Már a tenderek kiírásánál megjósoltuk a várható eredményt – igazunk lett

Augusztusban indítottuk a közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy közbeszerzési szakértő segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak, illetve versenykorlátozónak látszó tendereket. Ezúttal két olyan esetről számolunk be, ahol az előzetes számításaink beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy az eljárás eredménytelen lett, mert senki sem nyújtott be ajánlatot. Vélhetően éppen a szűkre szabott feltételek miatt. 

Előző hónapban írtunk két, uniós forrásból finanszírozott közbeszerzési eljárásról, amelyet Körösszegapáti Önkormányzata írt ki. A tenderek érdekessége az volt, hogy a nyertes cégnek rendelkeznie kellett – a kisebb értékű munkák építőipari piacán szokatlannak számító – ISO 9001, ISO 14001 és ISO 45001 tanúsítványokkal. Ezek előírása ugyan nem minősül jogsértőnek, mindhárom tanúsítvány együttes meglétét azonban valószínűleg nagyon kevés olyan Hajdú-Bihar megyei vállalkozás tudja teljesíteni, amelyek egyébként alkalmasak lennének a munka elvégzésére.

Októberi cikkünkben rámutattunk, hogy azokból a környékbeli közbeszerzésekből, amelyekben előkerül ez a feltétel, feltűnően sokszor kerül ki nyertesként a hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. és a Korona-Humán Kft. Azóta az egyik tenderben nyertest hirdettek, aki ezúttal is – talán nem nagy meglepetésre – a Korona-Humán Kft. lett 82,9 millió forintos ajánlattal.

A piac infrastrukturális- és eszközfejlesztésére még további két cég jelentkezett, azonban a Németh ’99 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. ajánlata érvénytelen lett (rossz bankszámlaszámra fizették be az ajánlati biztosítékot), míg a Labert Hungary Kft., bár 82 ezer forinttal olcsóbb ajánlatot adott, nem vállalt többlet jótállást.

A Korona-Humán Kft. tulajdonosi köre egyébként megegyezik a Tömb 2002 Kft. tulajdonosi körével. Róluk nemrég írtuk meg, hogy olyan körülmények között nyertek több tucat közbeszerzést, amelyek felvetik a törvénytelenség gyanúját. Az ügyben – közérdekű bejelentésünk nyomán – az Integritás és a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálatot indított.

Most egyébként újabb önkormányzati cég, a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási NKft. írt ki olyan közbeszerzési eljárást, amelyben szintén szerepet játszik a minősítés. A társaság a Bocskai Strand és Gyógyfürdő fejlesztésére keres kivitelezőket, akikkel szemben ezúttal is elvárás lett az ISO 9001, ISO 14001 és ISO 45001 tanúsítványok megléte. De nem ez az egyetlen érdekes elem a feltételrendszerben.

Trükkösen korlátozó feltételek

A kiíró két részre osztotta az eljárást. Az első részajánlat a gyógyfürdő minőségjavító fejlesztéséről, valamint a helyi és térségi turizmusfejlesztésről, míg a második részajánlat a létesítmény energetikai korszerűsítéséről szól.

Az első részfeladat magában foglalja többek között a medenceterek, a nyári gépház és a klórozó helyiség megújítását, gépészeti szivattyúk cseréjét, érintőképernyős információs totemoszlop telepítését, a fürdőben működő beléptető rendszer bővítését, forgóvillás beléptetők telepítését, valamint parkosítást tízezer négyzetméter területen.

A kiíró – bár meglepően enyhe feltételeket határozott meg a jelentkezők által bemutatandó referenciák kapcsán – két olyan, eltérő tárgyú referenciát írt elő, amelyek együtt mégis nehezen teljesíthetők:

• az első referenciafeltétel kapcsán elegendő egyetlen épületfelújításra kötött szerződést bemutatni, amelyhez semmilyen mennyiségi érték nem kapcsolódik. Tehát gyakorlatilag egyetlen ablakcserével teljesíteni lehet a feltételt.
• Ugyanakkor az önkormányzati cég kért még egy 7500 m2 terület füvesítésére vonatkozó referenciát. Ez ugyan valóban a feladat részét képezi, de felveti a kérdést, hogy azok a cégek, amelyek termálmedence felújítást, zuhanyzók cseréjét, beléptető rendszert tudnak telepíteni, vajon rendelkeznek-e füvesítési referenciával? Valószínűleg életszerűbb lett volna a parkosítást külön részfeladatként kezelni, amelyre a kertészeti cégek külön tudtak volna jelentkezni.

A fenti feltételek azt eredményezik, hogy

egy kertészeti cég, amely fel tud mutatni egyetlen épületfelújítási munkát értékhatár nélkül, el tudja nyerni a komplex fürdőfelújítási munkát.

A második részfeladat a termálvíz hőhasznosítása és hulladékhő hasznosítása 7 db geotermikus hőszivattyúval. Ez egy speciális technológiának tűnik, ugyanakkor elegendő felmutatni a jelentkezőknek 5 db hőszivattyú beépítésére vonatkozó referenciát. Vagyis egy egyszerű gépészeti cég, aki telepített már legalább öt darab hőszivattyút akár családi házakban, érvényes ajánlatot tehet.

Ez első látásra egy olyan feltételnek tűnhet, amely szélesíti a versenyt, de ha valóban az intenzív verseny biztosítása lett volna az önkormányzati cég célja, akkor nem írt volna elő milliós összegű biztosítékot az ajánlatadáshoz, vagy épp a fent említett ISO tanúsítványokat.

