Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások, tízmilliárdokat költünk náluk oktatási informatikára

A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak. 

Fauszt 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 óta pedig miniszterként dolgozik a kormányban. Kettejük 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben, Fauszt érdekeltségeihez pedig azóta is ömlik a közpénz.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Idén ünnepelte 25. születésnapját a felsőoktatási intézményekben használt informatikai rendszer, a Neptun. Az egységes oktatásszervezési rendszer ötlete dr. Cséfalvay Klára villamosmérnök, egyetemi docens nevéhez fűződik, aki a kilencvenes évek elején oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME). Az először csak a BME-n működő Neptunt 1997-ben más intézményekben is bevezették, ma már pedig szinte minden magyarországi egyetem használja. A Neptun fejlesztője az SDA Informatika Zrt., amely sok intézményben az üzemeltetést is végzi.

A Neptunt fejlesztő céget SDA Stúdió Kft. néven Cséfalvay alapította társaival 1995-ben, majd 2005-ben többségi tulajdont szerzett benne az RC Invest Vagyonkezelői Zrt., ami mára az egyetlen tulajdonosa. 2009-ben kivált az SDA Stúdióból az SDA Informatika Zrt., amihez azóta a Neptun tartozik, és ami szintén az RC Invest Zrt. birtokában van.

A Neptunnak eleinte volt konkurenciája, a Dexter Informatikai és Tanácsadó Kft. által fejlesztett Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR), ám azt sokkal kevesebb intézmény használta. 2015-ben a cégek megállapodtak arról, hogy az ETR beolvad a Neptunba, így azóta annak nincs versenytársa a piacon.

Egy darabig még volt konkurense a Neptunnak (forrás: Arcanum/ Népszabadság, 2002. augusztus 6.)

A Dunából került elő a korábbi többségi tulajdonos holtteste

Az RC Invest Zrt. többségi tulajdonosa Fauszt Zoltán – de csupán 2016 májusa óta. Azelőtt Farkas Mihály zongorista volt a többségi részvényes, ám ő 2015 novemberében hirtelen eltűnt, majd a Dunából került elő a holtteste.

„Az 54 éves férfi II. kerületi lakásából úgy távozott, hogy valamennyi személyes holmiját – kabátját, telefonját, cigarettáját és egyik szenvedélyéhez, a futáshoz nélkülözhetetlen futóholmiját is – hátrahagyta.” – írta akkor a Hvg.hu, ami beszámolt arról is, hogy a rendőrség eleinte öngyilkosságra gyanakodott, amit a zenész ismerősei elképzelhetetlennek tartottak a férfi jó kedélye miatt.

Farkas Mihály, forrás: Facebook

Akkoriban a lap azt is feltárta, hogy bár Farkas papíron milliárdos cégbirodalmat birtokolt az SDA-csoportot tulajdonló RC Invest Zrt. többségi részvényeseként, szerény körülmények között élt és megélhetési gondokkal küzdött, ami már önmagában furcsa. Az  állami megrendelésekkel bőségesen ellátott vállalkozásháló a zenész eltűnése után fél évvel Fauszt Zoltáné lett, aki 2016 májusában levélben értesítette a cégbíróságot, hogy 94,76 százalékos befolyást szerzett a részvénytársaságban. Lehetséges, hogy ez egy korábban kötött opciós szerződés alapján történt, de biztosat nem tudni.

A szokatlan tulajdonosváltás nem viselte meg a cég pénzügyeit, sőt. Az RC Invest Zrt. által tulajdonolt SDA-csoport továbbra is sorozatban nyerte, és nyeri a mai napig az állami megbízásokat. Emögött sokan Fauszt Zoltán kiváló kormányzati kapcsolatait sejtik.

