Magasház, hitelből finanszírozott megrendelés az Elios-nak, konzultáció a blogger-polgármesterrel, Fodor Ibolya – ezektől a témáktól volt hangos a helyi, és néha az országos sajtó az önkormányzati választások óta. Az egyes ügyek megítélése lehet véleményes, de az biztos, hogy az adósságaitól tavaly megszabadított város újra vad költekezésbe kezdett – természetesen hitelből.
„Soha nem látott Fidesz győzelem” – olvasható Hoppál Péter Facebook-oldalán, a tavaly őszi önkormányzati választások éjszakáján felkerült fotó alatt. Érdekes megállapítás, hiszen 2010-hez képest – hasonló részvételi arány mellett: akkor 33, most 34 százaléknyi szavazó voksolt – 12 ezerrel kevesebben szavaztak Páva Zsoltra. Másképp: míg 2010-ben a szavazók bő kétharmada, 2014-ben már csak a szavazók 40 százaléka tartotta alkalmasnak Pávát a polgármesteri tisztségre.
Az országos trendnek megfelelően a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei Pécsen is taroltak: mind a 19 választókerületben a kormánypárti jelöltek nyertek. Viszont a szavazatvesztés itt is a polgármester népszerűségének csökkenéséhez hasonló arányokat mutat: a 2010-es 60 százalék körüli győzelmek négy év alatt 30-35 százalékra olvadtak. A szétzilált ellenzék képviselői ennek ellenére is csak kompenzációs listáról juthattak be a városi közgyűlésbe, amelyet így 19:8 arányban ural a kormánypárt.
A hatalmi viszonyok tehát érdemben nem változtak, viszont több új arc is bekerült a városvezetésbe. A korábbi alpolgármesterek például nem is indultak a választáson: Csizi Péter inkább az országgyűlést választotta, Nagy Csaba pedig a Baranya Megyei Közgyűlés elnöki pozícióját kapta. Az eddig olajozottan működő gépezetbe a porszemnél nagyobb zavaró tényező is került.
A választások után alig egy hónappal jött az első botrány: a komoly szobrászművészeti hagyományokkal rendelkező város főutcájára egy Kligl-szobrot rendelt az önkormányzat. A pályázati eljárás visszásságai és a szobor minősége ellen Böszörményi István szobrász tiltakozott és tiltakozikazótais.
Terhessé vált szövetségek
Míg Boros Misi egy tehetségkutatóban, addig Fodor Ibolya az RTL Klub hírműsoraiban képviselte ország-világ előtt a várost. Utóbbi jóval kevesebb örömet szerzett a pécsieknek – és nem utolsó sorban a helyi Fidesznek, amelynek farvizén a „helyi civil” szerepében Fodor a közgyűlésbe lavírozhatott. A korábbi szövetséges civileket megtestesítő Összefogás Pécsért Egyesülettel (ÖPE) ugyanis a helyi Fidesz nem sokkal a választás előtt összerúgta a port. A kampány során a viszony annyira elmérgesedett, hogy azóta még egy kis helyi civilvegzálásra is futja egy nem túl aktív vizsgálóbizottság keretében.
A „Civil Pénzek Vizsgálóbizottság” összetétele elég sajátos: három kormánypárti és egy DK-s képviselőből áll. A bizottság feladata is érdekes: azokkal, az előző ciklusban a civileknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatban vizsgálódnak, amelyeket épp a Fidesz-KDNP-ÖPE-többségű koalíció hagyott jóvá.
Fodor Ibolya sajátos megnyilatkozásaival helyben már jóval a kampány előtt is többször az érdeklődés középpontjába került, de országos nyilvánosságot a kormányellenes tüntetők lehazaárulózásával kapott. A helyzet gyorsan eszkalálódott: alig két héttel később már az RTL Klub szerette volna a képviselőasszonyt egy több mint tíz éves sikkasztási ügyével kapcsolatban megkérdezni. Fodor először az ügy létezését is tagadta, noha volt kollégái emlékezete mellett bírósági papírok is igazolják a történetet.
A frakció gyorsan kihátrált Fodor mögül, de pl. a lemondásra való felszólítással egészen január elejéig várt a polgármester. Páva Zsolt levelében akadnak érdekes bekezdések: nehezen hihető például, hogy nem tudtak Fodor múltjáról, hiszen a városban sokan – így a helyi jobboldali média munkatársai is – nyílt titokként kezelték az ügyet. A képviselőasszonyt bizottsági tisztségétől is megfosztották, de – bár a képviselőtestület munkájában nem nagyon vesz részt – mandátumához továbbra is ragaszkodik.
Jobb zsebből a bal zsebbe
Így a városvezetésnek nagyívű feladatai végrehajtása közben egy szavazattal kevesebbel kell kalkulálnia – nem mintha ez érdemben befolyásolná a folyamatokat. A „párhuzamosságok megszüntetése és a karcsúsítás érdekében” elindított egyik legfontosabb változás a városi tulajdonú cégek átszervezése – ennek jegyében a polgármesteri hivatal 30 dolgozóját is elküldik 2015 júniusáig. (Ez a lépés egyelőre inkább csak számmágiának tűnik, hiszen a státuszok egy másik városi céghez kerültek.)
Viszont a buszvásárlások és -bérlések kapcsán folyamatosan hitelek felvételére kényszerülő Tüke Busz Zrt.-t az ellenzék aggályai közepette tényleg beolvasztották a szintén az önkormányzat tulajdonában álló Biokom Kft-be. Az eredetileg hulladékkezeléssel foglalkozó, és a rezsicsökkentés dacára sem veszteséges cég az évek során városüzemeltetési feladatokat, a parkolást és a pécsi parkerdőt is megkapta. No, meg a temetkezést.
A Pécs Holdingnál – amely korábban a parkolással és városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat látta el – így már tényleg csak vagyongazdálkodás maradt, hiszen a Pécsi Kreatív Központ (korábban Pécsi Médiaközpont) és a Pécs Tv is a város közvetlen irányítása alá került. (Utóbbi egyébként beszállítója a MTVA-nak is.)
Hitelből vásárol, egyébként konzultál
„Míg a csúcson 46 milliárdos volt az adósságállomány, ma mindössze 2 millió forint Pécs hitele; ez az első olyan év húsz esztendeje, amikor a jövőre koncentrálhatunk a múlt helyett” – büszkélkedett Páva Zsolt idén januárban. Sajnos ez már akkor sem volt teljesen igaz. A városi kommunikációból rendszeresen kimarad, hogy a felhalmozott adósságot – akárcsak a többi rosszul gazdálkodó, legtöbbször fideszes vezetésű városok esetében – nem a város fizette ki valami csoda folytán, hanem az állam vette át.
Azóta többször is született döntés hitelfelvételről. A városnak a 2020-ig tartó uniós tervezési ciklusban 30 millió eurós (9 mrd forint) hitelkeretre is szüksége van az Európai Beruházási Banknál, hogy a 30 milliárd forintos területfejlesztési forráshoz biztosíthassa a kellő önerőt. Éppen ennek a fejlesztési forrásnak az elköltéséről kezdett nemrég konzultációt a városvezetés.
Ez azért is érdekes húzás, mert ezen uniós források kapcsán tavaly már elkellettfogadni a településfejlesztési koncepciót (2014-2030) és az integrált településfejlesztési stratégiát (2014-2020). (Ezek azok a jól kidolgozott, fontos dokumentumok, amelyekkel kapcsolatban néhány évvel később egy átvilágítás meg szokta állapítani, hogy nagyon jó, de nem valósult meg belőlük semmi.)
A stratégiák, koncepciók kidolgozásával „társadalmasítás” is járt, bár nem olyan volumenű, mint a mostani konzultáció. A mostani, Simicska-hengereken, plakátokon is zajló kampány összköltsége 5,35 millió forint, ezt az összeget az önkormányzat dologi kiadásaira szánt összegből biztosítja a város. Minden pécsi háztartás kérdőívet kapott, amelyet március végéig lehet visszajuttatni a városházára, vagy online kitölteni. A „társadalmasítás” komolyságát jól mutatja, hogy a kérdőíven az alábbi kérdés is olvasható: törekedjen-e a város a program keretében a teljes foglalkoztatottságra?
A konzultáció logójából még arra a levélre is jutott, amely a Harman gyártóbázisának Pécsre településéről szólt. A diadalittas üzenetben, amelyet szintén minden pécsi háztartás megkapott (összköltség: bruttó 754 ezer forint) azért akadnak furcsaságok. Például Páva Zsolt szerint a 420 új munkahely a kampányban és a programjában ígért 6000 új munkahely 10-15 százaléka. Persze, nagyon jó, hogy az évek óta hanyatló városban – Pécs lakossága csak az elmúlt 4 évben 10 ezerrel csökkent – új munkahelyek létesülnek, de ez még talán kevés a „gazdasági áttöréshez”. A multi munkahelyteremtő beruházását Pécs egyébként 150 millió forinttal, míg az állam további 750 millió forint támogatással segíti.
Közvilágításkorszerűsítés Tiborczékkal
Egymilliárd forintos hitel kellett a város világításkorszerűsítési projektjéhez is – vicces, de ez a tétel például nem szerepel a „megkonzultált” településfejlesztési koncepcióban és az integrált településfejlesztési stratégiában sem. Hogy, hogy nem, a kiírást az országszerte taroló Elios Zrt. nyert el. Pécsen azért is különösen érdekes eredmény ez – noha itt egyelőre nincs nyomozás – mert akár több, meggyőző, helyi referenciákkal rendelkező cég is jelentkezhetett volna a közbeszerzésre.( A nyertes ajánlat kiválasztása szempontjából nyilván nem releváns tény, hogy az Elios-hoz kötődő Sistrade Kft-nek is Pécsen van a székhelye.)
A fejlődésnek azonban ezzel még nincs vége, a város további komoly fejlesztésbe kezd – sajnos, megint hitelből: a közgyűlés múlt csütörtöki ülésén döntött arról, hogy a város újabb 3,5 milliárd forint hitelt vesz fel a „buszcsereprogram folytatására”. Az összegből a pécsi buszpark kétharmadát cserélik ki, 38 csuklós és 77 szóló buszt vesz a város. Nehéz megítélni, hogy a beruházás hosszabb távon mennyire kifizetődő – a város 2011-ben hasonló korú vagy idősebb buszokat vett, lassan ezeket is selejtezni kell.
Az eddigiek mellett talán szinte el is törpül a Magasház, amelyet papíron már számtalanszor lebontottak, átalakítottak, és már csak technikailag áll ott, ahol. De azért volt ezzel kapcsolatban is néhány érdekesség az elmúlt időszakban: leginkább az, hogy nem történt semmi. Vagyis a bíróságon sok minden történt, hiszen megállta a helyét a spanyol hitelezők keresete, mely szerint nem lett volna szabad úgy értékesíteni a Magasházat, ahogy az a felszámoló tette. Így továbbra is a „spanyol” La Torre Kft. tulajdona az épület, és továbbra sem bonthatóle.
Az sem zárható ki, hogy még a következő választásoknak is kiemelt kampánytémája lesz a 25 emeletes épület, hiszen tavaly is pont a kampány időszakában pörögtek fel az események – igaz, eredmény nélkül. Az is lehet, hogy olvashatunk majd erről az MTVA blogbirodalmának Urbánus blogján, ahova Páva Zsolt a pécsi önkormányzat szerint magánemberként írogat, ezért nemisáruljákel, hogy pontosan mennyiért.
Güth Ervin
Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!