Érdekes részlet továbbá, hogy a kiíró kizárta az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek részvételét a közbeszerzésben.

Ezt a közbeszerzési törvény lehetővé teszi, és jó eszköz lehet arra, hogy a kisebb cégeket részesítse előnyben a kiíró. Jelen esetben ugyanakkor (főleg a speciális gépészeti megoldásokat igénylő második részfeladat tekintetében) felmerülhet, hogy ezzel a megoldással a kiíró rengeteg olyan céget zárt ki a közbeszerzésből, amelyek ténylegesen képesek elvégezni a feladatot. Miközben a kisebb cégek között elenyésző azok száma, amelyek rendelkeznek megfelelő tapasztalattal – vagy bátorsággal.

Nem vártunk nagy versenyt, végül senki sem jelentkezett

Szintén októberi cikkünkben írtuk meg, hogy a Budapest Brand Nonprofit Zrt. közterületi rendezvény őrzés-védelmi szolgáltatásra írt ki eljárást. A cég a Deák Ferenc téren és a Városháza Parkban tartandó kültéri rendezvények biztosítására keresett vállalkozót egy 70 millió forintos keretmegállapodás keretében. A hirdetmény érdekességét a referenciafeltétel adta, amit a kiíró meglepő részletességgel határozott meg.

Olyan céget kerestek ugyanis, amely rendelkezett legalább egy olyan rendezvényszervezési és rendezvénybiztosítási referenciával, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

• a biztosított rendezvény naponta összesen 10 ezer főt meghaladó látogatottságú,
• a rendezvény egybefüggően legalább 14 nap időtartamú,
• a rendezvény során szabadtéri kiskereskedelmi árusítás történt, vendéglátóhelyek működtek, közönség számára színpadi művészeti előadásra is sor került,
• és mindezt legalább 7 fő őrző-védő személyzet látta el.

Miután megírtuk, hogy – tekintettel a referenciafeltételre – nem számítunk túl nagy versenyre, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. levélben keresett meg minket helyreigazítást, és az általunk felhasznált fotók törlését követelve. Szerintük ugyanis rossz hírét keltettük a cégnek, miközben a közbeszerzésük „a tisztességes eljárásnak, a transzparens működés feltételeinek, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően került kiírásra”.

Hozzátették, az eljárással kapcsolatban sor került előzetes piaci konzultáció lefolytatására, ahol az érdekelt gazdasági szereplők jelezhették észrevételeiket a feltételekkel kapcsolatban, azonban egy észrevétel sem érkezett.

A tendert ugyanakkor mégis eredménytelennek nyilvánították, miután egyetlen ajánlat sem érkezett a felhívásra.

A napokban ezért újra kiírták a közbeszerzési eljárást, két változtatással. A korábbi 14 napos időtartamot 7 napra csökkentették, továbbá a kiskereskedelmi árusítás mellé már nem kérték a vendéglátóhelyek működtetését is, a pályázóknak elég csak egyet teljesíteniük a kettőből.

Adatkezelési szolgáltatásokat nyújtó cégeket is várnak a vagyonőri feladatokra

Egy másik önkormányzati cég, a Hatvani Média és Rendezvényszervező Nonprofit Közhasznú Kft. is meglepő kiírással állt elő. Ők „őrzés-védelmi és kapcsolódó feladatok ellátására” keresnek vállalkozókat. De nem a szokásos módon.

A közbeszerzési feladat a kiírás alapján egy klasszikus vagyonvédelmi feladatnak tűnik: a nyertesnek 2 fő vagyonőrt kell biztosítania két önkormányzati épületben. A referenciafeltételek ugyanakkor lehetővé teszik adatkezelési szolgáltatásokat nyújtó cégek jelentkezését is, amelyek egyébként nem alkalmasak a szerződés teljesítésre, mivel a vagyonvédelmi törvény számos feltételhez köti az őrző-védő cégek működését.

Az pedig felveti a versenykorlátozás gyanúját, hogy a kiíró megköveteli két „tanulmány” elkészítését is többek között a személyi állomány ellenőrzésére alkalmazni kívánt módszerekről, valamint a toborzási, kiválasztási, felkészítési és munkába állítási eljárásokról. Az ilyen dokumentumok elkészítése rendkívül időigényes, és nem is szokták előírni. Így feltételezhető, hogy a legtöbb vagyonvédelmi cég nem rendelkezik ilyen dokumentummal. Másrészről, ha el is készítik a cégek ezeket a tanulmányokat, akkor sem tudhatják mindig pontosan, hogy mi alapján bírálják majd el azokat.

A kiíró vélhetően készített valamilyen értékelési szempontrendszert a nem nyilvános közbeszerzési dokumentumokban.

De ezek az értékelési módszerek mindig magukban hordozzák a szubjektív elbírálás veszélyét,

ami önmagában elegendő ahhoz, hogy a cégek többsége ne induljon el ezen a közbeszerzésen.

Ezt támasztja alá, hogy ugyanerre a vagyonvédelmi szolgáltatásra 2021-ben már kiírtak egyszer egy közbeszerzést, amelyben ugyanezeket a szakmai dokumentumokat kellett benyújtani. És mi történt? A három jelentkezőből egyet pontosan az egyik dokumentumban talált hiányosság miatt zártak ki. A nyertes 2021-ben egyébként a Target Group Facility Management Zrt. volt. Hogy ezúttal ki lesz, azt egyelőre nem tudni.

Katus Eszter

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A nyitókép illuszráció, forrás: pixabay.com