Újabb milliárdos megbízást nyert el a cég, amelynek a tulajdonosából eltűnt egy részvényes | atlatszo.hu

A cégcsoportnak nem lehet oka panaszra, állami megrendelésekben nem szenved hiányt. Így az egyik vállalkozás, az SDA Informatikai Zrt. beszállítója volt többek közt a NAV-nak vagy a Volánbusznak is, egy évvel ezelőtt pedig elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztérium háttérintézményének, az Educatio Kft-nek a megbízását az egyetemeken használt Neptun szoftver fejlesztésére.

Palkovics László üzlettársa volt 14 évig

2000. november 7-én jegyezték be az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t, amelyet öten alapítottak: Lepsényi István, Reisz Attila, Tóth László, Fauszt Zoltán és Palkovics László.

Nem, nem véletlen névegyezésről van szó. Palkovics 14 év múlva, 2014 májusában szállt ki a cégből, júniusban pedig Balog Zoltán akkori emberi erőforrások miniszter kinevezte felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovicsot előléptették, és a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, a 2022. áprilisi választás után felálló új kormányban pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkára (b) átveszi kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palota Tükörtermében 2014. július 9-én. Mellettük Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. MTI Fotó: Beliczay László

Palkovics kiszállása után Fauszt lett az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. többségi tulajdonosa, majd 2018 végén ő is otthagyta a céget, amely Fauszt Zsófia (a nő életkora és közös lakcímük alapján feltételezhetően Zoltán lánya) többségi tulajdonába került. 2020 augusztusában kezdeményezték a vállalkozás végelszámolását, és 2021. február elején törölte is a cégbíróság. A Közbeszerzési Adatbázis és az internetes archívum szerint az Informin’ Kft. soha nem kapott állami megrendelést, azonban lényeges elem a történetben, hiszen összeköti Fausztot és Palkovicsot.

Fauszt Zoltán és Palkovics László (akkori oktatási államtitkár) 14 évnyi közös üzleti múltját Hadházy Ákos derítette ki 2017-ben, aki akkor azt is összeszedte, hogy Fauszt cégbirodalma, az SDA-csoport addigra összesen 4,8 milliárd forint értékben kapott közpénzes megbízást 2011 óta.

Korrupcióinfó: az EMMI-államtitkár volt cégtársának cége közel 5 milliárd forint értékben kapott állami megrendeléseket | atlatszo.hu

Legfeljebb anyagi nehézségei nyomaszthatták – fűzték hozzá ismerői, mondván, „inkább neki fizettek, mint ő fizetett volna”. Csakhogy Farkas ebben az időben több százmillió forintos állami megrendeléseket elnyert informatikai cégcsoport közvetett tulajdonosa volt. Az érdekeltségében álló RC Invest Zrt. révén azé az SDA-csoportté, amely évek óta tarol a köz- és felsőoktatási informatikai tendereken.

A Neptunért milliárdokat fizetnek az egyetemek

Az SDA-cégek által elnyert közpénzes megrendelések mára megsokszorozódtak: 2008 óta összesen nettó 32,3 milliárd forint értékű közbeszerzésen győzedelmeskedtek önállóan. A megrendelések jelentős részét a Neptun támogatása és fejlesztése teszi ki, ez évente több százmillió forint bevételt jelent az SDA Informatika Zrt.-nek az egyetemektől.

Az összeg persze intézményenként változik annak függvényében, hogy milyen szolgáltatásokat, hány modult rendelnek meg a Neptunhoz. A Semmelweis Egyetem például csak 3-4 évente alkalmanként 50 és 135 millió forint közötti összeget fizet a rendszer támogatásáért, és bár legutóbb már nagyjából 150 milliót költöttek erre, még ez is olcsónak mondható a többiekhez képest.

Belépés a Semmelweis Egyetem Neptun-rendszerének hallgatói felületére

A Szent István Egyetem (2021. február óta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) például már 2016-ban is 218 millió forintot fizetett a Neptun bevezetéséért, és még 434 milliót a rendszer négyévnyi supportjáért. 2019-ben pedig az akkor használt 16 modul támogatásáért 282 milliót fizetett az intézmény, majd 2021-ben a fentieken kívül megrendelte a Humán Erőforrás modul és a Gazdálkodási Rendszer modul bevezetését is, és összesen 571 millió forintot fizetett az SDA Informatika Zrt.-nek.

