Bezárás
A helység kalapácsa

Egy mintaszerű környezetvédelmi projekt – csődben az észak-magyarországi hulladékgazdálkodási program

A 2006-ban indult észak-magyarországi hulladékgazdálkodási régiós program a teljes csőd küszöbén áll. A begyűjtött szelektív hulladék 95 százaléka a lerakókban végzi, a hulladékkezelő cég számláját már a NAV inkasszálja, a tulajdonos önkormányzatok társulásának bankszámlájáról pedig a projekt önrészét finanszírozó bank veszi le a pénzt. Pedig a 34 milliárdos nagy bizniszt teljes politikai egyetértés övezte – igaz, talán nem a szakmai szempontok tekintetében.

2015. február 19. fekete nap volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás életében. Ezen a napon rendkívüli értekezletet hívtak össze, hogy a nyíregyházi körzet településeinek polgármestereit a kialakult csődközeli helyzetről tájékoztassák. A Társulás a tulajdonosa az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-nek (ÉAK Kft.) – az ország második legnagyobb hulladékkezeléssel foglakozó társasága a rezsicsökkentés miatt 2014-ben közel 200 millió forintos veszteséget könyvelt el.

„…a bevezetésre került rezsicsökkentés, lerakási járulék, felügyeleti díj és a “Robin Hood” adó az eredmény nagymértékű csökkenését eredményezte amellett, hogy a gazdálkodás során likviditási feszültséget okozott.”- panaszkodott már a 2013-as év vonatkozásában is a társaság beszámolója.

De ez a tétel csak az utolsó csepp volt a pohárban. A társaság ugyanis már ezt megelőzően is kritikus mértékben eladósodott: az államháztartás felé 560 millió forint tartozása van; a 2007-ben 25 év futamidővel kibocsájtott svájci frank alapú kötvény kamata önmagában is évi 300 millióhoz közelítő terhet jelent. A terheket tovább növeli a külső szolgáltató cégek felé fennálló tetemes szolgáltatási díj, bár a kft igazgatója szerint ezek a tartozások még nem veszélyeztetik a hulladék begyűjtésének menetét.

A kft-nek ezzel szemben 600 millió forint kintlévősége van, és ez csak a 10 ezer forint feletti tartozások egyenlege. Mindezek dacára a cég ügyvezetője a gazdálkodással kapcsolatban optimistán nyilatkozott. Birtokunkba került viszont az egyik érintett település polgármesterének március 18-án kelt levele, melyből egészen más kép rajzolódik ki:

Az ÉAK Kft. gazdálkodásában az elmúlt néhány hétben komoly anomáliák merültek fel. Az ÉAK Kft. a jelenlegi környezetben, a működését figyelembe véve, hosszú távon nem tartható fenn. (…) Az ÉAK Kft. számláját a NAV inkasszálta, a Társulás számlájáról a bank leemelte az ott lévő összegeket.

A polgármester levelében azt javasolja a Társulást alkotó többi település polgármesterének, hogy tulajdonrészüket ajánlják fel a Magyar Államnak. Ez lényegében az ÉAK Kft. – és vele a hulladékgazdálkodás – átadását jelenti, ami egyszerű megoldásnak tűnik, csakhogy a kft-nek már tavaly év végén is 4 milliárd forintot meghaladó kötelezettsége volt.

Nagyvadak a projekt körül

A 2000-ben kidolgozott hulladékkezelési koncepció megvalósítására a települési önkormányzatok megalakították a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulást – a Társulás 2006 márciusában kötött szerződést a Kohéziós Alapból történő finanszírozásra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal. Az alapítók szándéka egy minden tekintetben az uniós normáknak megfelelő hulladékkezelési stratégia volt.

A finanszírozáshoz szükséges önrészt a Társulás 2 milliárd forint értékű svájci frank alapú kötvényt kibocsájtásával biztosította. A kötvénykibocsájtás fő koordinátora a Társulás jogásza, dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza jelenlegi fideszes polgármestere volt.  Az önkormányzatok – látva a konstrukcióban rejlő kockázatokat – az ügylethez nem biztosítottak garanciát, így azt az állami tulajdonú Hitelgarancia Zrt. vállalta.

A projekt sikere érdekében az ország egyik legjobbnak tartott környezetvédelmi szakemberét, Parragh Dénest kérték fel a program irányítására. A biológus végzettségű szakember kulcskérdésének tartotta, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék legalább 30 százalékát újrahasznosítsák, és az arány idővel érje el az 50 százalékot.

Nem mellesleg a rentábilis működés lényeges eleme lett volna az újrahasznosított hulladékból származó bevétel, illetve az újrafeldolgozás mértékében csökkent volna a lerakott hulladék mennyisége. A projekt 2006-os indulásakor célként tűzték egyebek mellett, hogy a szelektív gyűjtés mértéke tíz éven belül érje el a 30-40 százalékot. Parragh Dénes 2007-ben így nyilatkozott a nagyívű koncepcióról:  

„A program (…) az érintett kettőszáznegyven település többségében gyökeresen átalakítja majd a környezetgazdálkodást. Szinte minden háztartásban teljesen új szemléletet kell elfogadtatnunk az ott lakókkal, amikor a szelektív hulladékgyűjtésre áttérünk. Az elfogadtatás egyik feltétele, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Környezetgazdálkodási Ügynökség Kht. nyíltan és átláthatóan működjön.”

A szakmai vezető koncepciója azonban nem találkozott a helyi befolyásos politikusok elképzeléseivel, a projekttervezés szakaszában az általa képviselt szakmai szempontokat egyre inkább háttérbe szorították az egyéb érdekek, ezért 2007 nyarán lényegében lemondott: formálisan a lejáró szerződését nem hosszabbították meg.

A helyére kinevezett vezetőnek, Kósa Tímeának sem szakirányú végzettsége, sem tapasztalata nem volt, viszont sokan a helyi fideszes erős ember, Kovács Ferenc „delegáltját” látták benne. (Kósa 2010-ig vezette a projektet, azóta Nyíregyházán Kovács Ferenc alpolgármestere.)

Kósa 2007-es kinevezésében sokan politikai alkut láttak: ezzel elhárult a 34 milliárd forintos beruházás elől minden akadály, forrásaink szerint ettől kezdve sokkal gördülékenyebben haladt előre a projekt. Az első fejlesztési szakasz 9 milliárd forint költségű munkálatait a budapesti Vegyépszer Rt., a Közgép Rt., valamint a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Kft. alkotta konzorcium kezdhette meg.

Sikeres érdekegyeztetés

2006 márciusában alakult meg a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás – néhány hónappal később, az önkormányzati választások nyomán narancsszínűvé vált az ország. Ezzel értelemszerűen átrendeződött a különböző érdekcsoportok lobbiereje is.

Ennek egyik jelét láthatta a Társulás felügyelőbizottságának elnöke, Oláh Albert, akit Csabai Lászlóné Nyíregyháza akkori polgármester asszonya hívott be magához egyeztetésre valamikor 2007 kora tavaszán. Oláh Albert elmondása szerint Csabainé az irodája előtti folyosón fogadta, mint kiderült, odabent két fontos személy tanácskozott: Puch László, az MSZP akkori pénztárnoka, és a Közgép tulajdonosa, Simicska Lajos. (Oláh határozottan állítja, hogy látta is az irodából távozó Puchot és Simicskát, Csabainé viszont nem emlékszik a találkozóra.)

Néhány nappal később ülést tartott a projekt ügyében a Társulás igazgatótanácsa, ahol közölték, hogy a nyertes konzorcium részére ki kell fizetni 200 ezer euró előleget – az összeg akkori árfolyamon mintegy 53 millió forint volt. Az fb elnöke közölte, hogy a kifizetés indokolatlan és szabálytalan is, de a többség a kifizetésre szavazott. Oláh Albert ennek nyomán ott helyben lemondott a tisztségéről.

A később a helyére választott fb-elnök aztán hozzájárult az előleg kifizetéséhez. A három helyszínen zajló projekt folytatása sem volt mentes a botránytól: a nyíregyházi hulladékválogatót kivitelező Vegyépszer ebben a projektben is könyörtelen lehúzta az építkezést ténylegesen kivitelezői alvállalkozóit, majd csődvédelembe menekült.

A szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosítás tekintetében a nem túl biztató előjelekkel indult program messze a várakozás alatt teljesített: a projekttervezés időszakában elképzelt minimum 30 százalékot még csak megközelíteni sem sikerült, ma is mindössze 5 százaléknyit hasznosítanak újra – ráadásul ennek a nagyobb része is komposzt. (Nota bene: ez az arány nem a teljes lakossági szilárd hulladékra, hanem csak annak szelektíven gyűjtött részére vonatkozik: a szemét túlnyomó része, a nemszelektív hulladék, egyből megy a lerakóba.)

szemét00

2014 augusztusában jelent meg egy videó a hvg.hu-n, melynek tanúsága szerint Nyíregyházán a lakosok által szelektíven gyűjtött hulladékot összeöntik a begyűjtő gépkocsiba. Akkor a hivatalos magyarázat az volt, hogy gazdasági okokból egy gépkocsival, egy járaton gyűjtik be az újrahasznosítható hulladékot, és ezt a hulladékgazdálkodási telepen szétválogatják. A nyíregyházi körzethez 56 település tartozik, ezeken a településeken havonta egyszer jár körbe a gépkocsi.

A nyíregyházi telepen jelenleg hulladékválogatással közel 40 fő foglakozik. Noha a gépek kapacitása megengedné, hogy akár két műszakban is dolgozzanak, de Hajdú Péter, a telep vezetőjének elmondása szerint finanszírozási okokból erre jelenleg nincs lehetőség, mivel a lakossági szelektív hulladék begyűjtése és válogatása a cég számára veszteséges. Így már érthető, hogy – noha a hulladék szétválogatására rendelkezésre áll a korszerű válogatócsarnok-, miért áll háznyi tömbökben válogatásra várva a nyíregyházi telepen az elvileg szelektíven gyűjtött hulladék.

A cég, hogy kompenzálja a kötelezően ellátandó feladatokból eredő veszteségeit, úgynevezett újrahasznosítható ipari hulladékot vásárol: ez többségben papír és műanyag csomagolóanyag. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a Térségi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (ennek a projektet működtető ÉAK Kft. a tulajdonosa) a bevásárlóközpontoktól, gyártóüzemektől megvásárolja az újrahasznosítható hulladékot, majd ezt feldolgozva értékesíti. Ezen a piacon elég nagy a verseny, iparihulladék-feldolgozással ugyanis többen is foglalkoznak a térségben.

A 34 milliárdos projekt eddigi eredményei tehát elég lesújtóak: a lakossági szilárd hulladék – magyarul a szemét – közel 100 százaléka változatlanul a lerakóban végzi, viszont a rentábilis működés érdekében piacról kell venni az újrahasznosítandó hulladékot, miközben a program működtetése fenntarthatatlanná vált.

Ha teljesül a térségi polgármesterek kívánsága, akkor az állam átveszi ezt a csődtömeget – igaz, ettől még az egész hulladékgazdálkodási projektnek nem lesz sokkal több haszna se financiális, se környezeti szempontból. Az elköltött 9 milliárd viszont már jó helyen van, és az egész hulladék-újrahasznosítási projekt bedőlt volna a rezsiháború nélkül is.

Becker András – Móricz Csaba

Fotók: Móricz Csaba

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom