A Hős utcaiak elhelyezésére vásárolt lakások több mint fele üresen áll

Két hónapja, június 29-én járt le a Belügyminisztérium által a Hős utca rendbetételére adott 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználásának második alkalommal meghosszabbított határideje. A telepfelszámolás évek óta húzódik, azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerül pontot tenni az ügy végére, ugyanis még mindig jó pár olyan lakó van, akivel nem állapodott meg a X. kerület. Ráadásul azt is megtudtuk Kőbánya vezetésétől, hogy a lakásvásárlás, lakásfelújítás címén összesen több mint 1 milliárdért beszerzett önkormányzati ingatlanok több mint fele, 50-ből 28 még üresen áll, azaz egyelőre nem került a Hős utcaiakhoz. 

A kormányközeli Magyar Nemzet április végi cikke arról tájékoztatta olvasóit, hogy Jól halad a Hős utcai nyomortelep felszámolása. Mindezt a kerület fideszes alpolgármestere, Weeber Tibor erősítette meg a lapnak, aki arról is beszélt: eredetileg nagyjából 150 tulajdonos lakott a Hős utcában, azonban legtöbbjükkel sikerült megállapodásra jutni. A magántulajdonosoktól az önkormányzat vagy megvásárolta a lakásukat, vagy pedig önkormányzati bérlakást kínált cserébe, az önkormányzati lakások bérlőit pedig máshová helyezték el.

Augusztus közepén írtuk meg, hogy idén június 29-én járt le a több mint két éve húzódó, a Hős utca 15/A-B lakótömbök felszámolására nyújtott 2,1 milliárdos támogatás felhasználásának határideje, ezért utánajártunk, mennyit sikerült felhasználni a pénzből. Az önkormányzat válaszából kiderült, hogy a legtöbbet, egészen pontosan a teljes támogatási összeg 63%-át felújításra, ingatlanvásárlásra költöttek, amire a Hős utcai lakosok elhelyezése miatt volt szükség.

Júniusban járt le a Hős utcai 2,1 milliárdos támogatás felhasználása, közel 200 millió maradt a pénzből

A Hős utca 15/A-B társasház helyzetének rendezése évek óta húzódó probléma a X. kerületben. A kőbányai önkormányzat három éve 2,1…

A Kontúr Egyesület azonban máshogy látja a helyzetet, mint a Magyar Nemzetnek nyilatkozó alpolgármester. Molnár Zsuzsanna, az Egyesület elnöke az Átlátszónak úgy fogalmazott: nem érti, hogyan tudott az önkormányzat elszámolni a támogatással, amelynek eredeti célja az lett volna, hogy le legyen bontva a Hős utcai hírhedt lakótömb.

Tudomásuk szerint ugyanis még mindig nagyjából 50 olyan magántulajdonos van, akivel nem sikerült az önkormányzatnak megegyeznie.

Ezt egyébként egy augusztusi képviselő-testületi előterjesztés is megerősíti, amelyből kiderül: a támogatási periódus lezárásakor, 2021. június 29-én a társasház 317 lakásából önkormányzati tulajdonban 255, állami tulajdonban 5, magántulajdonban pedig 57 ingatlan maradt. A dokumentum szerint az ingatlanok nagyjából felében, 20-25 lakásban élnek életvitelszerűen jelenleg is, albérlőként vagy tulajdonosként. A többi ingatlant jellemzően önkényes lakásfoglalók használják.

Az előterjesztésből az is kiderül, hogy az eredetileg tervezett kisajátításokkal mindössze két ingatlant sikerült az önkormányzatnak megszereznie.

Mint írják: „A kisajátítási hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala a kisajátítási eljárás során bejelentett cserelakásigény miatt az eljárások nagy többségében, 38 esetben szüntette meg az eljárást. A Kormányhivatal által végleges döntéssel lezárt kisajátítási eljárásokat követően indult valamennyi bírósági eljárásban, 11 esetben a bíróság a felperes kérelmének adott helyt.”

Még mindig áll a hírhedt lakótömb

Szeptember végén elmentünk, hogy megnézzük, mi a helyzet most a 15/A-B lakótömbben, hogyan halad a valóságban a telep felszámolása. A helyszínen járva a leginkább szembetűnő a csend: a lakótömb most igencsak kihalt állapotban van (főleg, ha összehasonlítjuk az egy évvel ezelőtti helyszíni riportunk tapasztalataival), mindössze pár gyerek és felnőtt lézengett a folyosókon.

A B tömbben egy tulajdonossal beszélve kiderült, hogy körülbelül 15-16 lakásban laknak még, de a tulajdonosok nagy része „elhúzott már innen”. A legtöbb lakáson valóban látszik, hogy nem él bennük senki: erről árulkodnak a lefalazott ablakok és ajtók, de sok helyen betört üveget, üresen árválkodó ablaknyílásokat találni – ami egyébként kifejezetten veszélyes, hiszen több gyerek is él a házban, akik előszeretettel kalandoznak az elhagyatott, üres lakásokban. Néhány lakrész pedig még őrzi a korábban beköltöző, többnyire önkényes lakásfoglalók nyomait is.

Az üres lakásokkal éles ellentétben állnak a még lakott ingatlanok: vannak, akik rengeteg virággal, növénnyel dobták fel a gangot, máshol pedig külön lakrésze van egy macskának. Mert macskából van rengeteg.

A lakók további sorsa bizonytalan: egyelőre nem tudni, meddig húzódhat a szegregátum felszámolása, mikorra várható a már amúgy is rossz állapotban lévő lakótömb teljes kiürítése. A Kőbányai Önkormányzat 2021. augusztus 26-i ülésén a képviselőtestület a Hős utca helyzetét, illetve további sorsát is tárgyalta.

„A társasházban – ahol nekünk kialakult ez az óriási tulajdonosi többségünk, magántulajdonban ötven egynéhány lakás éli a társasházi életét a maga sanyarú, szomorú sorsában” – mondta a polgármester.

Az ülésen elhangzik többek között az is, hogy nem lehet tudni, mikorra fejeződik be az épületek kiürítése. Papp Zoltán ellenzéki önkormányzati képviselő tette fel azt a kérdést, hogy elképzelhető-e, hogy még idén rendeződik a Hős utca sorsa. A kerület fideszes polgármestere, D. Kovács Róbert szerint ez a képviselői szándékon múlik: ha az önkormányzat meglévő pénzügyi kereteiből rászánja a kellő összeget, akkor gyorsan haladhat a folyamat. „Nekünk továbbra sem lehet más a célunk, mint a két lakóépület szanálása, az ehhez vezető megfelelő út megtalálása” – tette még hozzá.

Dr. Szabó Krisztián, kerületi jegyző szavaiból az is kiderült: jelenleg nem várható, hogy újabb lakásokat szerezzen az önkormányzat végrehajtási eljárásokkal, mivel az állami támogatást kimerítették, saját forrást pedig nem különítettek el erre jelenleg a költségvetésben. A végrehajtási eljárások nagyjából a még lakott lakások felét érinthetik.

A Kontúr Egyesület becslései szerint egyébként egy év múlva talán már befejeződhet a telep felszámolása.

„Sokkal jobban megérné nekik, ha rászánnának egy kicsit több pénzt, de hamarabb tudnák rendezni a helyzetet” – fejtette ki Molnár Zsuzsa. Az Egyesület álláspontja szerint fontos, hogy akkora összeggel kártalanítsák a magántulajdonosokat, amiből egy fenntartható, jó állapotban lévő lakást tudnak vásárolni (hiszen a felújításra szoruló ingatlanokra gyakran további, tetemes összegeket kellene szánniuk, ami nem áll a lakók rendelkezésére).

További jelentős tényező a fővárosi elhelyezkedés, hiszen a Hős utcaiakat ide köti minden: a család, a munkájuk, a szociális hálójuk. Mindezeket figyelembe véve ők egy 14–16 milliós összeget tartanának elfogadhatónak egy-egy Hős utcai ingatlanért cserébe.

A két ház közötti udvar most teljesen tiszta

Összehasonlításképp: az önkormányzat Átlátszónak küldött, augusztusi tájékoztatása szerint átlagosan ennél jóval kevesebb pénzért, mindössze 6,33 millióért kártalanították eddig a lakókat.

Valami nem stimmel az adatokkal

Az Átlátszó birtokába került, már említett augusztusi képviselő-testületi előterjesztés melléklete részletes adatokat tartalmaz az egyes lakásokra fordított kártalanítás összegére vonatkozóan. A Hős utcai lakások legtöbbje 25 m² -es ingatlan, az eddig kártalanított tulajdonosoknak azonban számításaink szerint (az Önkormányzat által küldött adatokkal ellentétben) csupán átlagosan 4,72 milliót fizettek.

Árulkodó, hogy a 84 ingatlanból mindössze 28 olyan volt, ahol ötmillió feletti összeget kapott eddig a tulajdonos, ami a lakások mindössze 33%-a. De az önkormányzat által küldött 6,3 milliós átlagár akkor sem jön ki, ha a teljes, kártalanításra fordított összeget elosztjuk az elmúlt években az önkormányzat tulajdonába került magántulajdonú lakások számával, így ugyanis még kevesebbet, 4,71 milliós átlagárat kapunk.

A kőbányai önkormányzat tájékoztatása szerint a Hős utcaiak elhelyezése érdekében több mint 1 milliárd értékben vásároltak lakásokat, kártalanításra pedig közel 400 milliót fordítottak. Az önkormányzati lakásban élők a dokumentum szerint legnagyobb számban a 10. kerület más részeire, a belvárostól jóval távolabb található ipartelep melletti Tárna utcába vagy a Pongrácz-úti lakótelepre költöztek. Az is jól látszik, hogy több olyan magántulajdonos is volt, aki végül elfogadta az önkormányzati cserelakást.

Közel 30, nemrég vásárolt lakás üresen áll

Kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan hány darab ingatlant vásárolt a X. kerület a belügyminisztériumi támogatásból (amire legutóbbi adatigénylésünk alapján a támogatás 52,77 százalékát, egészen pontosan 1 milliárd forintot költött Kőbánya).

Azt is szerettük volna megtudni, hogy mennyit sikerült ebből már a Hős utcaiak rendelkezésére bocsátaniuk – önkormányzati bérlakás vagy csereingatlan formájában –, illetve mely kerületekben találhatóak a vásárolt ingatlanok, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az önkormányzathoz.

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Az önkormányzat válaszából kiderül, hogy összesen 49 lakást vásároltak a pénzből, amelyek közül 28 ingatlant nem sikerült még odaadni a Hős utcaiaknak. Ahogy a kőbányai városvezetés fogalmaz: bár minden lakás kiajánlásra került, 28 ingatlan esetében még folyamatban van az egyeztetés a hasznosításról.

Mindez azt jelenti, hogy a BM támogatásból vett ingatlanok 57,1 %-a egyelőre kihasználatlanul várja, hogy eladják, illetve kiadják a Hős utcaiaknak.

A legtöbb ingatlan a X. kerületben található, de nagy számban vettek lakásokat a VIII., illetve a XX. kerületben is.

A Hős utcaiak elhelyezése érdekében vásárolt lakások száma Budapest egyes kerületeiben

A lakások átlagos területe az önkormányzat tájékoztatása szerint 35 m² , azaz jóval nagyobb, mint a jelenlegi lakások többsége. A lakások átlagára 20,5 millió forint volt. Ezzel az összeggel számolva a lakásvásárlásra fordítandó 1 milliárdos támogatásból egyelőre 550 milliós ingatlanvagyon maradt az önkormányzat birtokában a Hős utcaiakkal való megállapodás hiánya miatt.

Az Átlátszó úgy értesült: több tulajdonos tartozás, vagy egyéb okok miatt végül belement abba, hogy magántulajdonát feladva önkormányzati tulajdonú bérlakásba költözzön, amelyek elszámolása szintén fel van tüntetve az előterjesztés mellékletében. Olyanról is hallottunk, aki idén végül egy 10. kerületi ingatlanba költözött, amit a jelek szerint több mint 24 millióért számolt el az önkormányzat a támogatásból felújítás, ingatlanvásárlás címen, azonban a lakásba beköltözésekor az összes közmű (gáz, villany, víz) ki volt kapcsolva.

Kibontott ablakok, folyamatos penész

Sikerült beszélnünk két olyan lakóval is, akik egyelőre maradtak a lakótömbben. Egyikük 23 éve él a Hős utcában: egy jóval nagyobb, szintén 10. kerületi lakótelepi öröklakásból költözött ide, mert annyira magas volt a rezsi, hogy nehezen tudott kijönni a fizetéséből. „Először hallani se akartam a Hős utcáról, de aztán csak itt volt nyugodalmam” – indokolta a Hős utcába költözését. Amikor arról kérdeztük, milyen mostanában az élet a lakótömbben, mesélt arról, hogy a kibontott lakások miatt folyamatos problémát jelent a penész „még az edények is penészednek, nem győzök festéket venni”, ha pedig esik az eső, a csatornából úgy folyik a víz, mint a vízesés.

A legnagyobb baj, hogy a hasonló problémák mindennaposak, a háznak ugyanis nincs biztosítása (elsősorban azért, mert sokan nem fizetnek), neki pedig nincs pénze arra, hogy külön kössön egyet.

Szerinte nem véletlen, hogy nem születik megoldás: az önkormányzat célja véleménye szerint az lehet, hogy az elviselhetetlen körülmények miatt minél hamarabb belemenjenek a rossz alkuba. „Többen sajnos bele is mentek” – tette hozzá.

Ezt egyébként a Kontúr Egyesület is megerősítette: értesüléseik szerint mióta a B tömb hátsó udvarát az önkormányzat odaadta a TEK-nek építkezéshez szükséges eszközök tárolására, volt olyan tulajdonos, aki csak azért fogadta el végül a neki felkínált ajánlatot, mert több műszakban dolgozott, a munkálatokkal járó zaj pedig lehetetlenné tette számára a pihenést.

A lakó egyébként elmesélte azt a tavaly nyári esetet is, amikor a vagyonkezelő munkatársainak távozása után (akik egyébként épp az üres lakások ajtajait, ablakait távolították el azért, hogy megakadályozzák az „illegális tevékenységet” bennük) ömleni kezdett a gáz. „Rögtön hívtam a 112-őt, és kiabáltam mindenkinek”. Először a rendőr jött ki, csak azután a mentő és a gázosok, ami azonban nem lepi meg a nyugdíjas nőt.

„Ide rendőr nélkül még a vízórások sem jönnek ki” – magyarázta.

Miután sikerült megoldali a gázszivárgás problémáját, azt mondták neki, ne is számítson arra, hogy vissza fogják kapcsolni a gázt. Végül egy ellenzéki képviselő közbenjárásával sikerült megoldani a helyzetet, így újra van gáz a lakásban.

Az ő Hős utcai ingatlanjáért kicsivel több, mint 5 milliót kínáltak, de ebbe nem ment bele, hiszen elmondása szerint ennyiért biztosan nem tudna lakást venni.  Az önkormányzat egy, Kőbánya jobb részén található lakást is felajánlott neki, 10 év kamatmentes kölcsönnel, 26 millióért, de a nyugdíjából a havi törlesztőrészletre sem telne. Később önkormányzati bérlakásként kínálták neki ugyanezt az ingatlant, de ebbe sem ment bele, így egyelőre marad a Hős utcai lakásban.

„Nem kell nekem hatalmas lakás”

Beszéltünk egy másik lakóval is, aki szintén régóta, nagyjából 2 évtizede él a lakótömbben. „Akkor még nem így nézett ki a környék” – magyarázza azt firtató érdeklődésünkre, hogy régen is voltak-e hasonló problémák. Eleinte albérlőként lakott itt, önkormányzati ingatlanban, de később jött egy lehetőség, és  megvásárolhatta azt.

Ő szintén holtpontra jutott az önkormányzattal való egyezkedésben, mert először egy, a mostani 25 m²-es lakásánál kisebb ingatlant kínáltak neki, a másodikat már szívesebben elfogadta volna. Ez 26 m² volt, amiért ő a saját lakása beszámításával 2 millió ráfizetést ajánlott, az önkormányzat azonban azt mondta:

legalább 10 milliós összegben kell gondolkodnia.

Ezt már nem tudta volna kifizetni, és nem is tartotta reális árnak. Ezt követően egy másik kerületben található ingatlant mutattak neki, de mint mondja, talán még rosszabb helyen van, mint a Hős utca, ráadásul a lakás szerkezete sem volt megfelelő.

Ő egyébként leginkább saját tulajdonú lakást szeretne, a különbözet fizetésével. „Nem kell nekem hatalmas lakás, 50 m², elég 25–30” – mondja. De azt is járható útnak találja, hogy egy felújítandó ingatlant kapjon, aminek a renoválását ő maga vállalná.

Szopkó Zita  

Címlapkép, fotók: Szopkó Zita/Átlátszó