A 2018 óta zajló úgynevezett „modellváltás” során 2021-re a korábbi 38-ból csak összesen 5 állami fenntartású egyetem maradt Magyarországon. (A Neptun “szülőháza”, a BME az egyik, de valószínűleg már az sem sokáig.) Előtte az összes egyetem az állam tulajdonában volt és közvetlenül az finanszírozta közpénzből, vagyis abból vették az intézmények a Neptunt is. A modellváltás során a kormány az egyetemek többségét kiszervezte Fidesz-közeli politikusok irányításával működő, közérdekű vagyonkezelőnek nevezett alapítványokba, amelyeknek többmilliárd forintot is adott az értékes ajándékingatlanok mellé.

A közoktatásban kinyírták a versenyt

A 2010-es évek elején az általános és középiskolákban is elkezdődött az elektronikus naplók használata, és az intézmények egy darabig maguk választhatták meg, hogy melyik szoftvert vásárolják meg az érdemjegyek, hiányzások és egyebek rögzítésére.

Ez a szabadság azonban nem tartott sokáig. 2012. szeptember 1-jén az állam megalapította a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK), és alárendelte az összes, addig önkormányzati kézben lévő iskolát. A KLIK pedig hamar elkezdte az e-napló központosítását: a 2013/14-es tanévben az államosított iskolákat nyomás alá helyezték, hogy ugyanazt a rendszert használják, mégpedig a Magisztert. Annak egy évi használatáért az állam (az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Educatio Nonprofit Kft.-n keresztül) bruttó 680 millió forintot fizetett az Origo korabeli cikke szerint.

Az iskoláknak elvileg nem volt kötelező a Magisztert használniuk, de az ingyenes volt nekik, viszont ha mást választottak, azt ki kellett fizetniük. Ezzel gyakorlatilag megzsarolták az iskolákat, és sok intézmény emiatt a 2013-as karácsonyi szünetben szenvedett az átállással a korábbi szoftveréről.

„Az iskolák azért használnak különböző rendszereket, mert 2006-ban négy szoftvert akkreditált az állam: a Magisztert, a Taninformot, a Főkirt – ennek továbbfejlesztett változatát, az F2-t – és az Aromot. Ezek bevezetéséhez lehetett igénybe venni az állami informatikai normatívát, ám több tehetősebb fővárosi iskola inkább más, testre szabható szoftvert választott, mint például az e-Naplót. Ezeket a szoftvereket nem lehetett megvásárolni, csak a licencet, amit időközönként meg kellett újítani. Miután ezek fenntartásához a 2013/2014-es tanévtől már nincs normatíva, az iskolák eldönthetik: áttérnek a Magiszterre vagy előteremtik valahonnan a régi rendszerhez szükséges pénzt. ” – írta a Hvg.hu 2014. január 6-án, a Magiszter beszerzésének zavaros körülményeit részletező cikkében.

2014 januárjában a Magiszter akadozott, nem bírta a terhelést, majd augusztus végén, a 2014/15-ös tanév kezdete előtt néhány nappal leállt. Az Index korabeli cikke szerint az e-naplók rendszerét is központosítani akarta a kormány, csak közben elbénázták a közbeszerzést. „Az állam azt szerette volna, hogy a Magiszter átmenetileg ingyen szolgáltasson tovább, ám a cég erre nem volt hajlandó. Így az Educatio – a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásra hivatkozva – lekapcsolta a rendszert.” – írta az akkor még létező Népszabadság.

Jött a KRÉTA és kötelező lett

A következő tanév előtt, 2015 júliusában az Educatio Nonprofit Kft. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított, amelyben felkérte az egyetemi Neptunt működtető SDA Informatika Zrt.-t a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) fejlesztésére. Az állami cég a munka árát nettó 543 millió forintra becsülte előzetesen, de ennél jóval drágább lett: nettó 728 millió forintos szerződést kötöttek a felek 2015 végén, Farkas Mihály eltűnése előtt nem sokkal.

A KRÉTA bevezetése a közoktatásba fokozatosan történt: a 2016/2017-es tanévben az önként jelentkező iskolák tesztelhették, a 2018/2019-es tanévben viszont már minden állami fenntartású iskolában kötelező volt ezt használni.

A KRÉTA szülői felületének kezdőlapja

Az új termékhez lett egy új cég is: az SDA Informatika Zrt.-ből kiválva 2016 májusában megalakult az eKréta Informatikai Zrt., amely azóta csak a közoktatásban használt szoftverrel és fejlesztéseivel foglalkozik. Ez jól hoz a konyhára: 2016-ban a KLIK nettó 221 millió forintot, majd 2017-ben, valamint 2018-ban és 2019-ben már 440 milliót fizetett a KRÉTA supportjáért.

2020-ban csak a rendszer gazdálkodási modulcsoportjának terméktámogatása került közel 272 millióba, és a LEP, egy előadás-látogatásokat naplózó modul bevezetése még 85 millió forintba. Emellett további 1,5 milliárdot fizetett a KLIK abban az évben az összes modul supportjára 2022-ig és 5 új modul bevezetésére.

Azóta pedig csak milliárdos szerződéseket kötött a KLIK az eKréta Zrt.-vel: 2021-ben távoktatási rendszert rendelt az állami szerv nettó 1,6 milliárd forintért, és idegennyelvi felkészítő modult 2,3 milliárdért. Idén a KLIK eszköznyilvántartó modul bevezetésére nettó 1,6 milliárd forint, és az összes modul terméktámogatására a 2025. január 31-ig tartó időszakra nettó 11,4 milliárd forint értékben szerződött a céggel.

Emlékezetes: 2021 tavaszán a kormány online oktatást rendelt el a koronavírus-járvány miatt, és a KRÉTA nem bírta a terhelést, rögtön az első napon lefagyott. A cég vállalta a felelősséget az összeomlásért, amit azzal indokoltak, hogy nem jól osztották el az erőforrásokat – de a rendszer később is produkált kisebb-nagyobb hibákat.

Hibaüzenetek a KRÉTA szülőknek szóló mobilappján (fotók: Átlátszó)

De nem csak a KLIK-től, hanem más állami szervektől is dől a közpénz az eKrétához: a cég másik nagy rendszeres megrendelője a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), ami persze nem csoda annak fényében, hogy a szakképzési törvény 128. § (9) bekezdése szerint a szakképzési intézményekben kötelező a KRÉTA használata.

Az NSZFH 2017-ben nettó 163,7 milliót fizetett a rendszer supportjáért, 2019-ben 200 milliót egy új modulért, majd 2020-ban terméktámogatásra 386 milliót, gazdálkodási és HR-modulra pedig 765 millió forintot. 2021-ben a Szakképzési Hivatal 1,3 milliárd forintért megrendelte a pályakövetési és munkaerőpiaci előrejelző modulokat, és még közel 1 milliárdot fizetett a rendszer supportjáért és az Ösztöndíj nevű modul bevezetéséért.

Poszeidon, az iratkezelő is habzsolja a közpénzt

A Neptun és a KRÉTA mellett a cégcsoportnak van egy harmadik terméke is, amivel rengeteg közpénzt zsebel be. Ez a valamiért Poszeidonnak nevezett Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer (EKEIDR), ami a honlapja szerint csak 2013 óta létezik önállóan. Pedig a Nemzeti Közlekedési Hatóság már 2011-ben nettó 49 millió forintot fizetett a szoftver fejlesztéséért és supportjáért.

Azóta pedig szépen elterjedt a közszférában: használja többek között a MÁV és a Nemzeti Vagyonkezelő is, 2016-ban pedig 1 milliárd forintért – európai uniós támogatással – bekötötték a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. A Poszeidon saját honlapja szerint százszor annyian használják a közszférában (államigazgatás, felsőoktatás, MÁV), mint a versenyszférában. Valószínűleg nem véletlenül.

