Pesty László a magyar adófizetők pénzéből, a székelyek nevében az oroszoknak kampányol – itt vannak az interjúk

Nem akar orosz „ügynöknek” látszani Pesty László, aki többször is Moszkvába utazott, úgymond a székelyek ügyében. Az Átlátszó cikksorozata arról szól, hogy miképpen került Moszkva az eredetileg egy székely csoportosulás kezdeményezésére indult európai uniós aláírásgyűjtésbe, és egyáltalán hova tűntek a székelyek abból a kampányból, amit a valaha legendás dokumentumfilmes folytatott magyar állami százmilliókból a petíció mellett. A korrektség kedvéért itt közreadjuk a cikksorozathoz készült és videóra vett interjúkat teljes terjedelmükben.

Cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy Kiss Szilárd, a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott egykori moszkvai magyar diplomata áll amögött, hogy egy aláírásgyűjtési kampány fókuszába kerültek a baltikumi orosz ajkú kisebbségek. Az eredetileg székely kezdeményezésű petíciónak kampányoló Pesty László dokumentumfilmes Kiss Szilárd segítségével olyan lettországi orosz partnerekkel épített ki kapcsolatot, akik az ottani nemzetbiztonsági szervek látókörében vannak. Pesty cége emellett (hasonlóan fókuszban tartott) orosz nyelvű balti újságban jelentetett meg fizetett hirdetést.

Bukott moszkvai diplomata vitte orosz irányba az európai uniós székely petíciót | atlatszo.hu

Pestyt és Kisst egy operatőr és egy social media-szakember kísérte. Mind a négyen egy olyan aláírásgyűjtési kampány stábjához tartoztak, amelynek munkáját a magyar kormány jelentős összegekkel finanszírozta és diplomáciai eszközökkel is segítette. A kampány lényege eredetileg az lett volna, hogy Pestyék minél több támogató aláírást gyűjtsenek egy olyan európai uniós kezdeményezéshez, ami kedvez a Romániában található, magyarlakta Székelyföldnek.

Noha az aláírásgyűjtés hivatalos főszervezője Izsák Balázs és a Székely Nemzeti Tanács volt, a magyar kormány mégsem nekik, hanem a Pesty László érdekeltségében álló Írdalá.hu Nonprofit Kft.-nek adott 673 millió forintot a kampány lefolytatására. Erről a második cikkünkben írtunk bővebben:

Több mint félmilliárd adóforintot kapott Pesty cége a székely petíció promóciójára | atlatszo.hu

A Székely Nemzeti Tanács indította azt az európai polgári kezdeményezést, amibe Pesty László bevonta Kiss Szilárdot, a nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott volt moszkvai diplomatát. A kezdeményezést segítő kampányra 673 millió forintot adományozott a magyar kormány egyik pénzalapja, ám ezt az összeget nem a székelyek társadalmi szervezete, hanem a Pesty László érdekeltségében álló nonprofit cég költhette el.

A szakértők elmondásából, akikkel ennek a cikksorozatnak a készítése közben beszéltünk, az a kép rajzolódik ki, hogy ez az eset nem egyedi. Oroszország, ha a helyzet úgy diktálja, kőkeményen kihasználja a kisebbségvédelem álcáját geopolitikai érdekei érvényesítésére. Nemcsak Ukrajnában, hanem az orosz nézőpontból közel-külföldnek számító Baltikumban is. Kivel találkozott Pesty Moszkvában? Ezekről cikksorozatunk harmadik részében volt szó:

Pesty László nem akar hasznos idiótának tűnni, mégis az oroszoknak kampányol az Európai Unió ellen | atlatszo.hu

Nem akar orosz „ügynöknek” látszani Pesty László, aki többször is Moszkvába utazott, úgymond a székelyek ügyében. Az Átlátszó cikksorozata arról szól, hogy miképpen került Moszkva az eredetileg egy székely csoportosulás kezdeményezésére indult aláírásgyűjtésbe, és egyáltalán hova tűntek a székelyek abból a kampányból, amit a valaha legendás dokumentumfilmes folytatott magyar állami százmilliókból a petíció mellett.

Amikor ezen a cikksorozaton hónapokkal ezelőtt dolgozni kezdtünk, még nem tudtuk, hogy az újfent felforrósodó ukrajnai konfliktus fog szomorú aktualitást adni témánknak. Ukrajnában ugyanis a Kreml az ottani orosz kisebbség érdekeire hivatkozva lép fel. „Az orosz nyelv és kultúra felszámolása, az asszimilációs nyomás folytatódik” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én, hétfőn a televízióban is sugárzott beszédében. Ezután röviddel került sor az ukrajnai szakadár köztársaságok elismerésére, majd megkezdődött az orosz hadsereg bevonulása a területre, csütörtökön pedig egész Ukrajnát megtámadták.

Szél Bernadett: „Azt gondoltam, hogy ez egy nemes ügy”

Szél Bernadett országgyűlési képviselő a nemzetbiztonsági bizottság előző ciklusbeli tagjaként egyike azoknak a keveseknek, akik hiteles forrásból, vagyis a magyar szolgálatok illetékeseitől informálódtak Kiss Szilárddal kapcsolatban. A Kiss Szilárdot egykor feljelentő politikus először az Átlátszó újságíróitól hallott arról, hogy a bukott moszkvai diplomata személyesen vett részt az aláírásgyűjtésben. Pesty László ugyanis ezt nem említette neki, amikor 2020 tavaszán – sok más magyar politikus mellett – Szél Bernadettől is támogató videóüzenetet kért és kapott a kampányhoz.

„Azt gondoltam, hogy ez egy nemes, egy fontos, egy jó ügy. És bíztam abban, hogy Pesty László ezt a lehető legkorrektebben intézi. Az, hogy Kiss Szilárd egyáltalán a projekt közelébe kerülhetett, az a számomra egy hatalmas piros felkiáltójel. Vagy három. És háromszor aláhúzva” – mondta Szél az Átlátszónak.

Rácz András: „Ezek a hírszájtok nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek”

Mit jelent, hogy ezeket a hírszájtokat a baltikumi nemzetbiztonsági szervek évkönyvei emlegetik? „Ez azt jelenti, hogy nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek a helyi államok szerint” – mondta az Átlátszó kérdésére a posztszovjet és a magyar biztonságpolitika szakértője, Rácz András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) munkatársa szerint a Szputnyik és a Baltnews mögött álló „ügynökség egy nagyon speciális dolog. A Rosszija Szegodnya ügynökség 2013 decemberében jött létre egy elnöki rendelettel, ami berendeli alá a Szputnyikot, a RIA Novosti hírsatornát, meg számos kisebb-nagyobb médiacsatornát. Ez az alapító okirat kerek-perec kimondja, hogy a Rosszija Szegodnya működésének célja az, hogy az Oroszországi Föderáció politikáját külföldön képviselje.”

Pesty László Székelyföldre is orosz központot hozna

„Kurvára nem gondolom”, hogy gond lett volna Kiss Szilárdot tolmácsként alkalmazni – mondta Pesty az Átlátszónak. – „Ez az igazság. Hogy be tudják vágni. Nagyon nem gondolom ezt, teljesen téves, és a beszélgetésünket vakvágányra terelő kérdésnek tartom, amit föltett. Egy remek, az orosz kultúrát, az orosz nyelvet, azon belül is a balti orosz kultúrát, a balti orosz nyelvet és mentalitást nagyon jól ismerő szakembert vittem magammal, a legjobbat, aki a vonzáskörzetünkben volt, és nagyon sokat köszönhetünk Szilárdnak, akit mint említettem, jogerősen, minden vádpont alól fölmentettek a magyar bíróságok és teljesen ártatlan, és rágalomnak bizonyult minden, amit az elmúlt években a fejére szórtak. Egy tisztességes ember, aki nagyon sokat tett a kezdeményezésünkért.”

Történt-e itt valami félreértés? Pesty László szerint nem. „A székelyeket érdekli az, hogy az Európai Unió más tagállamaiban más őshonos etnikai kisebbségek is elszenvednek gazdasági, kulturális, politikai elnyomást” – fejtette ki az Átlátszó kérdésére. Sőt, mint a válaszából kiderült: az is lehetséges, hogy létesülni fog „Székelyföldön egy központ, amely tájékoztatja a székelyeket az orosz kisebbség problémájáról”.

A „székely kezdeményezés” aláírásgyűjtési fázisa sikerrel zárult, de nagy kérdés, hogy a Pesty környezetében, partnereiben és utazásaiban megmutatkozó erős orosz befolyás után lehet-e számítani arra, hogy az Európai Bizottság jóindulattal tekint a javaslatokra. A magyar kormány egyelőre hallgat az ügyben. A Pesty érdekeltségében álló cégnek a kampányra adott 673 millió forint elköltésével kapcsolatos elszámolási eljárás már háromnegyed éve húzódik. Nincs törvényi határidő arra, hogy ezt mikor kell befejezni.

Riporterek: Rédl Boglárka, Sarkadi Nagy Márton

Videó: Sebő Ferenc, Bodoky Bence

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.