Az Európai Unió tagállamai december 13-án hosszas huzavona után szavaztak arról, hogy hazánkban sérült a jogállamiság, ami veszélyezteti az uniós források jogszerű felhasználását. Ezért az Európai Tanácsban történt szavazáson három operatív program 55 százalékát függesztették fel (2600 milliárd forint), valamint az elfogadott magyar helyreállítási terv forrásai (közel 2400 milliárd forint) is csak az úgynevezett szupermérföldkövek teljesülése után érkezhetnek. A döntéssel közel ötezer milliárd forintnyi uniós forrás érkezése vált bizonytalanná, ugyanakkor a fennmaradó mintegy 6600 milliárd forint lehívásának nincs elvi akadálya.
A fenti híreket a kormányoldalon sikerként kommunikálták, mivel a megegyezéssel elhárult az akadálya az uniós források érkezésének, míg az ellenzéki oldal arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió történetében először fagyasztottak be uniós forrásokat a rendszerszintű korrupció és a jogállamisági aggályok miatt. Cikkünk ezért most arra tesz kísérletet, hogy a tárgyalásokra rálátó személyekkel, szakértőkkel értékelje objektíven az elmúlt néhány hónap történéseit.
A kondicionalitási eljárást lefolytató Bizottság eredetileg a három operatív program 65 százalékának felfüggesztésére tett javaslatot a Tanácsnak, azonban a tagállamok vezetői elé került javaslatban végül csak 55 százalék befagyasztása szerepelt, mivel szerintük Magyarország bizonyos feltételeket már teljesített, amit értékelni kell. Kérdésünkre, mely szerint kudarcnak értékeli-e a Bizottság, hogy a Tanács módosított a javaslatain, a Bizottság brüsszeli sajtószolgálata úgy reagált, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a Tanács jogosult elfogadni, módosítani vagy elutasítani a Bizottság javaslatát. Ugyanakkor
„a Bizottság üdvözli a Tanács azon döntését, hogy javaslatunk alapján költségvetési védelmi intézkedéseket fogad el Magyarországgal kapcsolatban valamennyi korrekciós intézkedés teljes és hatékony végrehajtásáig.”
Kiemelték továbbá, hogy
„a Bizottság továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a magyar hatóságokkal, és szorosan nyomon követi a rendelet szerinti fennmaradó korrekciós intézkedések végrehajtását, és szükség szerint további lépéseket tesz.”
Az eljárást végig követő, és a Bizottságot végig nyomás alatt tartó Európai Parlament képviselői is üdvözölték a Tanács döntését. Daniel Freund EP képviselő az Átlátszónak nyilatkozva elmondta, hogy a jogállamisági mechanizmus sikeres alkalmazása egy erős jelzés mind Magyarország, mind a többi tagállam felé, miszerint minden eszközzel küzdenek a korrupció ellen, hogy megvédjék az uniós polgárok pénzét. Freund kiemelte azt is, hogy szinte egyhangú volt a források felfüggesztése melletti szavazás, csak Lengyelország és Magyarország ellenezte azt.
Daniel Freund: A 17 magyar vállalás egyike sem érinti a jogállamiságot | atlatszo.hu
Abszolút nem. Mondok valamit. Tegyük fel, hogy az Önöknél felálló antikorrupciós hatóság tökéletesen végzi a munkáját, és Magyarország lesz a legnagyobb élharcosa a korrupció elleni harcnak, a legátláthatóbb közbeszerzések itt lesznek. De ennek az intézkedésnek, ahogy a többi 16-nak, semmi köze a jogállamisághoz. Hiszen lesz ettől sajtószabadság? Lesz szabad oktatás?
A képviselő szerint most a Bizottság feladata, hogy alaposan megvizsgálja a magyar kormány által hozott intézkedéseket, de megígérte, hogy az EP továbbra is rajta tartja a szemét az eljáráson. Szerinte a mérföldkövek teljesítésével nem lesz lehetősége a magyar miniszterelnöknek a rendszerszintű korrupció fenntartására, mert azzal az uniós források elvesztését kockáztatná, ami a rendszer összeomlásához vezetne.
„Egy 12 év alatt kiépített rendszert nem lehet csak úgy megjavítani, de a kondicionalitási eljárás egy jó kezdete egy hosszú útnak, mellyel megvédhetők az uniós források” – tette hozzá a Zöldek EP képviselője.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a feltételességi mechanizmus nem érhet véget végleges forrásvesztés nélkül, mert a Bizottságon lévő nyomás miatt ezt nem lehet lezárni úgy, hogy a magyar kormány ne veszítsen pénzeket. A Brüsszelben élő szakértő szerint a Bizottság a javaslatait nem a Parlament nyomására hozta meg, és nem is elsősorban tőlük kell tartania, hanem bizonyítaniuk kell a tagállamok felé, hogy meg tudják védeni az érdekeiket, mert végső soron nekik kell elszámolniuk a választóik felé az uniós források jogszerű felhasználásával.
Az Átlátszó is részt vesz az Integritás Hatóság korrupcióellenes munkacsoportjában | atlatszo.hu
Az Integritás Hatóságot nem önként hozta létre a magyar kormány, hanem az Európai Unió kényszerítette erre: egyike volt annak a 17, a korrupció és a közpénzégetés visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket a Magyarországnak járó uniós források további folyósításához feltételül szabott az Európai Bizottság.
Lattmann ugyanakkor hozzátette, hogy azt senki nem szeretné, hogy Magyarország államcsődöt jelentsen be vagy kilépjen az unióból, emiatt a brüsszeli intézményeknek kényesen kell lavírozni, hogy megvédjék az EU demokratikus értékeit, de a magyarokat se veszítsék el soraikból. A nemzetközi jogász úgy vélekedik, hogy a jogállamisági eljárás lezárultával és a források egy részének végleges elvesztésével az Európai Parlamentben is el fognak halkulni a kritikus hangok.
Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen | atlatszo.hu
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak.
Az kétségtelen, hogy a hónapok óta húzódó jogállamisági eljárás lezárásának és az uniós forrásokról történt megegyezésnek volt pozitív kicsengése, amit jól bizonyít, hogy a hírre nagyot erősödött a forint is, ugyanakkor a magyar kormányzat nem lehet nyugodt. Árgus szemek figyelik ugyanis mind a Bizottság, mind az Európai Parlament részéről a hazánk számára előírt mérföldkövek teljesülését, a rendszerszintű korrupció visszaszorítását, valamint a jogállamiság helyreállítását. Afelől nem lehet kétségünk, hogy az uniós intézmények nem lesznek restek visszatartani a forrásokat, ha továbbra is aggályaik merülnek fel a pénzek jogszerű elköltése kapcsán; márpedig a magyar kormánynak és Magyarországnak a jelen gazdasági helyzetben égetően fontos minden eurócent hazahozatala.
Dóka Milán
Címlapkép: Orbán Viktor / Facebook
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Sem az önkormányzat, sem a lakosság nem tudott arról Fóton, hogy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek létesülnek a lakóházaktól pár száz méterre.
A Nemzeti Sport 1920-as éveiben először alkalmazott diagram modernizált változatával meséljük el a döntő legizgalmasabb pillanatait.
Az MVM piaci árai és a lakossági árak között, a lakossági fogyasztással számolva, szeptember végére 2000 milliárd forintos különbség mérhető. Ennyi lehet az ára a rezsicsökkentésnek.
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miután a rendőrség elutasította a büntető feljelentést.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!