A POSZEIDON felhasználóinak száma a szoftver honlapján

Rengeteg közbeszerzés = sok közpénz

Kigyűjtöttük a Közbeszerzési Adatbázisból az SDA-cégek (a Neptunt üzemeltető SDA Stúdió Kft. és SDA Informatika Zrt., valamint a Poszeidont működtető SDA DMS Zrt.), továbbá az eKréta Zrt. által 2008. január 1. és 2022. július vége között elnyert tendereket. Összesítésünk szerint a cégek együttesen 196 közbeszerzésen győzedelmeskedtek mintegy 371 milliárd forint értékben.

Ebben az összegben azonban olyan több tízmilliárdos tenderek is szerepelnek, ahol valamelyik SDA-cég másokkal együtt lett befutó, tehát nem az övé a teljes összeg. A három SDA-vállalat önállóan nettó 32,3 milliárd forintnyi, az eKréta Zrt. pedig nettó 36,2 milliárd forint értékű tendert nyert önállóan az elmúlt években.

Kiterjedt cégháló, hatalmas bevételek

A KRÉTA, a NEPTUN és a POSZEIDON rendszereket üzemeltető vállalatok csak egy részét teszik ki annak a komplex céghálónak, amelynek közepében Fauszt Zoltán ül. Az RC Invest Zrt.-t 2016-ban májusában, Farkas Mihály halála után átvevő férfi az Opten adatbázisa szerint mintegy 30 cégben érdekelt.

Az SDA-csoporton és az eKréta Zrt.-n kívül érdemes még megemlíteni az E-Educatio Zrt.-t, ami szintén rendszeresen kap közpénzes megbízásokat. A közlekedési e-learning tananyagokat fejlesztő vállalat 2013-tól 4 éven át csak a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak dolgozott nettó 400 és 500 millió forint közötti összegekért. 2019 óta viszont a cég állandó megrendelője az állami tulajdonú Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., ami 57 millió és 655 millió forint közötti összegeket fizetett neki tananyag-licenszekért.

Fauszt Zoltán legfontosabb érdekeltségei (cégháló: Átlátszó, adatok: Opten Kft.)

Szintén fontos része Fauszt cégbirodalmának a Rufusz Computer Zrt., ami 2006-os megalakulása óta az állami informatikai beszerzések egyik nyertese. A vállalat 2010 előtt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, majd a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, 2020 óta pedig a Digitális Kormányzati Ügynökség által kiírt (tíz)milliárdos tendereket elnyerő konzorciumok állandó tagjának mondható.

2018 májusában a Rufusz a tulajdonos Fauszt másik fontos érdekeltségével, az eKréta Zrt.-vel közösen győzedelmeskedett a KLIK-utód Klebelsberg Központ nettó 3,7 milliárd forintos tenderén. A költségeket az Európai Unió állta a KAFFEE-projekt (Köznevelés Állami Fenntartóinak Folyamat-egységesítése és Elektronizálása) keretében. A hivatalos tájékoztatás szerint ebből a közel 4 milliárdból valósult meg a KRÉTA rendszerén belül az elektronikus ügyintézési lehetőség, ahol a szülők a beiratkozást, a hiányzások igazolását, és egyebeket intézhetnek online.

A Népszava 2018. május 23-i cikke (forrás: Arcanum)

A rengeteg közpénzes megbízás persze meglátszik a Fauszt Zoltán érdekeltségében lévő cégek eredményein, melyek közül az iskolai szoftvereket üzemeltető vállalkozások hasítanak a legjobban.

A 2016-ban alapított eKréta Zrt. 2017-ben félmilliárd forint, 2018-ban 1,8 milliárd, 2019-ben 3,1 milliárd, 2020-ban 6,3 milliárd, 2021-ben pedig már nettó 12 milliárd forint árbevételt ért el, és a kezdeti néhány tízmilliós összegek után tavaly már 3,5 milliárdos profitot termelt.

