A „Szuverenitásvédelmi Hivatal” kártékony és jogállamellenes, mégsem félemlítheti meg a független médiát
Független szerkesztőségek közös közleménye a tegnap létrehozott új hatóságról.
Bár az Európai Bizottság kérdésünkre nem erősítette meg, a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) egyik új közbeszerzési eljárásának szövege szerint az autópálya-koncesszió miatt (is) indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. Mivel a kormánynak mielőbb állást kell foglalnia az ügyben, az Iroda 220 millió forintos megbízást adna a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt.-nek pénzügyi tanácsadásra. Nem ez az első több száz milliós szerződés a két fél között.
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárással keresett gazdasági és pénzügyi tanácsadókat a Nemzeti Koncessziós Iroda pénzügyi tanácsadás céljából. A keresés szó persze túlzás, mivel már eleve megvolt, hogy kivel szeretnének szerződést kötni. Az állami társaság évek óta a Deloitte Zrt.-vel dolgozik együtt, és úgy tűnik, ezen a jövőben sem szeretnének változtatni.
A Nemzeti Koncessziós Iroda először 2021-ben kötött szerződést a Deloitte Zrt.-vel pénzügyi tanácsadásra. Az a megbízás 2021. december 31-ig, de legfeljebb a rendelkezésre álló nettó 400 millió forint keretösszeg kimerüléséig tartott (az NKOI az összeg 30 százalékáig vállalt lehívási kötelezettséget). 2022 elején ezt a szerződést meghosszabbították, majd egy új tendert írtak ki. Ez – szemben a 2021-es eljárással – már meghívásos, zárt tárgyalás volt, így a befutó ismét a Deloitte lett. A 150 millió forintos megbízás értékét később 224 millióra emelték, majd a határidejét tolták ki 2023. január 31-ig.
Aztán jött egy újabb nyílt eljárás, amit ismét a Deloitte nyert el. Az NKOI ezúttal is 150 millió forintos szerződést írt alá a társasággal. Idén nyáron megjelent egy kiírás „Pénzügyi tanácsadás az NKOI részére HNT 2023 I”, majd ősszel egy „Pénzügyi tanácsadás az NKOI részére HNT 2023 II” címmel. Előbbi 100 millió, utóbbi pedig 220 millió forintról szólt.
A Nemzeti Koncessziós Irodát (NKOI) 2020 szeptemberében hozta létre a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként a kormány. A központi költségvetési szervvel a kormány célja az egységes eljárási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése volt az állami koncessziós tevékenységre vonatkozóan. Az NKOI vezényelte le a kaszinókra, az autópályákra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós eljárásokat is.
Ha az összes keretet kimerítették/kimerítik – az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumokból ez nem derült ki –, akkor 2021 és 2024 nyara között több mint 1 milliárd forintot költ(ött) az NKOI pénzügyi tanácsadásra. Az Iroda persze nem véletlenül ilyen bőkezű, a tanácsadóknak pedig meg kell dolgozniuk a megbízási díjukért.
A feladatuk többek között az egyes koncessziós tevékenységekre vonatkozó pénzügyi hatástanulmányok, koncessziós stratégiák kidolgozása, pénzügyi döntés-előkészítő dokumentumok elkészítése, a koncessziós eljárások megindításának előkészítése, az eljárás lefolytatása során eseti vagy folyamatos pénzügyi szakértelem biztosítása, valamint a tárgyalásokon az NKOI pénzügyi kérdésekben való képviselete az ajánlatkérő jelenlétében.
A Deloitte Zrt. mindezt 54 és 90 ezer forintos óradíjjal vállalta.
A legutóbbi tenderhez kapcsolódó iratok azonban nem csak erről, de valami másról is árulkodnak.
A dokumentum szerint a Deloitte Zrt. többek között az autópálya-koncesszió kapcsán ad gazdasági és pénzügyi tanácsokat a Nemzeti Koncessziós Irodának, amellyel összefüggésben új feladatok merültek fel.
2021 nyarán a magyar kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba kívánja adni a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. Az autópályák üzemeltetési és építési jogáért három érdekeltség versengett, végül a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint ugyanis „az Európai Bizottság október 18-án hivatalos felszólítás küldésével kötelezettségszegési eljárást indított a közfeladatok és közszolgáltatások biztosításával összefüggő jogviszonyok egyes szabályainak vészhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 120/2023. (IV.5.) Korm. rendelet szerinti szerződésmódosításra vonatkozó szabályoknak a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelvvel és a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvvel való összeegyeztethetősége tárgyában.”
Ezért – az eljárással kapcsolatos magyar álláspont létrehozásában, valamint a korábbi ügyek továbbvitelében – az NKOI-nak szüksége van a Deloitte Zrt. szolgáltatásaira.
Miután az említett rendelettel a kormány az útkezelést és -üzemeltetést minősítette közfeladattá az autópálya-koncesszió esetében (majd az NKOI ennek megfelelően módosította a koncessziós szerződést), az állami szerv tulajdonképpen elismerte, hogy az Európai Bizottság az autópálya-koncesszió miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, amire a kormánynak mielőbb reagálnia kell.
Ezért sürgős egy újabb szerződés megkötése a Deloitte Zrt.-vel.
Mindez annyiban új információ, hogy korábban csak találgatni lehetett, miről szól pontosan az Európai Bizottság közleménye. Ahogy azt október 18-án a Portfolio megírta, az Európai Bizottság három kötelezettségszegési ügyben lépett Magyarországgal szemben. A cikk szerint „a testület felszólítja a kormányt, hogy tartsa be a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat.” Ennél több részletről azonban ők és más sem tudott eddig beszámolni.
Megkerestük az Európai Bizottságot, hogy megtudjuk, jól értelmeztük-e az NKOI sorait, és valóban indult-e kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen az autópálya-koncesszió miatt. A válasz csupán annyi volt, hogy a Bizottság nem közöl semmit a kötelezettségszegési eljárásokról azon túl, amit az októberi sajtóanyag tartalmaz (2. pont).
Katus Eszter
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Rogán Antal, háttérben az M3-as és az M31-es autópálya csomópontja Gödöllőnél. Átlátszó montázs/MTI fotók
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásFüggetlen szerkesztőségek közös közleménye a tegnap létrehozott új hatóságról.
Az épületbe korábban a Nemzeti Tudósképző Akadémia kollégiuma szeretett volna beköltözni.
Az elmúlt másfél évtized miskolci választásain látszik az, hogy a volt szocialista szavazók százezrei hogyan találtak utat – a Jobbik érintésével – a jelenlegi kormánypárthoz.
A hatóság részletes vizsgálatok helyett megelégedett a gyár által benyújtott adatokkal és a jövőre vonatkozó, szabályosabb működésre vonatkozó ígéretekkel.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!