Túlárazás, kiszivárgott ártáblázat – perrel fenyegetőzik Balásy Gyula cégcsoportja

Amióta Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője túlárazott szerződésekről beszélt egy interjúban, kiemelt figyelem övezi az érintett állami kommunikációs és rendezvényszervezési tendereket. Ezek állandó nyertesei a milliárdos Balásy Gyula cégei, amelyek most közös közleményt adtak ki a róluk megjelent cikkek kapcsán. Ebben többek között az áll, hogy jogi útra terelik az ügyet. Lapunk is többször írt a cégcsoport gyanús győzelmeiről, illetve mi is peres úton próbáljuk megszerezni az általuk kötött szerződések árlistáit. Ezek igazolhatnák vagy cáfolhatnák ugyanis a túlárazásokat. A Balásy-cégeket megbízásokkal ellátó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt pedig, amely jogsértő módon nem tölti fel a szerződések mellékleteit az EKR-be, a Közbeszerzési Hatóságnál panaszoltuk be.

Szerkesztőségünkhöz is eljuttatta közleményét a Lounge Group, amelyben a cégcsoportól megjelent újságcikkekre kívántak reagálni. Főként a Szabad Európa azon anyagát kifogásolták, amelyben a lap arról számolt be, hogy a Balásy-cégek nemcsak túlárazottan dolgoznak, de gyakran az óra- és darabszámokkal is trükköznek. A Szabad Európa egy kiszivárgott táblázatra hivatkozva azt is írta, hogy az árajánlatok, amelyekkel az állami szervek kénytelenek dolgozni, teljesen abszurd tételeket is tartalmaznak.

A cikk megjelenését követően Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) többek között arról kérdezte a legfőbb ügyészt, hogy indult-e vizsgálat a cikkben szereplő információk alapján. Polt Péter válaszában az állt, hogy „a hivatkozott szerződések kapcsán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 29022/103/2024. bü. számon rendelt el nyomozást. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatásra nem kerül sor, az eljárás felderítési szakban folyamatban van.”

A Lounge Group közleménye szerint a legfőbb ügyész válaszáról beszámoló sajtóorgánumok cikkei azt „állítják vagy sugalmazzák”, hogy „a Lounge Group ellen nyomozás vagy hatósági vizsgálat folyik”, nekik azonban ilyen vizsgálatokról nincs tudomásuk, és szerintük „valótlan minden arra vonatkozó információ, hogy a Lounge Group ellen nyomozás, vagy bármilyen vizsgálat indult volna.”

Hangsúlyozták továbbá, hogy

a „jóváhagyott és így alkalmazott árak/díjak megfelelnek a piacon alkalmazottaknak”

és azt is írták, hogy „az egyes szolgáltatások során az adott feladatra elszámolt órák, erőforrás vagy éppen kapacitásigénye minden esetben valós, igazolható és dokumentálható.”

Azt is sajnálatosnak tartják, hogy a sajtóból kellett értesülniük arról, hogy a Lounge Group szolgáltatásával és a szolgáltatás fejében járó díjjal összefüggésben bármely ügyfél részéről aggályok merülhetnek fel, és ezt nem jelezték nekik, hogy erre reagálni tudjanak. Állításuk szerint a Diákhitel Központ egykori vezetője, illetve bármely más kollégája sem szólt nekik emiatt.

Egyúttal közölték, hogy mivel a „megjelent egyes adatok jogellenesen megszerzettnek minősülnek, azok szenzitív, üzleti titoknak minősülő információk, amelyeket a Szabad Európa a jogosult engedélye nélkül tett közzé”, a Lounge Group – az egyes megjelenések, cikkek alapján, azok tartalma szerint mérlegelve – „polgári peres eljárás keretében, valamint büntető feljelentéssel kíván fellépni a jogai és törvényes érdekei megóvása érdekében.

Ezzel összefüggésben üzleti titok megsértése miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést kívánunk tenni”

– írta közleményében a cégcsoport.

Bár lapunk nem számolt be a kiszivárgott dokumentum tartalmáról, arról többször is írtunk, hogy a Balásy-cégekkel kapcsolatban felmerül a túlárazás gyanúja – ami egy konkrét esetben bizonyított tény is volt.

Irreálisan magas árak miatt léptek fel

A Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (KFF) 2022-ben lépett közbe a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) egyik tenderénél, amelynek eredménye az lett, hogy az NKOH eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését, miután a Felügyeleti Főosztály súlyos jogsértést tárt fel az eljárással kapcsolatban.

A KFF mindegyik ajánlatban túlárazottnak minősített tételeket talált, amelyek a rendezvényszervezésre vonatkoztak. Az egyik érintett szereplő a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. párosa volt.

Mivel az irreálisan magas árak sértették a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét, más jogorvoslatra pedig nem volt mód, a tendert eredménytelennek nyilvánították.

A kiadásokat uniós forrásokból (GINOP) fedezték volna.

Jogsértő módon nem töltik fel a mellékleteket

Hogy az állami rendezvényszervezési és kommunikációs tenderek állandó nyertesei, a Balásy-cégek általánosságban milyen tarifával dolgoznak, nem tudni. Főként azért, mert az NKOH rendre elmulasztja felölteni az ekr.gov.hu-ra a céggel kötött szerződések mellékleteit, amelyek tartalmaznák az árlistákat is.

És nem véletlenül. Nemrég egy közadatigényléssel próbáltuk kikérni az EKR002276382023 azonosítószámon lefolytatott, „Szervezetfejlesztési feladatok, keretmegállapodás” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződése egyik mellékletét, de az NKOH megtagadta annak kiadását, mondván, hogy

„az árazott költségvetést tartalmazó valamennyi dokumentum üzleti titoknak tekintendő,

melynek nyilvánosságra kerülése az nyertes cég üzleti tevékenységében aránytalan sérelmet okozna”.

Vélhetően pontosan ugyanezt a választ kapnánk minden más esetben is, ha a Balásy-cégekkel kötött szerződések mellékleteit kérnénk. Azért is gondoljuk így, mert a Diákhitel Központ is emiatt utasította el az adatigénylésünket. Az állami céggel szemben pert indítunk, az NKOH jogsértő gyakorlatát pedig jelentettük a Közbeszerzési Hatóságnak.

Tesszük mindezt két okból.

1. Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság D.463/18/2023. sz. határozata alapján a Kbt. 43. § (1) bekezdés d) pont szerinti közzétételi kötelezettség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések mellékleteire is vonatkozik, vagyis az NKOH jogsértő módon nem tölti fel a mellékleteket.
2. Másrészt pedig az általunk indított adatperekben a bíróság többször is kimondta, hogy gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak a közérdekből nyilvános adatokat. A közbeszerzési eljárás során üzleti titokká minősített adatok nyilvánosságra hozatalának megtiltása a közbeszerzésben részt vevő további ajánlatkérők iratbetekintési jogát hivatott korlátozni, az információszabadsághoz fűződő alapjog korlátozását önmagában a közbeszerzési eljárásban hozott döntés nem alapozhatja meg.

Üzleti titokra hivatkozva csak akkor tagadható meg egy adat kiadása, ha az a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ezt viszont az adott cégnek tételesen bizonyítania kell, nem elég általánosságban hivatkoznia rá.

Ez nem sikerült például a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SZGYF) beszállító cégnek sem, így az SZGYF-nek ki kellett adnia a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok pontos tartalmát és a termékek árát, miután jogerősen is pert nyertünk ellenük. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis akkor is kimondta: közbeszerzésen az árazott költségvetés nem lehet üzleti titok.

De ugyanezen csúszott el első fokon a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. is, amelyet szintén bepereltünk az árlisták miatt. Ott a bíróság az indoklásban azt is írta, ahogy az ajánlattevőknek mint közfeladatot ellátó, közpénzekkel gazdálkodó szervvel szerződéses kapcsolatot létesítő vállalkozásoknak számítaniuk kell arra, hogy a szerződésük közérdekű adat, amit az erre irányuló kérelem esetén a közfeladatot ellátó szervnek kötelessége kiadni. Ezzel a kockázattal a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásoknak tisztában kell lenniük.

Katus Eszter

Nyitókép: Átlátszó montázs/Youtube/444