A NEPTUN-t működtető SDA Informatika Zrt. nettó árbevétele az elmúlt három évben 4,5-5 milliárd forint között volt, és míg ebből 2019-ben még “csak” félmilliárd, 2020-ban már 1,3 milliárd, tavaly pedig már 1,5 milliárd forint lett a haszon.

Az e-learning tananyagokkal foglalkozó E-Educatio Zrt. árbevétele az elmúlt 5 évben nettó 1,4 és 2,7 milliárd forint között volt, amiből a haszon 2017-ben félmilliárd, tavaly pedig már 1,3 milliárd forint lett.

A POSZEIDON-rendszert üzemeltető SDA DMS szerényebben muzsikál: a cég forgalma az elmúlt két évben nettó 1,8 és 1,2 milliárd forint volt, pedig korábban 3 és majdnem 6 milliárd is volt, adózott eredménye pedig az előző évek 250 és 700 milliójával szemben tavaly csak 42 millió forint lett.

A Rufusz Computer Zrt. nettó árbevétele évek óta stabilan 4-5 milliárd forint, bár a haszna “csak” 300-400 millió körül alakul évente.

Kiváló kormányzati kapcsolatok

Az egykor jónevű, ám először fideszesített, majd idén megszüntetett gazdasági hetilap, a Figyelő 2013 elején hosszú cikkben foglalkozott Fauszt Zoltán cégbirodalmának állami megbízásaival. A lap szerint a Rufusz Computer Zrt. sikereiben szerepet játszott az, hogy a tulajdonos Fauszt Zoltán barátja, Béres László korábban informatikai feladatokat látott el az első Orbán-kormányban.

A Figyelő 2013. januári cikke (forrás: Arcanum)

De van más kormányzati kötődés is. Az eKréta vezérigazgatója a kezdetektől Szabó Balázs, aki 2009 és 2011 között a Magyar Közút Zrt. informatikai igazgatója volt, majd 2013 szeptember közepén Balog Zoltán akkor EMMI-miniszter kinevezte a KLIK átvizsgálásáért felelős miniszteri biztossá. Megbízatása 2013.december közepéig tartott, és nem hosszabbították meg – az Index szerint azért, mert 3 hónapos munkássága alatt kendőzetlen őszinteséggel írta le, hogy az átvilágítás során milyen súlyos problémákat talált a KLIK működésében.

Szabó Balázs, a KRÉTA Informatikai Zrt. vezérigazgatója a Közlekedő kisokos tudáspróba sajtótájékoztatóján a Zugligeti Általános Iskolában 2020. február 3-án. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Maga Fauszt Zoltán sem maradt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019. március elején nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának. „A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete. Az infokommunikációs szektor fejlesztései hosszú távon is növelik egy gazdaság növekedési potenciálját és javítják a foglalkoztatottak életminőségét.” – olvasható a kinevezésről szóló hivatalos beszámolóban.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács március 1-jei hatállyal kinevezett elnökével és tagjaival Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. március 7-én. Orbán jobbján a szakállas férfi Fauszt Zoltán. (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda)

Fauszt összeférhetetlenség-gyanús megbízatása bő másfél évig tartott: 2020 végén Orbán Viktor egy határozattal felmentette pozíciójából. Ennek oka nem ismert, de a kormányzattal ápolt jó viszony minden bizonnyal megmaradt, hiszen Palkovics László egykori üzlettársának cégei azóta is tarolnak az állami tendereken. Palkovics 2017-ben az RTL-nek elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja (a 444 cikke szerint az egyetem óta ismerik egymást), de ennek szerinte nincs köze Fauszt cégeinek közpénzes megrendeléseihez.

Erdélyi Katalin

Adatvizualizációk: Szabó Krisztián. Címlapkép: Fauszt Zoltán és Orbán Viktor (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda, montázs: Átlátszó) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta.