„Aki elutasít egy vakcinát, elutasítja az életet” – orvosok, asszisztensek az oltási kampányról

Rengeteg hír, álhír terjed a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban, ami egyre több embert bizonytalanít el és tart kétségek között. Pedig az orvosi szakma továbbra is határozottan kiáll az oltás mellett és hangsúlyozza annak fontosságát. Egészségügyi dolgozókkal, önkormányzatokkal beszélgettünk az oltás rendjéről, a kockázatokról, a félelmekről, a kiskapukról és arról, mire jó vagy nem jó az oltás. Olyan orvossal is beszéltünk, aki leszögezte: aki nála elutasít egy vakcinát, veheti a kartonját és mehet. Szerinte ugyanis az oltás el nem fogadása azonnali jegyváltás az intenzívre vagy a halálba. 

„Amióta oltják az embereket, még több a halott” – ezt egy multinacionális vállalat borsodi gyárában dolgozó nő nyilatkozta a G7-nek a minap. És nem ő az egyetlen, aki így gondolja. A közösségi oldalakon számos csoport, oldal, bejegyzés foglalkozik azzal, hogy bár egyre többen kapnak oltást, a betegek és az elhunytak száma is nő, így „láthatóan semmi értelme az oltásnak” – sőt, talán „éppen az okozza bajt”.

Azt is sokan mondják, hogy „járványok voltak és lesznek”, egy „pár hónap alatt kifejlesztett” vakcina nem lehet biztonságos, nem tudni, milyen mellékhatásai lesznek, és a vírus mutálódása úgyis „feleslegessé teszi” a beoltottságot. Mások a saját immunrendszerükben bíznak, hiszen „ha eddig nem kapták el, ezután sem fogják”, az „egész el van túlozva”, „influenzában is sokan meghaltak”, és ez az egész az oltásokkal egy „emberkísérlet”.

A bizonytalanság és a határozott oltásellenesség a számokban is megmutatkozik. A KSH legfrissebb adatai szerint a teljes népesség 58 százaléka tervezi az oltást (vagy már kapott is) és 20 százalék elutasító. A teljes lakosságból, ami 9,7 millió fő, eddig 4 millióan regisztráltak oltásra. De amíg januárban naponta átlagosan 54 ezren nyújtották be oltási kérelmüket, ez a szám 2021. április elejére 36 ezerre csökkent. Ha már minden regisztráltat beoltottak, újabbak viszont nem jelentkeznek, az gátat szabhat a nyájimmunitás mihamarabbi elérésének, ami a járvány elhúzódását eredményezheti.

Túl lassan növekszik az oltási hajlandóság – májusra elakadhat a vakcináció üteme

2021. április 6-án, kedden Magyarországon az első adaggal beoltottak száma elérte a 2,5 millió főt. Ez a kormány által sokat hangoztatott mérföldkő volt az alapfeltétele annak, hogy elkezdődhessen a korlátozások lazítása. Ez az érték három napra rá tovább nőtt, jelenleg a lakosság 27,51 százaléka kapta meg a védőoltás első adagját.

 

A cél tehát az lenne, hogy minél előbb minél több beoltott legyen, ez azonban sok mindentől függ. A rendelkezésre álló oltóanyagok mennyiségétől, az egészségügy oltási kapacitásától és az oltási hajlandóságtól is.

Az oltás folyamatára rálátó egészségügyi szakembereket, önkormányzatokat kérdeztünk arról, mit tapasztalnak az oltóhelyeken és a háziorvosi rendelőkben, mitől tartanak, miben bíznak az emberek, kire mikor kerülhet sor, milyen kérdések merülnek fel a leggyakrabban, és ezekre milyen válaszaik vannak.

Lenne oltási sorrend, de…

Az oltás folyamatáról egy budapesti háziorvos beszélt az Átlátszónak, kérve, hogy a nevét ne tüntessük fel. Mint mondja, a hatályos jogszabály szerint az oltás regisztrációhoz kötött és állami monopólium.

„Jelenleg a nagykorúak regisztrálhatnak védőoltásra. A regisztráltak adatait táblázatokba szedve rendszeresen (hetente, vagy hetente többször) a saját háziorvosaiknak letölthetővé teszik. Innen kezdve az oltás, illetve az oltásszervezés háziorvosi feladatkör.

Akiknek nincs választott háziorvosuk, azokat random sorolják háziorvosokhoz, még csak nem is a területi ellátási kötelezettségnek megfelelően.

Az ő besorolásuk azért is aggályos, mert a háziorvosok éppen azoknak az információknak nincsenek birtokában, amelyek alapján el lehetne dönteni, hogy kit melyik oltóanyaggal lehet, illetve nem célszerű oltani” – magyarázza az orvos.

„Hozzám például eddig 50 ilyen lakost osztottak be, név alapján sokan külföldiek, köztük olyan ázsiaiak, akik – az eddigi személyes tapasztalat alapján – még angolul is alig vagy semennyire sem beszélnek. Egyelőre nem látom, hogy mit lehet velük kezdeni, nyilván a saját praxis beoltatása után kerülhet rájuk sor, még nem tudom, mi módon. Egyrészt részletes állapotfelmérésre most sem idő, sem energia nincs, másrészt azt is tiszteletben kell tartani, hogy ők valószínűleg nem véletlenül nem választottak senkit háziorvosuknak. Ennek a megoldását még nem látom.

Magam péládul írtam a NEAK-nak kérve, hogy legalább mindenkit a lakcíme szerint illetékes háziorvoshoz osszanak be, ott lehet esetleg lehetőség a szomszédok vagy családtag által segítséget kérni. Olvasási visszaigazolások érkeztek, válasz nem”.

A háziorvos szerint ugyan a kormányzat azt kommunikálja, a háziorvos dönti el a sorrendet, azonban elvárás (és akár indokolható is lehet), hogy az idősebbektől a fiatalabbak felé haladjanak. Ő úgy tapasztalja, hogy az idősek már mind be vanna oltva.

„Most például minden praxis kapott 10 lehetőséget Pfizer oltásért betegeket küldeni azzal, hogy kizárólag 60+ korosztály oltható ebben a körben, azonban például nekem sem volt már 10 oltható 60+ betegem az 1600 feletti létszámú praxisban.

Ezzel együtt folyamatosan lehet most is regisztrálni, így a regisztrált hatvan feletti korosztály is újratermelődik”

– mutat rá szakember.

Némiképp másképp látja a helyzetet egy, a neve elhallgatását kérő, fővárosi önkormányzaton dolgozó tisztviselő, aki szerint már nem igazán lehet követni kit és mi alapján oltanak. Mint mondja, ő azt látja, ez már nem egy kontrollált folyamat.

„Most már nem a Kormányhivatal osztja be a személyeket, azaz nem ő küldi ki a háziorvosoknak a listát az oltandók nevével, elérhetőségével, hanem minden jelentkezőt elküldtek a háziorvosoknak. Azaz március vége óta már a háziorvos dönt, hogy kit, mikor és hova oszt be. Ők csak kvótát kapnak, azaz megadják, hogy ezen a héten például a központi kórházba 20 embert küldhetnek Szputnyik oltásra, vagy a kórházi oltópontra 4 embert Pfizerre.

Több esetben hallottuk, hogy »jóban vagyok a háziorvosommal, megkértem, hogy rakjon már be Modernára a hétvégi szakrendelős oltásra. Megtette«. Így fordulhatott elő, hogy teljesen egészséges fiatalokkal is lehetett találkozni hétvégén az oltópontokon” – magyarázza.

Az pedig, hogy ki mikor kerül(het) sorra, úgy látszik, teljes egészében a háziorvosoktól függ.

„Nincs rendszer benne. Nagyban függ egyébként attól, hogy ki milyen oltást szeretne. Mert, ugye, nem mindenki fogadja el azt, amit elsőre felajánlanak számára. Mi sem tudjuk megmondani, mikor lesznek az idősek beoltva, már akik jelentkeztek.

Azt tapasztaljuk, hogy a fiataloknak a Szputnyikot és az AstraZenecát szánják, akinek valami gondja van, azoknak a Moderna és Pfizer termékeket, az idősek másik felének a háziorvosok adják a kínai Sinopharmot.

Akkor kerülhetnek sorra az emberek nagyrészt, amikor éppen van ezekből az oltóanyagokból.” A tisztviselő azt is tudni véli, miért nincsen még beoltva minden idős.

„Már réges-régen nem követik a saját oltási tervüket. Mondhatni, ez a terv is dugába dőlt, maga a csőd. Többször belenyúltak, ad hoc döntéseket hoztak, amivel felborították a teljes láncot, így most már boldog-boldogtalan oltáshoz tud jutni, kiszorítva ezért az időseket az oltásból. Nincs kontroll, nincs ellenőrzés. És persze, kiskapuk is vannak. Nyílt titok, hogy a tízadagos üvegcséből ki lehet úgy szívni a teljes adagokat, hogy abból végül 11 legyen a végén.

Ez azt jelenti, hogy akár a Kormányhivataltól megkapott minden 100 adagnyi oltás után fennmaradhat 10, amit az intézmény odaadhat valakinek, aki rászorul, vagy tudja, hogy nagyon nagy szüksége van rá, de még ő sem tudja, mikor kerülhetne sorra. Ilyen esetben azért nem árt résen lenni és ismerni egy-két embert…” – teszi hozzá az önkormányzati dolgozó.

Megbetegedtek – de nem az oltástól

Nem az oltások beadásának rendje azonban az egyetlen, amivel kapcsolatban számos szóbeszéd terjed az interneten. Az oltást követő rosszullétekről, hirtelen halálról, a beoltottak megbetegedéséről szólnak információk és meg nem erősített hírek. Ezekre is próbáltunk rákérdezni.

Az önkormányzati dolgozó nem tud olyanról, hogy valaki rosszul lett, vagy meghalt volna az oltás után. Az viszont igaznak bizonyult, hogy többen kerültek kórházba koronavírussal, miután megkapták az oltást.

„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az első oltás nem garantálja azt, hogy védettek is leszünk a betegségtől. A kormány kommunikációja pedig ez, azaz ez a lényege, mindent a 2,5 milliomodik beoltás alá rendeltek, ezzel hamis biztonságérzetet sugalltak. Ez nem jó” – véli a tisztviselő.

Arról, hogy közvetlenül oltás után meghalt volna valaki, a háziorvosnak sincs tudomása. A kórházi eseteket azonban ő is megerősíti.

„A védőoltások meghatározott százalékban védenek a megbetegedés, a súlyos lefolyás, illetve a halálos kimenetel ellen, de 100%-os garanciát egyik sem ad.

És ezt a védelmet is a második oltás után bizonyos idő elteltével nyújtja csak” – hangsúlyozza.

Azt sem tartja kizártnak, hogy a tömött oltópontokon fertőzik meg egymást az emberek, de mint mondja, a kormányzat változatlanul nem hajlandó „lakossági oltópontokat”, azaz egészségügyi intézményeken kívüli oltópontokat engedélyezni, holott a főváros, illetve a kerületeik legtöbbje is készen áll ezek kialakítására.

Egy mentőtiszt viszont azt mondja, neki az utóbbi időben két olyan esete is volt, hogy a beoltottak meghaltak. Úgy tudja, külön vizsgálat ilyenkor nincs, a beteget eltemetik. Neki a háziorvos azt mondta, infarktus volt az egyik esetben a halál oka.

Vagyis valós adatok ezzel kapcsolatban csak akkor keletkeznének, ha ezeket az eseteket egyenként, külön megvizsgálnák.

Egy oltóponton dolgozó asszisztens szintén hallott halálesetről. De gyorsan le is szögezi: nem az oltás miatt.

„Van egy barátnőm, akinek az anyósa és az apósa megkapta mindkét oltást. Mégis mindketten rosszul lettek, bekerültek az intenzívre, mindketten lélegeztetőgépre. A hölgy pár napon belül meg is halt, az úr még bent van a kórházban, de él. Valószínűleg a két oltás között fertőződtek meg. De a kolléganőm, aki szintén dolgozott az oltóponton, két Pfizer-oltáson már túl van, mégis covidos lett. Ez benne van a pakliban, hogy nem véd meg. Viszont ő jól van!

Mint tudjuk, az oltás nem az ellen van, hogy ne kapjuk el a fertőzést, hanem azért, hogy ne haljunk bele.

Akik oltás után kerültek kórházba, valószínűleg akkor kapták el, amikor még csak egy oltásuk volt, és nem alakult ki védettség. Aztán rá lettek oltva” – véli az asszisztens.

„Itt elmondok egy érdekes történetet. Az orvosok gyakran egyeztetnek a különböző kórházakkal, és eddig ugye azt mondták, hogy a négy rizikófaktor a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség, valamint az elhízás. Mára megfordult a történet, és első helyre lépett az elhízás. Naponta 5-6-7 beteg meghal az intenzív osztályon, főként férfi, és gyakorlatilag mind túlsúlyos” – meséli az asszisztens.

Erről korábban más egészségügyi dolgozók is beszéltek az Átlátszónak:

„Jól jön most az arcpajzs, mert nem látják, hogy sírok” – kórházi körkép a harmadik hullámból

Van, aki hét órát vár mentőre, annyi a hívás. A kórházak előtt pedig úgy állnak a mentőautók, mint szilveszterkor a toxikológiánál. Minden nyolcadik beteg lélegeztetőgépre kerül, életkortól függetlenül. És naponta öt-hat beteg hal meg. Az egyik ápoló este még láthatatlan macskákat kerget el a beteg mellől, reggel pedig már csak a letakart, élettelen testét látja.

„Szerintem attól nőtt meg a fertőzöttek száma ennyire, hogy nagyon sok ember tünetmentes és hordozó. Olyanok főleg, akiknek karanténban kellene lenniük, és nem ül otthon a fenekén, hanem grasszál a városban, nyugodtan elmegy dolgozni és fertőz. És ezzel a jobban fertőző mutánssal pillanatok alatt rengeteg embert megfertőz. Sok ember mondja, hogy »beoltattam magam és covidos lettem«.

Nem az oltástól lesz valaki covidos, hanem azért, mert megfertőződött közben, akár az oltásra váró tömegben, és rá lett oltva.

Volt olyan napunk, amikor 1600 embert oltottunk be a két telephelyen. Egy oltóponton egy orvos és három asszisztens dolgozott. El lehet képzelni, mi volt ott.

Mi két hónapja mondjuk, hogy ott van ez a sok szép stadion, még fűtik is a füvet, középre felhúzni két nagy katonai sátrat, padokat bele, számítógépes rendszert ki lehet telepíteni, és akkor egyik sátorban oltunk, a másikban odaülnek 20 percre az oltottak. Most jön a jó idő, könnyebb, és ott tudnak várakozni azok, akik még nem kerültek sorra. Így elkerülhető lenne a zsúfoltság”  mutat rá az asszisztens.

Igaz, ahol megoldott a biztonságos várakozás, ott is akadnak gondok, derül ki a szavaiból.

„Délre van időpontja, és odajön tízre, nehogy lemaradjon az oltásról. Aztán megsértődik, hogy miért nem hívom be. Hát azért, mert délre van időpontja, másnak pedig tízre, ő következik. És sokan jönnek korábban, gyakran emiatt alakul ki tömeg. És pont azt csináljuk ezzel, amit a legjobban el kellene kerülni: a torlódást, és hogy sok embert hozunk össze egy légtérben.”

„Vegye a kartonját, viszontlátásra!”

Akár fegyelmezetten, akár fegyelmezetlenül, mégis nagy szó, ha valaki regisztrál, majd el is megy az oltásra, amikor hívják. A vakcinákkal kapcsolatos ellentmondásos hírek ugyanis még a legtájékozottabb embereket is képesek elbizonytalanítani, nemtől, kortól, politikai hovatartozástól függetlenül. Mindezt jól példázza, hogy az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre is többféle válasz érkezett.

Elsőként azt szerettük volna megtudni, melyik a legelutasítottabb vakcina, és hogy lehet-e látni, mennyien mondanak nemet akármilyen vakcinára.

„A leginkább elutasított vakcina a kínai. Még az orosz is megelőzi, azt vesszük észre, hogy azt egyre többen elfogadják, sőt, kérik, hogy azzal oltsák be.

Az AstraZeneca az utóbbi időben, mióta kiderültek a trombózisos esetek, lett egy kicsit visszautasítottabb. Mostani oltásban körülbelül a jelentkezettek 10 százaléka mondta vissza az oltást vele. A leginkább elfogadott vakcina a Pfizer és a Moderna oltóanyaga” – számolt be a tapasztalairól az önkormányzati tisztviselő. Hozzáteszi, a fiatalok körében a Szputnyik nagyon elfogadott lett, sőt, „menő”, a kínait viszont csak legvégső esetben fogadják el az érintettek.

Hasonló tendenciáról számol be a háziorvos is. Véleménye szerint a keleti vakcinák kevésbé népszerűek, illetve valamilyen mértékben a média-hírek következtében az AstraZeneca is – ez utóbbi azonban az EMA legutóbbi nyilatkozata óta ismét kevésbé elutasított.

„Ki erre, ki arra esküszik. Orvosok is megosztottak ebben a kérdésben. Én a kínaira esküszöm. Jól bevált módszerrel fejlesztették ki, és arról még nem keringett semmilyen vélemény, tapasztalat, hogy ezt vagy azt okozott volna. Vagy, hogy nincs akkora immunválasz. Én úgy gondolom, hogy ez megint egy negatív reklám” – ezt már az oltóponton dolgozó asszisztens mondja az Átlátszónak.

Szerinte, akik az elmúlt hetekben jöttek neurológiára valamilyen problémával, azok mind Pfizer és AstraZeneca vakcinát kaptak előtte.

„Az egyik hölgy két hete jött hozzánk, levette az arcmaszkját, és kiderült, hogy a második Pfizer után lebénult a fél arca, és este vette észre. Rá akart gyújtani, és kiesett a cigi a szájából, és akkor látta a tükörben, hogy le van fittyedve a szája. Kapott szteroid lökést, és most fizikóra jár az arcával, hogy azt az izomműködést visszahozzák neki, most már jobban. Mondta a doktornő neki, hogy tízezerből egy van ilyen, de előfordul” – meséli.

„De ennek ellenére azt mondom, tök mindegy mivel, de valamivel mindenki oltassa be magát. Szidják az AstraZenecát, merthogy rögösödést okozhat. Nekem a keresztgyerekeim – felnőttek ők is már – Astrát kaptak. Aki viszont eleve tudja, hogy magas a vérnyomása, szív- és érrendszeri betegsége van, az ne vállalja be” – véli az asszisztens.

Másképp látja a dolgot dr. Salacz András, XIII. kerületi háziorvos. Mint mondja, ő azt a kifejezést, hogy elutasítani, nem ismeri.

„Azt szoktam mondani, hogy vegye a kartonját, viszontlátásra, nem tárgyalunk többet. Tehát magyarul, azért, amit én adok neki, vállalom a felelősséget. Én már oltottam Szputnyikkal, Sinopharmmal, Pfizerrel oltóközponton, Astra Zenecával, Modernával, mindegyik tudja a dolgát, amit kell, hogy nem kerülsz gépre és nem halsz meg. Nem elég az valakinek?” – teszi fel a kérdést.

És ha valaki mégis elutasítja a felkínált vakcinát?

„Akkor elutasítja az életet, és megváltja a menetjegyet az intenzív osztályra vagy a halálba. Ilyen egyszerű.

Elmondom mindenkinek, hogy mindent el lehet utasítani, mindent meg lehet tagadni, a büdös életbe rólatok a maszkot le nem vettetik, mehettek – hogyha jön a törzs – azonnal légzőgépre, nekem mindegy. Szabad választás joga van, de abban az is benne van, hogy lemondasz az életről.

Most két ember van: élő és halott, oltott vagy nem oltott.

Ennyi. Lehet, hogy ezzel megijesztem a betegeimet, de én azért vagyok itt, hogy az igazságot mondjam. És igazság csak egy van. És azt vagy tudomásul veszi vagy viszi a kartonját” – szögezi le Salacz András.

Annyi magyar áldozata volt már a járványnak, mint Karcag, Keszthely vagy Komárom teljes lakossága

A koronavírus-járványnak 13 hónap alatt több mint 20 ezer halálos áldozata volt Magyarországon. Ezt a számot 2021. március 29-én léptük át, az aznapi 189 elhunyttal az áldozatok összesített száma 20 161 főre emelkedett. Hazánk halálozási mutatója az egyik legrosszabb a világ országainak rangsorában.

„Nézze, én múlt évben két hétig feküdtem gépen eszméletlenül, és utána még két hétig bent voltam a kórházban” – magyarázza. „Én soha többé nem hagyom az immunrendszeremet pihenni. Félévente vagy évente vagy ezzel vagy azzal piszkálni fogom, oltani fogom a szervezetemet, hogy gyötrődjön, ne csak én, mikor megtanultam újra állni, járni, hajolni, hanem ő is dolgozzon. Nem hagyok neki nyugalmat. Azért, hogy nehogy az immunrendszer leálljon. Mert többet nem fog az immunrendszerem ellenem fordulni.

Pillanatok alatt kerültem kórházba, és rögtön gépre tettek. Ezt többé nem engedem meg. Ilyen többé nem lesz. Szerencsém volt, mert lehet, hogy ha most, 70 évesen kapom meg ezt a mutáns törzset, bele is pusztultam volna. A tavalyiak még kellemesebbek voltak. Az is kérdés, hogy ami immunvédekezésem van most, az elég-e a mutáns törzsek ellen, mert azt viszont nem tudjuk.

Az biztos, hogy oltatni kell.

Most kaptunk 20 darab Pfizert, gyorsan körbetelefonálunk, mert nálunk minden megvan, telefonszám, gyerekek telefonszáma, hogy tudjunk mindenkit értesíteni időben” – mondja a háziorvos.

„Az oltások pedig jók. Mindegyik” – hangsúlyozza. „Én kétszer voltam Kínában, láttam, milyen ott az élet. Én nem hiszem, hogy az az ország szemetet gyárt. Az, hogy régimódian gyártja, az egy más kérdés. Egy kérdés van, hogy milyen immunválaszt ad? Ezt még nem tudjuk.

Az igazi, persze, az, ha az ember az igazi vírussal találkozik, de borzasztó, nem kívánom senkinek. Az oltást mindenképp megoldás, és ha csak egy kicsit emel az Igg szinten – bár nem hiszem, hogy a kínai kicsit emelne, elég jó immunválaszt tud generálni az is –, de a kicsi is több a semminél. És mindent meg kell tenni a vírus ellen.

Ha az ajtómat nyitva hagyom a tolvaj előtt, akkor miért csodálkozom, hogy bejön hozzám”

– fogalmaz dr. Salacz András.

„Jelenleg ötféle oltóanyag van, nyugati és keleti, különböző elven alapulnak, más és más a tárolásuk és kiszerelésük, de igazából az oltóanyagok két csoportra oszthatóak: azok, amelyek MOST vannak, és azok, amelyek MÉG nincsenek (de talán valamikor lesznek).

Mindenkinek ajánlom, hogy ha lehetősége van, akkor azt az oltóanyagot válassza, amelyik MOST VAN – ezeknek az a különleges előnyük a másik csoporthoz képest, hogy rendelkezésre állnak, és egészen biztosan sokkal nagyobb immunitást biztosítanak, mintha csak várunk a szőke vakcinára fehér lovon” – zárta rövidre a vitát dr. Eörsi Dániel háziorvos a Facebookon március elején.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Később arra is rámutatott, „bármelyik oltóanyagról csak hónapok, évek múlva fogjuk tudni pontosan megmondani, hogy mennyire volt hatékony akkor, amikor a járványnak az az embertelen harmadik hulláma zajlott, emlékeztek, 2021. márciusában. Most, hogy benne vagyunk, a legokosabb, amit tehetünk, ha beoltatjuk magunkat bármelyikkel.

Várhatóan a vírus sokat fog még változni, és sokat fognak változni az oltóanyagok is.

Biztos vagyok benne, hogy teljesen újak is meg fognak jelenni, és az is lehet, hogy egyszer majd újra kell oltani azokat, akiket most az XY vakcinával oltunk be, és akkor boldogok leszünk, hogy megúsztuk ennyivel”.

Április elején pedig közölte, „sokan várnak oltásra, de NEM ELEGEN! Mindenki győzzön meg az oltásról MÉG EGY EMBERT, különben sosem lesz meg a nyájimmunitás. A 2,5 millió ember oltása semmit nem jelent, ilyen határvonal a szakirodalomban nincs (főleg, hogy a többség még csak az első oltást kapta meg, tehát elvileg sem védett). És nagyon kérünk mindenkit, hogy csak szakmailag valóban megalapozott indokkal válogasson az oltóanyagtípusok között. Nem tudunk mit kezdeni az egyéni meglátások tömkelegével.

Minden oltás egyformán jó, egyformán jelent védettséget. Az a jó oltás, ami be van adva!”

 

„Hülye voltam, hogy elfogadtam a keletit?”

A vakcinákról érkező ellentmondásos, néha ijesztő hírek nemcsak azokat tartják kétségben, akik még nem kaptak oltást, de azokat is elbizonytalanítja utólag, akik már túlvannak rajta. Prof. dr. Boldogkői Zsoltnak, molekuláris biológusnak, az MTA doktorának, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézete tanszékvezető egyetemi tanárának igyekeztünk feltenni minden olyan kérdést, amelyeket olyanok tettek fel, akiket már beoltottak.

Az egyik gyakran elhangzó kérdés a keleti vakcinákkal kapcsolatos és nagyjából így hangzik: hülye voltam, hogy elfogadtam a keleti vakcinákat (kínai, orosz), várnom kellett volna a nyugati vakcinákra (Pfizer, Moderna)?

„Eddigi tudásunk szerint a keleti vakcinák is jól teljesítenek, illetve nem tudjuk kizárni, hogy a nyugatiaknak van-e valamilyen ritka komoly mellékhatása (ld. AstraZeneca és Janssen vakcinák esete).

Mindenesetre ma már jelentős átoltottsággal rendelkezünk, ezért érdemes lenne alaposan megvizsgálni elsősorban a keleti vakcinák által kiváltott immunválaszt korosztályonként, és például az elhízottak esetében. Senki sem volt hülye, aki elfogadta a keleti vakcinát” – hangsúlyozza az egyetemi tanár.

Szintén igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket is, amelyek a hosszú távú káros „mellékhatásokkal” kapcsolatosak. Mint mondja, természetesen kizárni nem lehet ezeket, de a vakcinákra nem jellemző a hosszú távú negatív hatás.

„Egyes szakemberek esetleges autoimmun betegséget vizionálnak, arra alapozva ezt, hogy a SARS-CoV-2 az emberi molekuláris mintázatokhoz hasonlókkal rendelkezik. Tények azonban egyáltalán nem támasztják alá ezt a hipotézist. De ha valóban igaz lenne, akkor maga a vírus ebből a szempontból is veszélyesebb lenne, mint bármelyik a vakcina” – mutat rá a Boldogkői Zsolt.

De mi történik akkor, ha utólag derül ki valami egy vakcináról, amit korábban elhallgattak, ahogy például az AstraZeneca vagy kínai oltóanyag esetében? Boldogkői Zsolt szó sincs arról, hogy az oltásokkal kapcsolatban a szakemberek elhallgatnának bármit is, maximum, az eddigi vizsgálatok során nem derült ki az adott hatás.

„Az AstraZenecát illetően merült fel a vérrögképződést okozó/elősegítő hatás elsősorban 60 év alatti nők esetében. Ha valóban van ilyen hatás, és valaki a veszélyeztett kategóriába tartozik, akkor kezelést kaphat, ami kivédi vagy csökkenti ezen esemény bekövetkeztének esélyét” – teszi hozzá a biológus.

Hogy ki és milyen oltóanyagot kaphat, a szakemberek döntik el.

„A legtöbb esetben az ajánlás attól függ, hogy végeztek-e kísérleteket az adott korcsoport, illetve betegségtípus esetében.

A mRNS-alapú vakcinákat minden felnőttnek ajánlják, de hamarosan lesznek eredmények a 16–18 éves korcsoportot, majd később a kisebb gyermekek esetében is. A várandós nőket is olthatják ezekkel a készítményekkel. Az AstraZenecát és a Sputnikot gyermekeknek és várandósoknak nem adják a fenti okok miatt. Az orvosnak van egy listája, amely az ajánlásokat tartalmazza. Ha közli vele, hogy milyen betegséggel rendelkezik, ő ellenőrzi, hogy kaphat-e oltást.”

Az oltás után megbetegedésekkel kapcsolatban Boldogkői Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy

„a vakcinák gyakran okoznak oltási reakciót, mint pl. láz, bőrpír, fáradtság, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, de ezek az oltás természetes velejárói, az immunrendszer aktivizálódásának jelei.

Lehetségesek ritka mellékhatások, amelyek túlmutatnak e tüneteken, és súlyos lefolyásuk is lehet. Ilyen például az anafilaxiás sokk, ami az immunrendszer túlérzékenységének eredménye. Az oltást követően azért kell várakozni néhány percet, hogy ha ez fellépne, akkor az orvos egy adrenalin injekcióval kivédheti a súlyos következményeket. A bőrkiütések is a mellékhatások közé tartoznak, de ezek rendszerint rövid ideig tartanak és nem okoznak komoly problémát” – mutat rá a szakember.

Az egyetemi tanár arra is választ adott, hogyan fordulhat elő a már említett „ráoltás”, miért nem megoldható az oltás előtti tesztelés, és hogyan pontosan mire is jó az oltás.

„A gyorstesztekkel az a gond, hogy pontatlanok, a pontosabb PCR tesztekkel pedig az, hogy hosszadalmasok. Tehát, lehetséges, hogy a vizsgálatkor még PCR-negatív vagyok, az oltáskor viszont már pozitív. Mindenesetre, a tesztelés valóban segítség lehetne a diagnózisban, de jelentősen lassítaná az oltás programot. Ha fertőzötten kapom az oltást, az nem kedvező, mert az immunválasz megosztja a figyelmét a vakcina és a valódi kórokozó között, de ez nem jelenti azt, hogy ha ez a helyzet, az komoly következményekkel járna. Ha már jelentkeztek a betegség tünetei, nem kapja meg az oltást.

A két-dózisú vakcinák estében 3-4 hét szükséges a 2. oltást követően a maximális védettséghez, de már az első dózis is hat 1-3 hét után.

Az ún. neutralizáló antitestek szintjét lehet megmérni, és ez alapján megállapítani a védettség szintjét. A szerzett immunrendszerünknek van egy másik védelmi vonala is, amely az ún. T-sejtes immunitáson alapul. Ezt nehezebb rutinszerűen vizsgálni. Érdekes új hír, hogy az AstraZeneca vakcinája erőteljesebb T-sejtes immunitást idéz elő, mint a Pfizeré.

A védőoltás a valódi fertőzést imitálja. Felkészíti a szervezetünket a védelemre azáltal, hogy aktiválja a szerzett immunitásunkat és memória sejteket produkál.

Az immunrendszer talán legfontosabb tényezője az idő. Ha elegendő idő áll rendelkezésre, akkor a kórokozók többségét le tudjuk gyűrni.

A vakcinázás hatására keletkezett antitestek is hosszú hónapokig képesek védeni bennünket, de a memóriasejtek még sokkal hosszabb ideig tartó immunitást biztosítanak. A szerzett immunitás ugyanis ilyenkor nem a startvonalról indul a védekezést tekintve, hanem a célhoz közeli pontból” – fogalmaz Prof. dr. Boldogkői Zsolt.

Orvosi Kamara: a gyorsaság nem mehet a biztonság rovására, de az oltás a legfőbb fegyver

A Magyar Orvosi Kamara határozottan támogatja a koronavírus elleni oltást. Közleményükben leszögezik, a tömeges oltásoknak jelenleg nincs alternatívája.

Oltást vagy legalább kártyát mindenáron

Vélhetően ebből indulnak ki azok is, akik igyekeztek (vagy csak szeretnének) minél előbb oltáshoz jutni – ha kell, kiskapuk segítségével. Nyilatkozóinktól megkérdeztük, van-e erre lehetőség, és ha igen, hogyan.

„Hallani kóbor történeteket. Én szigorúan veszem az előírásokat, mi itt jogalkalmazók vagyunk. A járvány után – ettől függetlenül – nyilván lesznek olyan orvosperek is, ahol vizsgálni fogják, hogy kit mikor és miért nem oltottak még, holott másokat viszont igen” – mondja az egyik háziorvos.

„Sokan érdeklődnek, hogy őket mikor oltják be, de nagyon ellenőriznek, és állítólag büntetnek is, így senkinek nem lehet beadni, ha nem került még sorra. Olyat nem hallottam, akit megbüntettek volna. De biztosan van kiskapu, mert azért tudom én is, hogy ez behozza a férjét, az behozza a gyerekét…” – mondja egy másik interjúalanyunk, és ugyanezt erősíti meg egy másik egészségügyi dolgozó is.

„Engem is megkerestek, hogy jaj, segíts, és mondtam, hogy ne haragudjatok, nem tudok.

Még múlt héten is mondtam nekik, attól, hogy oltóponton vagyok, nem tudok segíteni, mert ezt ellenőrzik, ha megkapja a beteg, ki kell pipálni a nevét a névsorban.

Volt, aki mondta, hogy kifizeti, de nem vesztegetésképp, hanem hogy az árát kifizetik, fizetnének érte, csak már kapjanak oltást. Én túl becsületesnek tartom magam, de lehet, hogy más belemegy egy ilyen történetbe.”

Más viszont már konkrét tanácsot is tud adni. „Például nem mindenki megy el az oltópontra, amikorra időpontot kapott. És aki minél hamarabb akar vakcinát kapni, de még nem kapott időpontot, akkor szoktam mondani, hogy menjen el az oltópontra este, ólálkodjon, hátha van megmaradva felnyitott ampulla, és csapjatok le rá, mert van olyan fülesem, aki így kapott vakcinát. Persze olyan, aki regisztrált, csak nem hívták még be oltásra” – magyarázza egy másik alanyunk.

Ha viszont valaki nem regisztrált, akkor más a helyzet. A soron kívüli oltásnak ugyanis megvan a hátulütője.

„Valaki tegnap felhívott, hogy az egyik kisfőnök beoltatta fű alatt a két felnőtt gyerekét, valahonnan szereztek vakcinát, és az volt a kérdése, hogy a második Szputnyikot kaphatja-e. Mondtam neki, hogy az illető jól kiszúrt a gyerekeivel, mert egyrészt nem lehet másik vakcinát adni, csak és kizárólag ugyanazt lehet másodiknak is, másrészt azért szúrt ki velük, mert az EFT-be nem került föl.

Oké, beoltatta a gyerekeit, de ennek nincs nyoma, nem kapnak kártyát. Ha akar kártyát, akkor még egyszer be kell oltani.

Nyilván nem fognak négy oltást felvenni. Innentől kezdve nem lesz fönt a felhőben, nem lesz kártyája, nem tudja igazolni, hogy ő beoltott, tehát ha hoznak egy olyan rendeletet, hogy nem lehet szállodába, moziba menni kártya nélkül, akkor jól kiszúrt a gyerekeivel mindaddig, amíg esetleg fél év múlva lesz egy ilyen tömeges oltás, és hivatalossá nem teszik nekik az akkori oltást” – meséli egy harmadik egészségügyi dolgozó.

Hozzáteszi, persze kártyát is lehet kapni, bár sok értelme az okmánynak egyelőre nincs. Ha pedig valaki valós védettség nélkül jut hozzá, azzal legfőképp önmagának árt.

„Sokan, fiatalabbak is azt mondják, majd nekik van, aki elintézi, hogy legyen kártyájuk oltás nélkül. Jó, de az a vírustól nem véd meg.

Azt mondta a fiam, »anya, intézd el a kártyát nekem«. Mondtam neki, nem tudom elintézni, mert azt központilag küldik, és csak az kaphat, aki fel van lőve az EFT-be, hogy megkapta az oltást. Nem intézhetem, de meg se próbálom, nem vagyok én hülye. Vele szúrok ki” – mutat rá.

„Most már kicsit megfordult a kocka, és több a fiatal, aki nem fogadja el az oltást. Régebb több volt az idősebb, mert féltek, de valószínűleg látták, hogy nem lesz bajuk az idős embereknek, most már ők nem félnek. Most már a fiatalok a hajthatatlanok. Tartok tőle, hogy a kártya se nagyon fogja meggyőzni őket. Remélem, senkinek nem fognak fű alatt kártyát adni, mert akkor velük szúrnak ki” – hangsúlyozza.

Ha nektek nem kell, nekem jó lesz

A tapasztalatok alapján úgy tűnik, kiskapuval és különösebb trükközés nélkül is lehet(ett) korán vakcinához jutni, leginkább azoknak, akik elfogadták azt, ami másnak nem kellett.

A 32 éves, szellemi szabadfoglalkozású M. korán oltatta magát. Az első adagot március 6-án, a második adagot április 4-én kapta meg a háziorvosánál, a 9. kerületben. Az elsők között regisztrált a többszörösen veszélyeztetett édesanyja miatt, akit féltett a betegségtől, de maga is feltüntette, hogy minimális magas vérnyomásban szenved és alvászavarban. A két betegség együtt segít a fiatalabbaknak is előrébb kerülni a listán.

„Amikor regisztráltam, azt hittem, a vírus terjedését a vakcinázás biztosan megakadályozza. Azóta sajnos kiderült, ez nincs teljesen így, de tanulmányok szerint legalább nagymértékben akadályozza.

Hiszek a tudományban és a technológiában, úgyhogy minél előbb akartam az oltást.

Sokáig nem volt semmi válasz, majd március 4-én a háziorvosom online betegirányító rendszere küldött nekem egy mailt, amiben azt írták, jogosult vagyok a kínai Sinopharm oltóanyagra. Ha szeretném, tudok időpontot foglalni erre az oltásra vagy le tudom mondani. Nagyon bizonytalan voltam, mert nem tetszett, ahogy beszerezték és engedélyeztették ezt az oltást, de láttam azt is, hogy a helyzet egyre kritikusabbá válik. Kiírtam egy posztot a Facebookra, hogy beadassam vagy sem a kínai vakcinát. Sok barátom kommentelt, sőt, személyes üzenetben és e-mailben is megkeresett és a túlnyomó többségük azt mondta, persze, hogy adassam be, így másnap elfogadtam a vakcinát.”

László 65 éves producer szintén kínai vakcinával oltatta magát, még februárban, amikor a 35 éves fia is megkapta az oltást.

Nekik a háziorvosuk szólt, hogy mehetnek, mert van oltóanyag és nincs más ember, aki bevállalná a regisztrációs sorban a Sinopharm oltást.

László hangsúlyozza, nem tolakodtak senki elé, olyan rossz volt a kínai oltóanyagról a kommunikáció még februárban, hogy az orvos úgy döntött, amikor látta, nem fogják kérni a listán lévő betegek, hogy nem dobja ki a megmaradt vakcinát, hanem „eloltja” annak, akinek tudja. Így kezdett telefonálgatni a Budapest melletti kistelepülésen élő pácienseinek.

Juditnak (57) a háziorvosa szólt, ha kér oltást, az Astra és a kínai között választhat. „Mondtam, hogy az Astrát nem szeretném, a kínait elfogadom, ha nincs más. De jeleztem, hogy rettentően boldogan ráugranék a Modernára vagy Pfizerre. Magasabb a vérnyomásom és a koleszterinem, így ezt kértem tőle. Néhány nap múlva fel is hívott, ha valaki megbetegszik, akkor beugróként tud engem regisztrálni. Modernát kaptam, az oltás 1 óra 45 perc volt összesen a VII. kerületi egészségügyi szolgáltató házban.”

„Ha valamit el akarsz intézni, ne a parancsnokot keresd, hanem a szolgálatvezetőt.”

Ezt a „népi bölcsességet” már egy másik férfi osztotta meg lapunkkal. „Nagyon sürgősen Ázsiába kellett utaznom akkor, amikor még csak elkezdődtek az oltások Magyarországon. A magas beosztású, egészségügyben dolgozó ismerősöm jelezte, hogy ebbe nem szívesen folyna bele, mert őket nagyon figyelik. Azt tanácsolta, keressek olyan céget, aki beszállít az egészségügybe.

Találtam egy régi ismerősömet, akinek a cége orvosi műszereket javít. Felírták a nevemet mint a cég munkatársát, így Magyarországon az elsők között kaptam meg mindkét vakcinát.”

Ennél egyszerűbb módszert is tanácsolt valaki az Átlátszó kérdésére. „A háziorvos, miután megkapta a napi vakcina adagját és páran nem jelentek meg, vagy visszautasították az adott készítményt, akkor már maga dönthet arról, hogy kinek adja be. Egy magas vérnyomásos állapot szinte minden második embernél előfordul Magyarországon, így sokat nem is kell magyarázni az oltás indokát. Azaz, aki nagyon fontosnak tartja, hogy beoltassa magát, most már viszonylag könnyen hozzájuthat a vakcinához. Érdemes gyakran jelentkeznünk a háziorvosnál, hogy mi bármikor készek állunk” – hangsúlyozza.

Mások életét veszélyeztetik

Sikerült elérnünk egy mentőtisztet is, aki viszont rámutatott, nemcsak az oltással, de alapvetően a járvánnyal kapcsolatban is „elképesztő a tudatlanság”.

„Sokan vannak, akik egzisztenciális okok miatt tagadják a betegséget. Közülük kerülnek ki azok, akik betegen elmennek beoltatni magukat, lesz, ami lesz alapon.

A legvadabb elképzelésekkel, tévhitekkel lehet találkozni, és ez egy mentőnek, ha nem eléggé elővigyázatos, könnyen az életébe kerülhet”

– mutat rá.

És rögtön példát is hoz. „Sürgős hívásra érkezünk. Berongyolunk a házba, egy férfi az ágyon, életjeleket nem mutat. Megkérdezem a telefonálót, hogy covidos-e a már szinte halottnak tekinthető hozzátartozó? Á, nem az, mondják. Megkezdjük az újraélesztést, aztán a végén kiderült, hogy hát, szegény már elég régen köhögött, nem kapott levegőt az utóbbi időben…”

Aki még nem látott újraélesztést, annak érdemes tudni, a mellkas pumpálás után a levegő a szájon és orron át ömlik ki a tüdőből… A mentőtiszt szerint éppen most módosították a mentős protokollt, minden beavatkozás előtt tesztelni kell a beteget. De egy újjáélesztésbe ez az időveszteség már nem fér bele.

„Úgy érezzük, az életünk árán is ki kell tartanunk” – mentőtiszt mesélt a munkakörülményeiről

Nincs idő alapos fertőtlenítésre, nincs védőital, se rendes felszerelés. Az Átlátszónak nyilatkozott egy mentőtiszt, aki úgy érzi, az ő bőrükre megy a látszat fenntartása, amely szerint a mentők bírják a fokozott terhelést, mert biztosították számukra a megfelelő körülményeket. Ő azt tapasztalja, hogy lenne min javítani, az OMSZ egyelőre nem kommentálta az elmondottakat.

Bánhidi Emese – Erdélyi Katalin – Katus Eszter – Kármán Irén – Márványi György – Pusztai László   

Nyitókép: Fehér Adrienn háziorvos egy pácienssel beszélget, mielőtt beoltja az oxfordi AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának első adagjával ikervári rendelőjében 2021. március 19-én. MTI/Varga György

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!