Fantomberuházások, kihalt üzemcsarnokok uniós pénzből Nógrádban

Uniós pénzt nyert fantomberuházásokra bukkantunk: gazverte húsfeldolgozót, a munkavégzés pislákoló lángocskáját mutató sajtüzemet, több bezárt üzemcsarnokot láttunk – mindezt alig ötven kilométeres Nógrád megyei kirándulásunk során. A nyertes cégek ezer szállal kötődnek a helyi Fideszhez, négy vállalkozás például a megyei közgyűlés alelnökének érdekeltsége. Barna János a házi disznótorosából rendszeresen küld Orbán Viktor miniszterelnöknek is.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

3B – családnevük alapján emlegetik így a helyiek Nógrád megye fideszes vezetőit: Balla Mihály és Becsó Zsolt országgyűlési képviselőket, illetve Barna Jánost, a megyei közgyűlés alelnökét. Utóbbi meglehetősen aktív vállalkozóként is. Álma, mint az Átlátszónak kifejtette, az adalékanyag-mentes, egészséges, divatos szóval kézműves, helyben kínált (nem utaztatott) élelmiszerek előállítása és kereskedelme.

Működik mindjárt négy cége is erre a tevékenységre, valamennyi a NER-féle politikai fordulat után jött létre, valamennyi Barna lakóhelyén, Szügy településen működik. A négyből kettőben cégtársa Szügy független polgármestere, Markó Antal, aki több mint harminc éve, 1982 óta vezeti a települést, még tanácselnökként kezdte annó.

Markó a helyi unióspénz-elosztó LEADER akciócsoportként is működő Ipolymenti Palócok Térségfejlesztő egyesület alelnöke is (az elnök a Palóc-Coop Zrt. vezérigazgatója, Halmosi György). Ilyen esetben az érintettek elfogultság miatt nem határoznak, mindenesetre a Barna-féle cégek mind nyertek el uniós pénzt. A Palócsajt Kft. 44 millió forintot, a Palóchús Kft. 35 milliót, a Palóc Ízek Kft. 36,6 milliót, az Ipoly-völgye Plusz Kft. 34,6 milliót.

Végiglátogatva azonban az üzemeket, csalódás érheti az érdeklődőt. A Palóchús ingatlana lelakatolva, a telket gaz veri. A Palócsajt és az Ipoly-völgye Plusz egymással szomszédos ingatlanán volt némi mozgás, annyi azonban nem, amennyit az ember gondolna egy tejüzemről és egy sajtmanufaktúráról.

Rugalmas határidők

Barna panaszkodik, igen, tudja, hogy kifutottak az időből. Csakhogy a húsüzembe csak használt gépeket tudtak venni, márpedig azoknak az üzembe helyezéséhez, mint mondja, tengernyi adminisztráció szükséges, amivel sajnos megcsúsztak, de rajta vannak. Akárcsak a sajtüzem előkészítésén, aminek az engedélyére várnak. A tejfeldolgozó (Ipoly-völgye Plusz) kicsiben már beindult, de sajnos nehezen bírják a versenyt az olcsó szlovák és egyéb gagyi UHT termékekkel. Szerencsére a támogatási szerződések meglehetősen rugalmasan fogalmaznak a határidőkről – állította érdeklődésünkre.

Amiről végleg lemondtak, az az úgynevezett vágópont (kis kapacitású vágóhíd), amit a Palóc Ízek Kft. tervezett, itt az előleget vették csak fel a támogatásra, és azt is visszafizették – tájékoztatott a politikus-vállalkozó.

A Palóc Ízekben Barna társa kollégája a megyei közgyűlési Fidesz-frakcióból, Percsina Norbert, aki Balla Mihály képviselő – Percsina önmeghatározása szerint – „vidéki politikai munkatársa” is egyben. E minőségében ő tartja a kapcsolatot Balla és választói között, mondta az érsekvadkerti politikus, aki egyébként a Balláék házával szomszédos utcában lakik.

Percsina jelenleg egyedüli tulajdonosa a NAV végrehajtásával terhelt West Nógrád Kft. építőipari vállalkozásnak, ami korábban Barna húgáé, Nagyné Barna Orsolyáé és férjéé volt. A pedagógus Nagyné jelenleg a KLIK balassagyarmati tankerületét vezeti.

Percsina vezette idén májusig a Nógrádi Korona Szociális Szövetkezetet, amelyben jelenleg felügyelőbizottsági tag feleségével és lányával együtt. Felesége ezen felül a Nógrádi Palócok Szociális Szövetkezet igazgatója. Mindkét szövetkezet ugyanazon a napon, 2014. március 28. nyert el 50-50 millió forint uniós támogatást süteményfélék gyártásra.

A két szövetkezeti projektnek akkoriban szép sajtója volt. A cikkekből kiderül: az egyik szövetkezet úgynevezett nagygöncöt – jellegzetes helyi burgonyagombócot -, a másik islert és linzert ígért előállítani, a helyi Coop-áruházlánc szándéknyilatkozatot adott a felvásárlásra. A Nógrádi Korona 12 főt ígért foglalkoztatni a kormányzati pályázatkereső oldal közlése szerint, a másik esetében ilyen adat nem olvasható (Percsina válaszából az derül ki, hogy 11+11 fő foglalkoztatását vállalták).

E szerint a saját oldal szerint „2015. október végéig tart a foglalkoztatás, amely a projekt zárását követően további 14 hónapig a szövetkezet  fenntartásában biztosításra kerül.” Vagyis decemberig még serénykedni kellene a gombócok előállításán, a szövetkezet székhelyén járva a már megszokott kihaltság fogadott ottjártamkor.

Ez Percsina szerint azért történhetett, mert alighanem az alsó szinteken folyt a munka, ahol a csomagolás, címkézés folyik. Mindkét szövetkezet üzemel, ezt az uniós ellenőrök is le is csekkolták az ellenőrzéskor. Sőt, terjeszkedésben reménykednek, amennyiben sikerült megállapodni egy partnercéggel, aki gluténmentes tésztaféléket forgalmaz. A szövetkezetek termékei (a nagygönc és az islerek mellett például krokettek, grízgaluska, császármorzsa) megtalálhatók a környékbeli COOP-üzletekben, s szállítanak üzemi konyhákra is.

Igen, szemfüles olvasónk fentebb találkozott már a COOP-okkal: a helyi LEADER-t vezeti a vezérigazgató, figyelem azonban: a „gombócgyárak” nem LEADER-es pénzt kaptak.

Mi az a LEADER és mit vezet?

A LEADER egy francia rövidítésből képzett angol betűszó, és mint már ebből is kitalálható, az Európai Unió agrártámogatási politikájának egyik kezdeményezése, magyarul egyébként „Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében”. Célját tekintve az uniós vidékfejlesztési források egy részének komplex, a mezőgazdasági projektek mellett egyéb vállalkozásfejlesztési, oktatási, kulturális, egészségügyi projektekre való helyi felhasználását akarná elérni a helyi politikai, gazdasági szereplők és civil szervezetek közvetlen bevonásával. Tényleges megvalósulásában pedig nagyjából úgy képzeljük el, hogy egy számottevő, de a közösségi agrárköltségvetésnek csak viszonylag kis részét kitevő támogatási összeget (Magyarország esetében például a 2007-2013-as tervezési időszakban mintegy egymilliárd eurót) nem a közvetlen termelői kifizetések útján vagy a nemzeti kormányok által elbírált pályázatok alapján költenek el, hanem a helyben létrejött Leader Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) pályázatják saját, de az erre kidolgozott uniós elvekkel elvileg összhangban álló fejlesztési elképzeléseik szerint.

Magyarországon kistérségi alapon 96 HACS jött létre egyesületi formában, amelyek a 2009-ben lezajlott első támogatási szakaszban néhány hónap alatt átlag 1,8-2,2 milliárd forint támogatásban részesültek. A sajtónyilvánosságig, sőt védemelési javaslatig eljutó LEADER-ügy azonban nem a helyi támogatásokból, hanem a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület 2008 végi félmilliárdos rendkívüli kormánytámogatásából lett. A 2010 után is továbbműködő HACS-okkal szemben kezdettől és az aktuális kormány színétől függetlenül visszatérő szakmai kritika volt, hogy a helyi civil és vállalkozói szereplők sok helyütt a partvonalra szorultak, az önkormányzatok és a pénzt osztó állam meghatározó szerepe pedig terepet adott a pénzosztás pártpolitikai kontrolljának.

Nyilván nem csak a támogatási rendszer, hanem a magyar vidék társadalmi viszonyaiból is fakadt az, hogy valós helyi együttműködési fórumrendszer helyett inkább csak egy tagoltan és az állami pénzosztással párhuzamosan működő, viszont legalább alulfinanszírozott bürokratikus szervezetet sikerült létrehozni. Az állami irányítás alatt álló pályázati rendszerrel fennálló párhuzamosság a célbeli átfedések miatt ráadásul jó terep a zavarosban halászásra. A LEADER egyébként uniós szinten sikeresnek tartott kezdeményezés, a 2014-től kezdődő tervezési ciklusban CLLD néven éppen kiterjesztik a városok fejlesztésére is, az újabb HACS-ok rendszere itthon éppen mostanában áll fel.

3B+2 azaz fideszes belháború Északon is

Percsinát és Barnát is az úgynevezett Nyugat-nógrádi politikuscsapathoz sorolják a megyei közélet ismerői. A helyi Fidesz ugyanis koránt sem egységes, voltaképpen a két országgyűlési képviselő választókörzete alapján dőlnek el a frontok: Balla és hívei számítanak „nyugatiaknak”, Becsó és az övéi pedig a „keletiek”.

Az országos médiában akkor vált egyértelművé a lappangó ellentét, amikor a 2014-es önkormányzati választások után megalakuló megyegyűlés áthelyezte székhelyét Salgótarjánból Balassagyarmatra, s megválasztotta elnökévé Barna Jánost. A királyság azonban pünkösdinek bizonyult.

Kormányközeli források szerint a „nyugatiak”, azaz Becsóék lobbijától nem függetlenül a T. Ház az önkormányzati törvényt módosította akként („Lex Salgótarján”), hogy a megyei közgyűlés helye minden esetben a megyeszékhely kell, legyen. Barna pedig visszaminősült alelnökké a közgyűlésben párttársa, Skuczi Nándor mögött. Ugyanakkor a helyi pártügyekben járatosak nem tarják Skuczit különösebben fajsúlyos politikusnak, mint mondják, ő inkább az egyensúlyt képviseli a versengő felek között.

Kapcsolódó cikkek

Az uniós milliárdokból felújított Hollókőn épül a fideszes Becsó család háza

Uniós pénzszórás Hatvanban: bizarr objektum és gazos kerékpárút több mint egymilliárdért

Így nőtt 5 milliárdról 32 milliárd forintra a Margit híd felújításának költsége

Többszöri átadás, megduplázódó költségek – így újult meg a Várkert Bazár az unió pénzéből

Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába

Gigantikus yachtkikötő épült a Balatonon, a szomszéd strandon félméteres az iszap

Tizenkét grafikon Magyarország EU-támogatásainak politikai befolyásoltságáról

Továbbfejlesztettük az EU-támogatás térképet, és nem lennénk most a független polgármesterek helyében

Hogy miért ragaszkodik az országos Fidesz a „vörös fészek”, az egykori iparváros Salgótarján megyei vezető szerepéhez annak ellenére, hogy ott még a NER-ben is rendre elkalapálja jelöltjeiket a baloldal? Erre nehéz megadni a választ. Hacsak másik két helyi „Bé-t” nem említünk: a szintén Kelet-nógrádi szocialista erősember Boldvai László közgyűlési tagot (volt pártkasszást) – akinek nyilván van munkája abban, hogy Salgótarján még „nem esett el”, illetve a fideszes regionális pártigazgatót, Bíró Márkot.

Bíró pásztói, a pártigazgató Becsónak dolgozott attól kezdve, hogy a kétezres évek elején belépett a Fideszbe – legfeljebb a mentor-mentorált szerep cserélődött, de ők egymást támogatják több mint egy évtizede forrásaink szerint.

Csakhogy a nyugatiaknak is megvannak a felsőbb kapcsolatai.  Sokat nyom a latban például, hogy Barna az alapító atyákkal egy időben, 1989-ben váltotta ki a párttagkönyvét, s részt vett a megyei Fidesz felépítésében. Még akkor is, ha a pártvezetésből páran ma már inkább nem ajánlják neki a rivaldafényt, mondván, túl sok a vihar körülötte. Ilyen volt pár évvel ezelőtt a rokkantnyugdíjas újságíró megverése (a sértett szerint Barna volt a támadó, Barna ellenben úgy védekezett: éppen csak arra járt).

Hurkakóstoló Orbánéknak+a moszkvai kapcsolat

Nem biztos, hogy mellékes szempont az sem, hogy disznóvágásaiból a helyben Kolbászos Janiként is emlegetett közgyűlési alelnök rendszeresen küld pakkot Orbán Viktornak.

A „nyugatosok” parlamenti képviselőjét, Balla Mihályt pedig kulcsszerepben tevékenykedő diplomata fivére is erősíti: Balla János jelenleg a moszkvai nagykövet.

Balla János nem mondható a futsalléra friss leigazolásának: 1982-től, attól fogva, hogy elvégezte a legendás moszkvai IMO-t, a külügyminisztérium állományában dolgozik, a Medgyessy-Gyurcsány kormányok alatt Portugáliában volt nagykövet. Életrajzából az is kiderül, hogy Moszkvában született – ilyesmivel a képviselő testvér nem büszkélkedik a parlamenti cv-ben, az viszont egyértelmű, hogy ő is nagyobb ágyú, mint Érsekvadkertről látszódhat: orosz felsőfokújával a külügyi bizottság alelnöke.

550 millió a nem létező mire is?

Balla is részt vett a talán legnagyobb volumenű nógrádi fantomgyár alapkőletételén a Tolmácsi Kisbíró 2014-es tudósítása szerint. A tolmácsi történet legalább annyira Monty Python-forgatókönyv, mint a sajt-hús-gombóc-tengely sztorija.

A helyi újság fotóján Ballán kívül mások is pózolnak. Egyikük a település polgármestere, Hajnis Ferenc – ő független színekben politizál, ismerői szerint magát KDNP-snek vallja, de helyben köztudott remek viszonya a helyi fideszes pártelittel.

Hajnis, Barnához hasonlóan szintén dulakodós sztorival került az országos médiába. Ő történetesen ügyvédet vert (védekezése szerint egy „részeg és agresszív” jogászembert, ráadásul magánterületen, a sértett orra mindenesetre eltört a tudósítások szerint). Miután egyik napról a másikra átnevezte a faluközpont utcáit a helyiek megkérdezése nélkül, ami felkorbácsolta az indulatokat.

Az alapkőletételen jelen volt még Tóth Roland vállalkozó is. A tudósítás szerint „édességipari gépgyártó üzemet” avattak, ami Hajnis szerint mérföldkő lehet a település életében. A cikk idézi a Nógrád Megyei Hírlap tudósítását, amely szerint az üzem 30 embernek ad majd munkát. Tóth Rolandot nevezi meg ügyvezetőnek, akitől azt idézi, hogy várhatóan még abban az évben elkészül a csarnok (a termelés kezdetére nem utal a tudósítás).

A csarnok valóban elkészült – ezt meg is tekintettük pár nappal ezelőtti kirándulásunkon. A látvány a megszokottnak mondható: kerítés, lakat, gaz, sehol egy lélek. A kerítésen cégtábla: CLS Project Kft. Ez a cég 2014-ben nulla árbevételt termelt, tavalyi mérleget nem látni az Igazságügyi Minisztérium honlapján. A cég adószámát felfüggesztette a NAV, s valóban a kisbírós cikkben megnevezett Tóth Rolandé, még ha az ügyvezető nem is ő.

A titokzatos tolmácsi csarnok. Megítélt támogatások összesen: 550 millió, felvett: 374 millió forint.

Egyebekben is talányos a tolmácsi fantomcsarnok sztorija. Egy 2010-es képviselőtestületi előterjesztés szerint legalábbis bizonyos Kasza József és Kasza Dóra fordultak az önkormányzathoz, hogy módosítsák a tulajdonukban lévő ingatlan beépíthetőségét 50 százalékra, mert a területen „jelentős ipari gazdasági tevékenységet folytató üzemet (csoki-gyár) kívánnak felépíteni és üzemeltetni”. Tehát csokigyárat, nem gépgyárat.

Egy tavalyi, a közeli Érsekvadkert önkormányzatának ülésén felvett jegyzőkönyv pedig arról tanúskodik, Kasza továbbra is magáénak vallja a tolmácsi „fejlesztést”. Az érsekvadkerti képviselők azért hívták meg őt az ülésükre, hogy elővezesse, miért tett vételi ajánlatot egy önkormányzati ingatlanra (azért egyébként, mert autóipari szenzorgyártást tervezett ott).

Az egyik képviselő rá is kérdezett Kaszánál: „A tolmácsi vállalkozással hogy áll?” Kasza válaszában nem határolódott el a tolmácsi biznisztől, hanem kijelentette: „A csarnok elkészült, gépészeti szerelés folyik, kb egy hónapon belül befejezik a beruházást”. Ez tavaly májusi ígéret volt egyébként.

Kasza, mint az Átlátszónak fejtegette, nem emlékezik egyik testületi ülésre sem. Nem csak a 16 évvel ezelőttire, de a tavalyira sem (amelynek jegyzőkönyvén pedig szerepel a szignója is, szinte bizonyos tehát, hogy ő járt ott). Kitart amellett, hogy azon kívül, hogy a telek az övé, illetve „ha szerez megfelelő forrást” cégei is betelepednének majd, nincsen köze a beruházáshoz.

Érsekvadkerten tavaly egyébként már nem 30, csak 24 fő foglalkoztatásáról beszélt Kasza. A városatyák ezzel együtt támogatták a terveit, ellenvéleményt nem tartalmaz a jegyzőkönyv legalábbis. Azt viszont igen, hogy egyikük szerint „leginkább a kapcsolatrendszere szimpatikus”. Ezzel együtt a földhivatali adatok szerint az emlegetett érsekvadkerti ingatlant máig nem vette meg, a telek jelenleg is az önkormányzaté.

Nem Kaszáéké már a közel egy hektáros tolmácsi telek sem: 2012-ben adásvétellel szerezte meg a budapesti Maschinery Hungary Kft., amit Tóth Roland vezet. Szintén 2012-ig tulajdonosok voltak azonban ebben is Kaszáék – bár Kasza József erre sem emlékezett elmondása szerint -, a cég jelenleg egy szerbiai és egy budapesti magánszemélyé. A Maschineryt idén március, a tolmácsi telket június óta a NAV végrehajtási joga terheli 1,4 millió forint és járulékai erejéig.

Ez a cég nyert 2013 áprilisában 374 millió forint uniós támogatást a beruházás 48 százalékára, a pénzt kifizették a kormányzati honlap tanúsága szerint, az ellenőrzések pedig mindent rendben lévőnek találtak.

A támogatás céljaként leírtakat inkább bemásolnánk, hátha olvasóink között akad, aki megérti: csokigyárról ugyan szó nincsen, de cnc-megmunkálót elvileg jelenthet a szöveg (ami ha úgy vesszük, lehet akár csokoládé-gyártó gépeket gyártó üzem), de lehet szó akár üzemeknek bérbeadandó épületről is.

Az ingatlant terhelő jelzálogok közül mindenesetre tavaly májusban törölték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget megillető nettó 374 milliós biztosítékot.

Az úgyszintén Szerbiába, Topolyára valósi Kasza – aki nem állt rokonságban elmondása szerint a februárban elhunyt vajdasági politikussal -, mint a Pest megyei Úriba épített csokoládégyár fejlesztője került a gazdasági hírekbe. A Happy Chocolates Factory Zrt. mögött álló projektcég, a Happy Company 2011-2012-ben összesen 290 millió forint uniós forrást nyert el e fejlesztésre. A gyár tavaly félmilliárd fölötti árbevételt termelt Dream Cream márkanevű töltött csokoládéjának köszönhetően, a tulajdonos Happy Gold Kft.-t a NAV végrehajtása terheli.

A Happy Chocolates és a Happy Company szépen nyert a beakadt tolmácsi projektre is alapvetően kapacitásbővítés címen összesen 175,5 millió forintot 2015-2016-ban, de ezekez a kormányzati oldal még nem tart nyilván szerződési és kifizetési adatokat. A Maschinery által elnyert (és ki is fizetett) összeggel együtt egy több mint félmilliárd forint, az eredmény, eddig legalábbis egy üzemcsarnok.

A Happy-cégcsoport lesz az egyik bérlő – tájékoztatta az Átlátszót Tóth Roland. Aki szerint egyébként a beruházás készen van, a terület is csak azért lehetett gazos, mert munkatársuk tévedésből gázolaj helyett benzint öntött az új fűkaszába, ami tönkre ment.

Ha készen is van, termelni még egy ideig biztosan nem fog Tolmácson senki. Legalábbis ez következtethető ki Tóth válaszából, miszerint „a támogatási szerződésben vállaltakat maximálisan betartva vállalkozások betelepítését készítik elő, melyek megfelelő ütemben haladnak és a  tervezett források megteremtése után indulhat a termelés”.

S annak idején miért esett a választásuk épp Tolmácsra? – erre Kasza és Tóth úgy válaszol, hogy nem csak ideálisnak tűnt Budapest közelsége és a jó infrastruktúra (M2-es főút) miatt, de Hajnis polgármestert olyannak ismerték meg, aki támogatja az üzleti fejlődést, miközben esküdt ellensége a korrupciónak.

Rádi Antónia

Közreműködött: Sepsi Tibor

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.