióhoz kapcsolódóan.

A legnagyobb probléma ezekkel az eljárásokkal az, hogy az egyedül „versenyző” cégek tisztában vannak a monopol helyzetükkel, és ezáltal a tender során valójában ők és nem a kiírók diktálják a feltételeket – mutatott rá a szakértő.

A történetben meghúzódó NER-szál

Az ügyletből profitáló Magyar Telekom Nyrt.-t talán nem kell bemutatni senkinek. A német Deutsche Telekom Europe többségi tulajdonában álló távközlési cég az ország egyik legnagyobb szolgáltatója; tavaly 690 milliárd forintos bevételük volt. A társaság számos állami megbízást kapott már, és az Orbán-kormánnyal való jó viszony érdekében az Origo.hu-ról is lemondtak 10 évvel ezelőtt, majd el is adták azt.

Hogy a Telekom és a fideszes holdudvar továbbra is együttműködik, jelezheti az is, hogy

a Telekom és a Mobil Kapcsolat Zrt., pontosabban annak végső tulajdonosai nem először bukkannak fel együtt.

Nemrég számoltunk be róla, hogy az A.B.Y.11 Kft. nyerte a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert, pedig a megbízásért a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. is indult. A győztes A.B.Y.11 Kft. egyik alvállalkozója nem más, mint a Telekom Rendszerintegráció Zrt. volt.

Az A.B.Y.11 Kft. végső tulajdonosa pedig ugyanaz, mint a tavaly 754 millió forintos forgalmat bonyolító Mobil Kapcsolat Zrt.-é:

Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) volt rendészeti államtitkára.

Tasnádi nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen kollégája volt korábban, de többek között vezető tisztségviselő abban a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-ben, amely Pintér Sándor érdekeltsége volt egészen addig, amíg az nem vált összeférhetetlenné miniszteri megbízatásával.

A Mobil Kapcsolat Zrt. másik végső tulajdonosa pedig Megyeri Péter, aki korábban a Magyar Telekomnál és a Telekom Rendszerintegráció Zrt.-nél volt vezető tisztségviselő.

Drágán megfizetnek érte – a rabok

A helyzetbe hozott cégek egyeduralma és a verseny teljes hiánya hozzájárult ahhoz, hogy a fogvatartottak a mai napig jóval drágábban telefonálhatnak, mint egy átlagos előfizető. Ami komoly problémát jelent sokaknak, hiszen a családi kapcsolatok megőrzéséhez és megerősítéséhez fontos eszköz a telefonálás. Sőt, a szabadulás utáni ügyintézés, munkakeresés szempontjából sem utolsó.

A bevételekkel alig rendelkező rabok ehhez képest azzal szembesülnek, hogy

a telefonálás percdíja 69 forint,

az elszámolás másodperc alapú.

Az, hogy egy fogvatartott mennyit telefonálhat, attól függ, hogy milyen kategóriába kerül. A fogvatartott saját mobiltelefont is igényelhet (természetesen csak a Telekomos börtöntelefonok közül), 35 ezer forintos letéti díjért, vagy használhatja a fali vagy a közös „joker” telefont. Ez utóbbi egy olyan készülék, amit a nevelőtől (reintegrációs tiszt) kérhet el a fogvatartott, és vagy megkapja vagy nem.

A speciális telefonról ugyanakkor csak a fogvatartott telefonálhat és csak a regisztrált kapcsolattartókat hívhatja. Őt nem lehet hívni, sem visszahívást kezdeményezni. A beszélgetést ráadásul lehallgathatják és megszakíthatják a bv. szervezet munkatársai.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Folyosó a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet felújított martonvásári börtönében 2015. március 23-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt