400 helyett 4100 hordó radioaktív hulladékot utaztatnának át az országon Bátaapátiba

Kis- és közepes intenzitású radioaktív hulladékot szállítanának át Püspökszilágyról Bátaapátiba, hogy ott biztosítsák a végleges elhelyezését. Bár tavaly decemberben még csak 400–500 hordónyi radioaktív hulladékot emlegetett a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fióktelepének vezetője egy társulási ülésen, a Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi engedélyében már 4 100 darab 200 literes hordó, összesen 820 m³ hulladék szerepel.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az első kis- és közepes intenzitású radioaktív hulladék-tárolóhely Solymáron épült, ahol 1960 és 1974 között 887 köbméternyi hulladékot helyeztek el. Az ideiglenes megoldás után (a Solymári Kísérleti Izotóp Temetőt 1976-ban zárták be) Püspökszilágy és Kisnémedi közé építettek újabb tárolót, amely a mai napig üzemel.

Étterem és áruház áll az egykori kísérleti izotóptemető szomszédságában Solymáron

Az Átlátszó és az Energiaklub Paksi Riot csapata a püspökszilágyi radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos nyomozás során értesült arról, hogy az ott elhelyezett hulladékok jelentős része az ország első kísérleti izotóptárolójából, Solymárról került oda, nejlonzsákokban.

A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) feladata a nem atomerőművi, kis és közepes aktivitású intézményi eredetű hulladékok kezelése és tárolása. Ilyen típusú radioaktív hulladékok – az izotóptechnika alkalmazásával egyidejűleg – már az 50-es évek óta keletkeznek Magyarországon, elsősorban az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, kutatási, oktatási tevékenységek során (például radioaktivitással szennyezett védőruhák, szerszámok, kesztyűk stb.).

A létesítmény üzemi épületében fogadják és dolgozzák fel a radioaktív hulladékot, amit a pinceszinti tárolótéren lévő átmeneti tárolókban és csőkutakban tárolnak.

„Az RHFT kültéri tárolóiban véglegesen 5040 m³ radioaktív hulladék helyezhető el, míg az üzemi épületben lévő átmeneti tárolókban mintegy 300 m³ hulladék átmeneti tárolására van lehetőség” a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) leírása szerint.

A tárolóval kapcsolatban 2 éve felmerült, hogy vajon 30-40 éve megfelelően dokumentálták-e a Püspökszilágyra kerülő hulladékok fajtáját, és tényleg az van-e a tárolókban, ami a nyilvántartásokban szerepel. Emellett kiderült, hogy a hulladékok csomagolásával is lehetnek problémák: hivatalos dokumentumok támasztották alá, hogy korábban bizonyos hulladékokat nejlonzsákokba tettek, ami nem igazán időtálló és korszerű módszer a radioaktív hulladékok csomagolására.

Nejlonzsákokba csomagolt hulladékok a püspökszilágyi tárolóban.

Szintén hivatalos dokumentumok árulkodtak arról, hogy a tároló területén lévő megfigyelő-kutakban a 2000-es évek elejétől emelkedik a talajvíz trícium-szintje, és az utóbbi években magas radiokarbon-értékeket is mérnek az üzem területén. Ezt többek között az általunk kikért vizsgálati anyag is megerősítette. Minderről 2019-ben egy helyszíni riportot is tartalmazó részletes cikkben számoltunk be.

Tríciumszivárgás és nejlonba csomagolt hulladék: kérdések a püspökszilágyi atomtemető körül

Sugárfertőzés a telepen, fejetlenség a rendszerváltás előtt lerakott hulladékok dokumentálásában, csomagolásában és tárolásában, magas háttérsugárzás, káros anyag szivárgása a talajvízbe – a püspökszilágyi atomtemető körül több rémtörténet is kering. Az Átlátszó és az Energiaklub csapata, a Paksi Riot úgy döntött, beleássa magát a témába, és utánajár ezeknek az ügyeknek.

Ma már nem is kérdés, hogy az 1970-80-as években hosszú felezési idejű izotópokat és radioaktív sugárforrásokat is elhelyeztek a tárolómedencékben.

Hosszú élettartamú radioaktív hulladékok a 30 évnél hosszabb felezési idejűek. A felezési idő azt az időtartamot jelenti, ami alatt az anyagban lévő radioaktív atomok fele elbomlik. Például a trícium felezési ideje 12 év, vagyis 12 év múlva már csak a radioaktív atomok eredeti számának fele lesz jelen az anyagban, 24 év múlva a negyede, és így tovább. Kisaktivitású az a hulladék, amelynek felületétől 10 cm-re a sugárdózis 0,3 mSv/h-nál kisebb, nagyaktivitású pedig az, amelynél a sugárdózis 10 mSv/h-nál nagyobb.

Az RHK maga is elismeri, hogy „a legújabb biztonsági elemzések azt mutatták, hogy hosszú távon előfordulhat olyan esemény, amely során a lakosság – például házépítés, útépítés – érintkezhet ezekkel az anyagokkal és a megengedettnél nagyobb dózisokat kaphat”. Ők azonban úgy vélik, „ennek elkerülésére a hulladékcsomagokat a medencékből ki kell termelni, és azok átválogatásával, tömörítésével és újracsomagolásával a probléma megszüntethető”.

Az RHK 2017 óta három szakaszban teszi biztonságosabbá a tárolót, ennek második eleme a hulladék kitermelése és kezelése, míg a harmadik a medencék lezárása lesz.

Négyszáz helyett négyezer

A Biztonságnövelő Program része, hogy a püspökszilágyi létesítményből jelentős mennyiségű radioaktív hulladékot vinnének át a Baranya és Tolna megye határán fekvő Bátaapátiba.

Az itt található Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóra (NRHT) a település lakossága 2005-ben mondott igent a képviselő-testület kezdeményezésére kiírt szavazáson. A létesítmény felszíni része 2008-ban, míg az első (200-250 méteres mélységben kialakított) földalatti tárolókamra 2012-ben nyílt meg.

Radioaktív hulladékokat helyeznek el a Bátaapátiban található tárolóban. Forrás: RHK

Itt az atomerőművi eredetű szilárd és folyékony, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését biztosítják. Az atomerőmű üzemeltetése során keletkező, szilárd halmazállapotú, radioaktív hulladék többségét 200 literes acélhordókban, tömörített formában tárolják. Egy kamra már meg is telt 2017-ben (itt 537 konténerben 4 833 hordó van), így a következő kamrát már másképp, jobb térkihasználással töltik fel.

A tervek szerint a tároló teljes befogadóképessége 20 ezer m³ lesz,

„így nem csak az atomerőmű üzemideje, hanem az annak leszerelés során keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék számára is elegendő helyet biztosít”.

(Érdekesség, hogy az RHK honlapján olvasható tájékoztatóval szemben a Baranya Megyei Kormányhivatal úgy tudja, 36 ezer m³ lesz a teljes kapacitás, amely magába foglalja majd Püspökszilágyról átszállított mennyiséget is.)

A létesítményeket üzemeltető RHK nemrég kérelmet nyújtott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) a Bátaapátiban található tároló üzemeltetési engedélyének módosítása iránt, hogy

a tároló medencékből visszatermelt (átválogatott, minősített, kezelt és átcsomagolt), valamint az átmeneti tárolóban tárolt, intézményi eredetű, püspökszilágyi radioaktív hulladékok egy részét az NRHT-ban helyezhessék el véglegesen.

Az RHK szerint a  folyamat teljesen biztonságosan elvégezhető. Az OAH közigazgatási hatósági eljárást indított az ügyben, amely jelenleg is tart.

A részletekről közadatigénylés során érdeklődtünk a két szervezetnél. Korábban ugyanis az hangzott el a mennyiséggel kapcsolatban, hogy a tervek szerint 400–500 darab 200 literes hordót vinnének át a K2-es tárolóba Püspökszilágyról Bátaapátiba.

TETT közmeghallgatás 2020

(null)

Erről dr. Radó Krisztián, az NRHT megbízott fióktelep-vezetője beszélt a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) ülésén 2020 decemberében (a videón a 37. perctől hallható). Itt az is elhangzott, hogy kapacitásbővítés miatt kerülne sor az elszállításra, és hogy a radioaktív hulladék csomagolása és tartalma megfelel az NRHT hulladékátvételi előírásainak.

Az OAH és az RHK válaszában – amely valójában a Baranya Megyei Kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedély – azonban ettől jócskán eltérő adatok szerepelnek. Ebben az áll, hogy:

4 100 hordó, 820 m³ radioaktív hulladék átszállítását tervezik Püspökszilágyról Bátaapátiba.

Ez – a kormányhivatal szerint – évente nagyjából 95 szállítási alkalmat jelentene, azaz heti szinten 1-2 szállítást.

Forrás: Baranya Megyei Kormányhivatal

Érdeklődtünk az RHK-nál, mi a különbség oka, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

Át az országon

Az RHK Kft. közúton oldaná meg a hulladékok átszállítását az RHFT-ből az NRHT-ba a radioaktív anyagok szállítási követelményeinek megfelelően kialakított járművekkel. A hulladékcsomagok átszállítása az RHFT (Püspökszilágy) → Kisnémedi → Váchartyán → Vác, M2 autóút → Budapest, M0 autóút → Érd, M6 autópálya → Bátaszéki lehajtó → Kismórágy → NRHT (Bátaapáti) útvonalon haladna.

Az RHK szerint amennyiben ezen útvonalakon valamilyen külső ok miatt a hulladékszállítás ellehetetlenül, úgy alternatív szállítási útvonalak is rendelkezésre állnak. A szállítmány fogadása a technológiai épületben történik, ahol sor kerül a hulladékcsomagok kirakodására és technológiai tárolására a végleges tárolótérbe történő leszállítást megelőzően.

A radioaktív hulladék tervezett szállítási útvonala. Forrás: Útvonalterv.hu

Érdeklődtünk Bátaapáti polgármesterénél, mi a véleménye a fejleményekről. Krachun Szilárd az Átlátszó kérdésére elmondta, amikor annak idején hozzájárultak a tároló építéséhez a településen, a hazai eredetű, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék tárolását vállalták, bár akkor csak a Paksi Atomerőmű hulladéka került szóba.

Hozzátette, hogy 2019-ben, amikor nem ő volt a polgármester, ötlet szintjén már felmerült az átszállítás, de ő erről csak egy írásos emlékeztetőből értesült. Ebben az is szerepelt, hogy a témára később visszatérnek a választások után.

Krachun Szilárd a mennyiséggel kapcsolatban elmondta, az RHK ügyvezető igazgatója, Kereki Ferenc arról tájékoztatta februárban Bátaapáti képviselő-testületét, hogy évente kb. 5 m³ hulladék átszállításáról van szó.

Ahogy arról az Átlátszó nemrég beszámolt, a kommunikáció mostanában nem a legjobb a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány között, a lakossági elégedetlenség pedig akár az atomlétesítmények ellen is fordíthatja a közhangulatot.

Megromolhat a viszony a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány között

Úgy tűnik, már nem eveznek egy hajóban a radioaktívhulladék-tárolókkal érintett települések és a kormány. A korábbi jó viszonyt a kompenzációs pénz felhasználási feltételeinek szigorítása ronthatja el Bátaapátin. A lakossági elégedetlenség az atomlétesítmények ellen fordíthatja a közhangulatot, éppen akkor, amikor a Baranya megyei Bodán újrakezdődtek az ország első atomtemetőjének kutatófúrásai.

Katus Eszter

Címlapkép: A K1 jelű kamra vasbeton konténerekkel Bátaapátiban. Forrás: RHK

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!