közbeszerzés

A kormány saját elemzése szerint is 30% az egyszereplős közbeszerzések aránya

Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjának (angolul RRF) célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk enyhítéséhez. Az EU tavaly tavasz óta nem fogadta el a magyar Helyreállítási Tervet (HET), amiben a kormány leírta, hogy milyen projektekre használná fel az RRF-ből igényelt pénzt.

A hazánknak jutó vissza nem térítendő támogatás eredetileg 7,2 milliárd euró lett volna, ám nemrég 5,8 milliárd euróra csökkent, és ha az év végéig nem születik megállapodás a felek között, Magyarország ennek a 70%-át is elveszítheti. Ez 400-as euróárfolyammal számolva azt jelenti, hogy 2320 milliárd forintot kaphatunk, és abból 1600 milliárdot bukhatunk el, ha nem lesz idén megegyezés a magyar kormány és az EU között.

Nagyon kéne a pénz a kormánynak

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az Európai Unió bő egy év alatt leginkább azért nem fogadta el a magyar HET-et, mert nagyon komoly korrupciós aggályai vannak az RRF-támogatás elköltésével kapcsolatban. Magyarul attól félnek, hogy itthon – valakik – ellopnák ezeket a pénzeket (is).

Az elmúlt évben Brüsszel végre tényleg megelégelte a korrupt magyar virtust | atlatszo.hu

Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány a Fertő tavi beruházás miatt. Az UNESCO múlt heti üzenete után egy, az Átlátszó szerkesztőségéhez eljuttatott levél szerint a sok millárd forintos természetpusztító projekt miatt az uniós kötelezettségszegési eljárások „előszobáját” jelentő, annak elkerülését célzó egyeztetési folyamatot indított az Európai Bizottság.

Azt, hogy mekkora szüksége van Magyarországnak erre az összegre, jól mutatja, hogy Orbán Viktor tavasszal levelet írt az Európai Bizottság elnökének, hogy mielőbb megkaphassuk az RRF-támogatást, és kérte a tavaly még visszautasított kedvezményes RRF-hitelt is. Az áprilisi választás után egyre erősebben érződött, hogy kong az államkassza: a kormány erején felül kiköltekezett a kampányidőszakban a különböző osztogatásokkal (SZJA-visszafizetés a gyerekeseknek, 13. havi nyugdíj, hathavi fegyverpénz a rendvédelmiseknek), és nagyon kell a pénz.

Az RRF-pénzek megszerzése érdekében régóta folynak a tárgyalások a háttérben, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 7-i Kormányinfón számolt be arról, hogy négy fontos területen elfogadják az EU ajánlásait – nyilvánvalóan a mielőbbi megállapodás érdekében. A négy intézkedés egyike az egyszereplős közbeszerzések csökkentése: „Magyarország akár uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát” – közölte Gulyás.

15 százalék a cél

Navracsics Tibor, az Uniós Források Felhasználásáért és Területfejlesztésért Felelős miniszter, akit az uniós pénzek megszerzésével bízott meg Orbán Viktor, egy nappal Gulyás előtt már beszélt a témáról. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában július 6-án azt mondta, hogy „az EU-ban 15 százalék az egyszereplős közbeszerzési eljárások átlaga, nálunk az EU-s pénzekből megvalósult eljárásoknál ez 16 százalék, a nemzeti forrásból 36 százalék”. Navracsics közölte a tévében, amit Gulyás másnap bejelentett: a magyar kormány vállalta, hogy a hazai forrásból megvalósuló projekteknél is leviszi az egyajánlatos tenderek arányát 15 százalékra.

Amennyiben ugyanis csak egy ajánlat van, akkor nincs verseny, azaz nagy a korrupció veszélye.

A szándék egyébként nem új: Gulyás Gergely 2020 februárjában, a Közbeszerzési Hatóság konferenciáján is arról beszélt, hogy Magyarországot az Európai Bizottság részéről leginkább az a kritika éri, hogy a verseny szintje alacsony, sok az egyszereplős közbeszerzés. „Ha a közpénzek elköltése nem a szabályosság és ellenőrizhetőség mellett történik, akkor nem csupán vitákra ad okot, hanem torzítja a versenyt” – mondta akkor a miniszter, aki a Magyar Nemzet tudósítása szerint azt is közölte, hogy a közbeszerzési szabályokat úgy kell alakítani, hogy egyensúlyban legyenek az átláthatóságot szolgáló szigorú eljárási kötöttségek és a hatékonysági szempontok.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a közbeszerzési törvény aktuális módosításairól tartott konferencián a MOM Kulturális Központban 2020. február 18-án (forrás: MTI/Szigetváry Zsolt)

Azóta eltelt 2 év bármilyen érdemi történés nélkül a témában, de minden bizonnyal az Európai Unióval tavaly május óta folyó pénzügyi tárgyalások miatt idén februárban megjelent egy kapcsolódó intézkedés.

Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) kormányrendelet kimondja, hogy az egyszereplős közbeszerzések csökkentése érdekében előzetes piaci konzultációt kötelező alkalmazni az uniós értékhatárt elérő becsült értékű eljárásoknál, és ha egy ajánlatkérőnél „az egyajánlatos közbeszerzések aránya – az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében – a tárgyévet megelőző naptári évben a 20%-ot meghaladta”, akkor (idén április 30-ig, majd minden évben március 31-ig) köteles intézkedési tervet készíteni, hogy csökkentse ezt a számot.

Részlet a kormányrendeletből (forrás: Netjogtár)

Ahogy az a Közbeszerzési Hatóság honlapján is megjelent, a kormányrendelet március 15-én lépett hatályba, a Miniszterelnökség kapcsolódó tájékoztatójában pedig egyértelműen szerepel, hogy az RRF-pénzekhez való hozzájutás érdekében született a jogszabály: „Az egyajánlatos közbeszerzések csökkentése fontos európai uniós elvárás, amelyet Magyarország az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben is vállalt.”

30-40 százalékot levinni 15-re?

Kétségtelenül van hova fejlődni, ha a Magyarország meg akarja kapni az RRF-pénzeket, az EU ugyanis nem fog megelégedni az antikorrupciós gittegylet feltámasztásához hasonló üres gesztusokkal és szép szavakkal. A tények pedig nagyon messze állnak a kormány ígéreteitől és az uniós elvárásoktól, ami azt jelenti, hogy nagyon bele kéne húzni a 15% eléréséhez.

„Magyarország Kormánya elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése és a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése iránt” – ezzel kezdődik az a közlemény, ami június 10-én jelent meg a palyazat.gov.hu felületén.

A Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága által aláírt közlemény szerint ezért született meg a februári kormányrendelet, melynek „8. § és 10. § (4) bekezdése értelmében a közbeszerzésekért felelős miniszter az egyajánlatos közbeszerzések arányára vonatkozó adatokat folyamatosan figyelemmel kíséri, amelyek alapján évente elemzést készít és az elemzés eredményeit az EKR honlapján közzéteszi”.

Az említett elemzés magyarul és angolul is letölthető a közlemény alatt. A 15 oldalas anyag 3 éves időtartamot, a 2019-2020-2021-es éveket öleli fel, és megdöbbentően magas számokat tartalmaz.

A Miniszterelnökség helyettes államtitkársága által készített elemzés külön-külön és egyben is vizsgálja az uniós eljárásrendben lefolytatott, vagyis az uniós értékhatárt elérő becsült értékű és a nemzeti eljárásrendben lefolytatott, azaz az uniós értékhatárt el nem érő, de a nemzeti értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzéseket, valamint a hazai és az uniós forrásból finanszírozott projekteket is. Emellett a dokumentum a tenderek tárgya (árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás) szerinti bontásban is elemzi az adatokat.

Az anyag lényegi része a címlapképünkön látható 1. ábrával kezdődik, amin az látszik, hogy darabszám szerint 30% az egyajánlatos közbeszerzések aránya.

Ezen belül az uniós értékhatárt elérő közbeszerzéseknél 40% körüli, a nemzeti értékhatárt elérőknél pedig 22%, vagyis a nagyobb összegű tendereknél darabszám tekintetében gyakoribb ez a jelenség. A közbeszerzések értékét nézve kicsit kedvezőbbek a számok: a 2019-es 28%-ról 2021-re 17%-ra csökkent az egyajánlatos tenderek aránya – az uniós értékhatárt elérőknél 18,2%, a nemzeti értékhatárosoknál pedig 10,2% volt az arányuk tavaly.

