Újra napirendre került a BME, az egyik utolsó állami egyetem alapítványosítása

A választás miatt jegelte a kormány a Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi kiszervezésének tervét, később azonban újra napirendre kerülhet a modellváltás, írtuk januárban. BME-s forrásaink akkori jóslata beigazolódni látszik: az egyetem hallgatói önkormányzatának honlapja szerint már felállt a bizottság „az egyetemi működési modell felülvizsgálatára”.

Januárban írtunk arról, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egy munkatársa a TudoLeaks platformon keresztül megkereste az Átlátszót, és elmondta, az egyetem vezetése komolyan foglalkozik a BME modellváltásával, vagyis azzal, hogy az állami tulajdonú egyetemet sok más intézményhez hasonlóan egy félig privát vagyonkezelő alapítvány vegye át.

Forrásaink elmondása szerint az egyetem vezetői januárban kormánytagokkal, köztük Palkovics László innovációs miniszterrel is találkoztak, hogy a privatizációról egyeztessenek. Palkovics (akit esélyesnek tartanak egy BME-alapítvány vezetésére is), akkor állítólag azt mondta, az április 3-i választások előtt nem alkalmas belevágni az alapítványosításba, „utána azonban visszatérhetnek rá”.

A rektor ellenzi ugyan, de a választások után a BME is alapítványi tulajdonba kerülhet

A Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői, mondta az egyetem két munkatársa az Átlátszónak. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele. A tervezett átalakításra utalhat viszont, hogy a BME az elmúlt évben kevesebb pályázati támogatást kapott, mint az alapítványi egyetemek.

„Esetleges modellváltás” előkészítése

Friss információk szerint valóban visszatértek az ügyre az egyetemi és kormányzati illetékesek: május végén a BME Hallgatói Önkormányzat honlapjára kikerült a hír, hogy az egyetem szenátusa felhatalmazta Dr. Czigány Tibor rektort „a kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztés előkészítésére”. A döntés értelmében az egyetem egy bizottsága azt vizsgálja, milyen „fenntartható működési modellt” lehetne kialakítani. Ennek részeként

munkabizottságokat hoznak létre, hogy javaslatokat dolgozzanak ki „a BME finanszírozási, szervezeti, működési és intézményirányítási modelljének megváltoztatására”.

A cél rövid távon az, hogy megállapodásra jussanak a kormánnyal és a fenntartóval (az oktatási államtitkársággal) az egyetem jövőbeli működéséről.

Kérdésünkre a Hallgatói Önkormányzat hangsúlyozta, hogy a szenátusi előterjesztés nem a BME modellváltásáról szól, hanem egy esetleges modellváltás körülményeinek megismeréséről, előzetes információszerzésről. „A Szenátus (…) támogatta, hogy a Műegyetem átfogóan vizsgálja a jövőbeli fenntartható működésimodell-kialakításának lehetőségét és felhatalmazta a Szenátus elnökét (a rektort), hogy a tárgyban a Kormány illetékeseivel előkészítő tárgyalásokat folytasson a jövőbeli fenntartható működési modell lehetőségeiről, kereteiről, feltételeiről.”

Mint írták, „a BME modellváltásáról nem született döntés, a tárgyalások még nem kezdődtek el”, azonban nehéz másképp értelmezni a szöveget, mint úgy, hogy valamilyen módon (ha nem is az alapítványi modell szerint) megváltozik a BME jelenlegi működési modellje.

Csökkenő állami kontroll, növekvő kormánypárti befolyás

Az elmúlt években a korábban állami fenntartású egyetemeket rohamtempóban szervezték ki vagyonkezelő alapítványokhoz, lényegében magánegyetemmé alakítva őket. Az első mérföldkő a Budapesti Corvinus Egyetem 2019-es modellváltása volt, ezt követte a Színház- és Filmművészeti Egyetem viharos körülmények között történt átalakítása.

2021 végén pedig tovább gyorsult a felsőoktatás magánosítása, ekkor a „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokról” (KEKVA) szóló törvénnyel egyszerre a teljes, Budapesten kívüli egyetemi hálózatot és több fővárosi egyetemet is alapítványoknak adtak. A vezető hazai egyetemek közül mára csak a BME, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem maradt állami kézben.

Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz

2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormányközeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.

A „modellváltásnak” nevezett folyamat eredményeként az egyetemek fölött csökkent az intézményes állami kontroll, ezzel egyidőben viszont a kormánypárti politikusok és üzletemberek közvetlen beleszólási lehetőséget kaptak az egyetemek működésébe.

A legnagyobb egyetemeket fenntartó alapítványok élén olyan személyeket találunk, mint például Varga Mihály pénzügyminiszter, Bódis József, az ITM államtitkára, Stumpf István korábbi miniszter vagy a Corvinus élére kinevezett MOL-vezérigazgató, Hernádi Zsolt.

A BME modellváltásával kapcsolatban megkerestük a korábbi modellváltásokat levezénylő kormánybiztost, Stumpf Istvánt, ő azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Szintén nem nyilatkozott az egyetem kancellárja, Kotán Attila, aki egyesek szerint az alapítványosodás egyik fő támogatója. A kancellár a rektorhoz, Czigány Tiborhoz irányított, aki cikkünk megjelenéséig szintén nem reagált a kérdéseinkre.

Czigány Tiborról, akit a szenátus most a modellváltással kapcsolatos kutatás megszervezésével bízott meg, egyetemi forrásaink korábban azt mondták, hogy erősen ellenzi az alapítványi átalakítást. Egyik, a TudoLeaksen keresztül üzenő BME-s munkatárs azt mondta, a modellváltást akkor csak az egyetemi vezetők egy kisebb része támogatta, köztük a kormány által kinevezett kancellár, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői. Az ötlet állítólag már 2020-ban is előkerült, ebben az évben éppen ezért választotta a szenátus rektorrá Czigány Tibort, akiről köztudott volt, hogy ellenzi az alapítványi átszervezést.

Sokan elkerülhetetlennek látják a kiszervezést, de még nem lefutott a meccs

Információink szerint a rektor elsősorban az egyetemi autonómia megvédését tartja szem előtt – ez a többi egyetemnél jellemző, kuratóriumi gyámság mellett aligha lenne fenntartható, ahogyan az SZFE esetében is látható volt. Egyik forrásunk szerint, bár a rektor továbbra is ellenzi a modellváltást, már konkrét átalakítási tervekről kezdhet tárgyalni a fenntartóval. Egy ilyen ajánlatot, függetlenül a rektor álláspontjától, végül az egyetemi szenátusnak kell elfogadnia, amely elképzelhető, hogy rábólint a kormány „ajánlatára.”

Egy, az egyetemen belüli folyamatokra rálátó forrásunk szerint a BME-n nincs pánikhangulat, de leginkább csak azért, mert a választások óta apátia uralkodik

– úgy látják ugyanis sokan, hogy a kormánypártok győzelmével elkerülhetetlenné vált a modellváltás.

Információink szerint emellett többen attól tartanak az egyetemen, hogy ha állami kézben marad az intézmény, akkor pénzügyi forrásoktól eshet el. Más élesebben fogalmazott: attól tart, hogy a kormány az egyetem pénzügyi kiéheztetésével próbálhatja kizsarolni, hogy a vezetők beleegyezzenek az átszervezésbe.

Furcsán hangzik, de nem példátlan, hogy azok az egyetemek jutottak nagyobb állami támogatásokhoz, amelyeket az állam nemrég adott át alapítványoknak. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatain tavaly például hallgatói létszám arányában a frissen alapítványosított vidéki egyetemek többet nyertek, mint az állami BME és ELTE. Ezzel párhuzamosan az alapítványi egyetemeken jelentős fizetésemelést kaptak az oktatók.

A hallgatók szempontjából viszont közel sem biztos, hogy pozitív fejleményt jelentene a modellváltás, akkor sem, ha az többletforrásokat hoz. Az alapítványi kézbe került Corvinuson például az átalakítás után teljesen megszűntek az államilag támogatott képzések, és az állami ösztöndíj helyét egy korlátozottabb alapítványi ösztöndíj vette át, ezáltal jelentősen csökkent az ingyen tanuló hallgatók aránya az egyetemen.

A kormány még nem jelentette be a szándékát a BME-vel kapcsolatban

Forrásaink szerint ugyanakkor más, alapítványosított egyetemekhez képest különbség, hogy a BME-n „vannak erős pozíciójú ellenzők”, és egyelőre a kormány sem nyilvánította ki szándékát a modellváltásra. Emiatt, mondták, jelenleg az egyetemen belül folyik a vita az átalakításról.

Csák János, aki az új kormányban megkapta a kultúráért és innovációért felelős miniszteri posztot, májusban a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy „az egyetemi modellváltás az elmúlt 30 év legszínvonalasabb programjai közé tartozik, de a kormány tiszteletben tartja a szenátusok véleményét és az egyetemi autonómiát”. Azonban a BME-s folyamatokat ismerő forrásaink úgy vélik, nem valószínű, hogy nem folytatódik az alapítványosítás –

nem tartják életszerűnek, hogy a modellváltást leginkább támogató, a kormány által kinevezett kancellár csak a saját szakállára, a kormányzati szándékoktól függetlenül lobbizik az átalakítás mellett.

Arról, hogy egy esetlegesen megalakuló BME-alapítvány kuratóriumába ki kerülhet be, egyelőre csak spekulációk folynak. Korábban a BME-n belül Palkovics Lászlót emlegették esélyes jelöltként, mivel ő a tavalyi egyetemi kiszervezési hullám alatt egyik átadott egyetem alapítványában sem kapott pozíciót, annak ellenére, hogy a Corvinus kiszervezése óta az egyik fő szószólója a felsőoktatás alapítványosításának.

Palkovics csak a Fudan Egyetem alapítványában kapott főigazgatói posztot, de az az intézmény még csak papíron létezik. A Fudan budapesti campusának megnyitása egy ideig bizonytalannak tűnt, májusban viszont az Alkotmánybíróság (amely mostanra nagyrészt a kormánypártok politikai befolyása alatt áll) megsemmisítette a korábbi bírósági ítéleteket, és megtiltotta az egyetem Budapestre költöztetéséről kezdeményezett népszavazás megtartását.

A Kínai Kommunista Párt központi médiaholdingja a Fudan Egyetem stratégiai partnere

Bár Palkovics László korábban azt mondta, semmiféle ideológiai oktatás nem lesz az egyetemen, ennek ellentmond, hogy a Kínai Kommunista Párt propagandaosztálya által ellenőrzött vállalat, a China Media Group teljeskörű stratégiai megállapodást kötött a Fudan Egyetemmel.

A napokban egyébként Csák János is megerősítette egy interjúban, hogy támogatja a Fudan Magyarországra hozását – úgy tűnik tehát, hogy a Kínai Kommunista Párthoz erősen kötődő egyetem zöld utat kapott, hogy megnyissa a budapesti intézményét, ami azt is jelenti, hogy Palkovicsnak is lehet valódi kuratóriumi pozíciója. Igaz, egy forrásunk arra utalt, hogy az egyetemi átalakításokkal kapcsolatban Palkovics államtitkárságánál magasabb szinten döntenek: „a rektor állítólag bízik abban, hogy a Palkovics nem akarná tönkre tenni az egészet, de tekintve, hogy Palkovics is csak egy fogaskerék a gépezetben, a bizalom sokat nem ér.”

Zubor Zalán

Címlapkép: A BME könyvtárának olvasóterme (forrás: Wikimedia Commons)