Hazánkba látogatott Daniel Freund. A Zöldek európai parlamenti képviselőjével budapesti útja kapcsán beszélgettünk, melynek során kifejtette aggályait a magyar demokrácia állapotával és a Bizottság által indított kondicionalitási eljárás alakulásával kapcsolatban. A német politikus úgy látja, hogy minden lehetséges eszközzel nyomás alatt kell tartani a Bizottságot, és láttatni kell velük, hogy a magyar vállalások nem jelentenek lépést a jogállam felé.
A tegnapi (az interjú november 10-én készült) egy nagyon fontos nap volt a német történelemben, pontosan harminc éve omlott le a berlini fal. Ön akkor öt éves volt, van esetleg emléke arról a napról?
Igen, jól mondja, öt éves lehettem, viszont én Németország legnyugatibb csücskében, Aachenben születtem, így nagyon távol voltunk a történésekről. Később viszont az egykori NDK területén, Lipcsében jártam egyetemre, amire nem lett volna lehetőségem, ha az újraegyesülés elmarad. Így igaza van, valóban nagyon fontos nap volt a tegnapi a német történelemben.
Ha jól tudom, csak rövid időre látogatott hozzánk. Mi volt a célja a budapesti útjának?
Igen, csak két napra érkeztem, mert a hét második felében már Brüsszelben lesz elfoglaltságom. A Magyarországgal szemben folyó kondicionalitási eljárás adta az út apropóját, mivel a Tanács várhatóan a november 21-i héten határoz a magyar jogállamisági helyzetről, és mint az Európai Parlament képviselője, szerettem volna személyesen meggyőződni a magyar jogállamisági helyzetről, és a kormányuk által tett 17 pontos vállalás hátteréről.
Akkor hivatalos minőségében érkezett hozzánk.
Igen, ez egy szakmai út volt, és releváns személyekkel tudtam egyeztetni a témában, és el kell mondjam, hogy a magyar kormány 17 pontos vállalása korántsem kielégítő. Véleményem szerint ezek a vállalások látszatintézkedések, és a Bizottság által folytatott eljárás is elsietett. Hogyan is dönthetnénk el november végéig azt, hogy a Magyarország által beígért intézkedések valóban megvalósulnak-e? Hogy a jogállamiság helyreáll-e Magyarországon? Erre egyszerűen több idő kellene.
Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen | atlatszo.hu
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak.
Ha már felhozta a Bizottságot, nekünk újságíróknak nehéz helyzetünk volt a jogállamisági eljárás követése kapcsán, én is írtam erről cikkeket, azonban a magyar válaszleveleket a Bizottság nem adta ki, így csak a magyar kormány kommunikációját ismertük, mely szerint minden a tervek szerint halad. Ezek valóban nem nyilvános információk?
Nem, ez egyáltalán nem kellene, hogy így legyen. A Bizottság eljárása kicsit sem volt transzparens, és ez aggályos. Hozzáteszem, hogy én, mint EP képviselő sem láthattam az eljárás dokumentumait, csupán egy két oldalas összefoglalót kaptam az ügyről, amiben semmilyen lényegi információ nem volt. Így honnan tudjuk, hogy valóban tesz-e lépéseket az Orbán-kormány a jogállamiság felé?
Ezek szerint nem elégedett a tárgyalások menetével, a Bizottság eljárásával.
Abszolút nem. Mondok valamit. Tegyük fel, hogy az Önöknél felálló antikorrupciós hatóság tökéletesen végzi a munkáját, és Magyarország lesz a legnagyobb élharcosa a korrupció elleni harcnak, a legátláthatóbb közbeszerzések itt lesznek. De ennek az intézkedésnek, ahogy a többi 16-nak, semmi köze a jogállamisághoz. Hiszen lesz ettől sajtószabadság? Lesz szabad oktatás? Lesz független igazságszolgáltatás? Nem. Az a szomorú igazság, hogy a 17 magyar vállalás egyike sem érinti a jogállamiságot, amiért az egész eljárás indult. És a Bizottságnak ez így jó, elfogadható, és Orbán Viktor végül hozzájuthat a forrásokhoz, és mehet minden úgy tovább, ahogy eddig.
Akkor Ön szerint Magyarország végül maradéktalanul megkapja a forrásokat?
Ugye, most a kondicionalitási eljárásról beszélünk, ahol az operatív programok egy részének befagyasztására tett javaslatot a Bizottság. Ezen kívül ott van még a koronavírus hatásainak ellensúlyozására létrehozott helyreállítási alap, melynek magyar tervét még nem fogadták el. De nincsenek illúzióim, ha a kondicionalitási eljárás szankciós intézkedés nélkül zárul le a magyar kormánnyal szemben, úgy a helyreállítási alap pénzei is eljuthatnak Magyarországra. Jelenleg a Tanácsnál pattog a labda, de szinte kizártnak tartom, hogy meglegyen az a minősített többség, ami a pénzek befagyasztásához kell, és lehet, hogy el sem jut odáig a dolog, mert a Bizottság is bármikor visszavonhatja a javaslatait.
A jogállamisági eljáráson kívül milyen egyéb eszközük van még?
Nézze, mi, EP képviselők egy dolgot tehetünk, nyomás alatt kell tartanunk a Bizottságot. Régóta mondjuk, régóta hangoztatjuk, hogy Magyarországon és Lengyelországban a demokratikus értékek szisztematikus lerombolása zajlik, a Bizottság pedig 12 éve nem tesz semmit. Az Európai Parlament már azt is kimondta, hogy Magyarország nem demokrácia többé, és úgy tűnik, hogy végül mégis megállapítják, hogy a jogállamisági helyzet rendben van Magyarországon, ez nonszensz. Ez egyértelműen a Bizottság felelőssége, hogy eddig nem tett semmit, és most már ott tartunk, hogy a közös szankciós politika vált a magyar kormány zsarolási eszközévé, ami megengedhetetlen.
A közösségi oldalára azt írta ki, hogy, idézem: „Az elnökasszony irányítása alatt álló Európai Bizottság feladata a demokrácia és a jogállamiság védelme. Ha erre nem képes, akkor felelnie kell érte.” Ezt hogy értette? Benyújtanának egy bizalmatlansági indítványt?
Ahogy az előbb említettem, az a Bizottság felelőssége, hogy 12 évig nem tett semmit a demokrácia leépítése ellen, és most egy jogállamisági eljárás keretében fogad el olyan intézkedéseket, amelyek nem szolgálják a jogállam visszaépítését Magyarországon. Ez egyértelműen az ő, illetve Ursula von der Leyen felelőssége. Abban az esetben, ha a magyar kormány által tett vállalásokat elfogadva a Bizottság még a Tanácsi döntés előtt vonná vissza az ajánlásait, és lezárnák a jogállamisági eljárást, úgy a képviselőtársaimmal el kell gondolkodnunk, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsunk be a Bizottsággal szemben.
Az uniós eljárással párhuzamosan, ha jól tudom, a Bundestag (német parlament) ma készül elfogadni egy javaslatot, amely utasítaná a kormányt, hogy támogassa az uniós pénzek visszatartását Magyarországtól addig, amíg nem tesznek releváns lépéseket a jogállamiság felé. Miért fontos egy nemzeti parlament ilyen döntése az uniós ügyben?
Azért, mert ezzel is nyomás alatt tudjuk tartani a Bizottságot, ha azt látják, hogy már a tagállami nemzeti parlamentek is felszólalnak a demokrácia védelmében. Éppen ezért igyekszünk kapcsolatokat keresni a nemzeti parlamentek képviselőivel is.
Kérdezett: Dóka Milán
Címlapkép: Daniel Freund / Facebook
Korábban a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatként vizsgálták őket, később azonban több hazai fegyveres testülettel is kapcsolatba kerültek a Systema orosz harcművészeti rendszer oktatói.
2023. január 1-től az Építési Minisztérium fogja őriz(tet)ni a beruházási területet, amíg nem lesz pénz az építkezés folytatására.
Az állami MVM könyörtelenül beszedi az alulfogyasztás miatti kötbért, a szintén állami közműhivatal pedig széttárja kezeit.
Ez a kiszolgáltatott csoport Magyaroroszágon egy szinte teljesen leépített menekültügyi ellátórendszerbe és egy előítéletekkel teli társadalomba csöppent, elhelyezésük és integrációjuk jelentős részét a civil társadalom próbálja megoldani – több-kevesebb sikerrel.