Az uniós és a nemzeti közbeszerzési értékhatárok 2022-ben (forrás: Közbeszerzési Hatóság, elnöki tájékoztató)

Valószínűleg ebből az elemzésből szedte Navracsics Tibor is az ATV-ben bemondott számokat, ugyanis van benne egy olyan ábra, amin az látszik, hogy 2021-ben az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések 15,9%-a és a hazai forrásból fizetett közbeszerzések 35,9%-a volt egyajánlatos. Ez azonban egybeszámolja az alacsonyabb értékű nemzeti eljárásokat és a drágább uniós értékhatárosokat. Ha ezeket külön nézzük, egyből más képet kapunk.

A csak a nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzéseknél az EU-s pénzből finanszírozottaknak 10,4%-a volt tavaly egyajánlatos, a hazai költségvetésből fizetetteknek pedig 28,3%-a. A magasabb uniós értékhatárt elérőknél azonban jóval magasabbak a számok: az uniós finanszírozásúak 27,7%-a, a hazai finanszírozásúaknak pedig 41,7%-a volt egyajánlatos 2021-ben. Vagyis itt is az látszik, hogy a magasabb összegű tendereknél darabszám tekintetében gyakoribb, hogy nincs semmiféle verseny a megbízásért.

Ábra a Miniszterelnökség közbeszerzési elemzéséből

A közbeszerzések értékét tekintve azonban jóval kedvezőbbek az adatok: a nemzeti és uniós eljárásrendben lebonyolított tenderekből az EU-s finanszírozásúak 2,8%-a volt tavaly egyajánlatos, a hazai finanszírozásúaknak pedig a 23,5%-a.

Az árubeszerzések 70%-a egyajánlatos

Az igazán megdöbbentő számok a miniszterelnökségi elemzés tizedik oldalán kezdődnek. Innentől ugyanis a közbeszerzések tárgyát 3 részre (árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés) bontva sorakoznak a grafikonok.

Rögtön az elsőről kiderül, hogy a darabszámokat nézve árubeszerzési tendereknél 70,2% volt tavaly az egyajánlatos eljárások aránya. Ez már önmagában rettentő magas, de az ábra szerint ráadásul egy romló tendenciáról van szó, ugyanis 2020-ban 69,4% volt ez az arány, 2019-ben pedig „csak” 62,8%.

Árubeszerzéseknél nagyon magas az egyajánlatos közbeszerzések aránya (forrás: Miniszterelnökség)

A beszerzések értékét nézve kicsit jobb a helyzet az árubeszerzéseknél: úgy „csak” 42,6% volt tavaly az egyajánlatos tenderek aránya. Viszont jól látszik a két ábrán, hogy darabszám tekintetében a szolgáltatás-megrendelésnél csak 24,1% volt 2021-ben az egyajánlatos tenderek aránya, de a közbeszerzések értékét nézve már 42,9%. Vagyis kevesebb számú, de nagyobb értékű eljárásoknál nem volt verseny.

Ha az értéket nézzük, a szolgáltatásoknál nagyot ugrik felfelé az egyajánlatos közbeszerzések aránya (forrás: Miniszterelnökség)

Az elemzésben további ábrák láthatók uniós és nemzeti eljárásrend szerinti bontásban, illetve azt is megvizsgálták, hogy a három kategóriában (árubeszerzés, építés, szolgáltatás) hogyan alakult 2019–2021 között az egyajánlatos eljárások aránya. Röviden: rosszul. Csak az építési beruházásoknál látható némi javulás.

Idén sem jobb még a helyzet

Az idei arányokról a Közbeszerzési Hatóság 2022 első félévéről szóló gyorsjelentéséből kaphatunk némi információt. Az anyag kiemeli, hogy „2022 első félévében az uniós eljárásrendű közbeszerzések esetén az egyajánlatos eljárások értékaránya jelentős mértékben csökkent, miközben számarányuk stagnált az előző évek azonos időszakaihoz viszonyítva”.

A darabszám tekintetében nőtt, az érték tekintetében csökkent idén az egyajánlatos közbeszerzések aránya az uniós eljárásrendben lefolytatott tenderek között 2021 első félévéhez képest (forrás: Közbeszerzési Hatóság)

Azzal azonban nem dicsekednek, hogy a nemzeti eljárásban lefolytatott közbeszerzéseknél az egyajánlatos eljárások aránya a darabszám és az érték tekintetében is sokkal magasabb volt 2022 első félévében, mint 2021 és 2020 azonos időszakában.

A nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseknél darabszám és érték tekintetében is romlottak az adatok 2022 első félévében 2021 és 2020 azonos időszakához képest (forrás: Közbeszerzési Hatóság)

Ahogy a gyorsjelentés írja, az egyajánlatos közbeszerzések csökkentését célzó februári kormányrendelet hatása „még nem mutatható ki érdemben a hatályba lépés óta eltelt viszonylag rövid időintervallum miatt (tekintettel azon folyamatban lévő, még le nem zárult közbeszerzésekre, amelyeket a kormányrendelet hatályba lépése óta indítottak meg)”. De az ezekből az ábrákból is egyértelműen látszik, hogy sokat kell javítani, hogy meglegyen az EU-nak megígért 15%-os arány.

„A piac koncentráltsága miatt”

A februári rendeletnek egyébként nem volt nagy sajtóvisszhangja, csak a Világgazdaságban találtunk róla beszámolót. Szintén ez a lap (ami a kormánypárti médiaholding, a KESMA tulajdona) írt arról Navracsics és Gulyás július eleji bejelentése után, hogy több állami cég és szerv az április végi határidőre elkészítette a kormányrendeletben előírt intézkedési tervet az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése érdekében.

Ezeket közzé kellett tenniük a honlapjukon is: böngészhető például a MÁV-csoporté, a Médiahatóságé, a NAV-é, a Készenléti Rendőrségé, az Országgyűlés Hivataláé és a közmédiáé, de sok más egyéb mellett fent van az interneten a Szépművészeti Múzeumé és a BKK-é is.

Több intézkedési terv is arra hivatkozik az egyajánlatos közbeszerzések okaként, hogy speciális eszközökre és/vagy szolgáltatásokra van szüksége, amelyet csak korlátozottan, egy bizonyos gazdasági szereplőtől tud beszerezni.

„Az egyajánlatos eljárás(ok) okaként a mérőműszerek sajátosságai és a korlátos gyártói
kapacitások kerültek azonosításra. A beszerzések tárgyaként a mérőműszerek nem
helyettesíthetők más eszközökkel” – olvasható például a Médiahatóság intézkedési tervében, de hasonló szerepel a NAV, az MTVA és mások leírásában is.

A MÁV-csoport intézkedési tervében azonban van valami más is a speciális áruk és szolgáltatások mellett, ez pedig az építési beruházások. Az állami vasúttársaság ezzel kapcsolatban azt írja, hogy

„a szolgáltatások és építési beruházások piacán az utóbbi években végbement jelentős piaci koncentráció következtében kialakult oligopol és monopol piaci környezet jellemző”.

Vagyis csak 1-2 cég tud elvégezni bizonyos munkákat, emiatt esély sincs a versenyre.

Jó példa erre a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Zrt., ami az elmúlt években sorozatban nyerte a több tízmilliárdos állami megbízásokat, amiknek köszönhetően annyira meggazdagodott, hogy tudott venni egy olyan vasútépítő gépet, amiből csak 3 van egész Európában. Ezzel pedig újabb, még nagyobb megbízásokat tud ellátni, versenytárs nélkül.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Mészáros Lőrinc, a V-Híd Építő Zrt. tulajdonosa és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő (b-j) a V-Híd Építő Zrt. gépbemutatóval egybekötött születésnapi rendezvényén Debrecenben 2020. szeptember 18-án. Az ünnepségen működés közben mutatták be azt a korszerű vasútépítő gépsort, amelyből összesen három van Európában, és most először került belőle egy 100 százalékos magyar tulajdonba (forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)

Azzal pedig nem is tud mit kezdeni a MÁV, hogy az állami megbízások mostanra annyira felhízlaltak bizonyos cégeket, hogy már csak ők tudnak egyes tendereken indulni és nyerni. Ennek megváltoztatásához kevés egy intézkedési terv vagy bármilyen kormányrendelet. Ahogy az intézkedési tervben írják: „Ezen piaci folyamatok szabályozására a MÁV Zrt.-nek, mint ajánlatkérőnek nincs eszköze, jobbára beszerzései során szembesül a piac koncentrálódásával.” Sakk-matt.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Ábra a Miniszterelnökség közbeszerzési elemzéséből

Megosztás