Két évvel az indulása után már több mint háromezer adatigénylést számlál a Kimittud közadatigénylő portál. Szolgáltatásunk segítségével a közérdekű adatok iránt érdeklődő polgárok egy helyről indíthatják adatigényléseiket a közfeladatot ellátó intézményekhez és böngészhetik mások adatigényléseit is, így egyszerűsödik az adatigénylés folyamata és erősödik a társadalmi kontroll az adóforintjainkkal gazdálkodó szervezetek felett. A kerek szám alkalmából az Átlátszó újságírói és jogászai felelevenítették kedvenc kalandjukat az adatigénylő géppel.
Oroszi Babett: Internetről összeollózott tanulmány a Fradi stadionról 24 millióért
2013 márciusában kértem ki az igen borsos áron elkészített tanulmányt a készülő Fradi-stadionról. A KIM 2012 szeptemberében kötött szerződést 24 millió forint értékben a Sallay András által jegyzettt International Management Group Kft.-vel, ezért a pénzért a cég az vállalta, hogy szakvéleményt és rövid prezentációt készít a labdarúgásról és az ezzel összefüggő szórakoztatásról. Az adatigénylésre az ügygazda Miniszterelnökség időben válaszolt, és megküldte a dokumentumokat, amelyeket átvizsgálva kiderült, hogy a 49 oldalas “szakvélemény” túlnyomó része az internetről innen-onnan összemásolt információkból áll. A készítők copy-paste módszerrel dolgoztak, esetenként változtatás nélkül, máskor minimálisan átírva az anyagot. A cikk után egy politikus feljelentést is tett, mivel úgy vélte, az ügy a hűtlen kezelés alapos gyanúját kelti.
Működő demokráciákban a közérdekű adatokhoz való naprakész hozzáférés a társadalmi részvétel és a civil kontroll sarokköve. Civil közösségek, gazdasági társaságok, politikai mozgalmak tagjaiként, vagy mezei állampolgárként elméletben és a törvények szerint mindannyiunk számára egyenlő feltétételekkel biztosított a közérdekű adatokhoz való hozzáférés. A gyakorlatban viszont számos akadályt kell leküzdenünk, hogy valóban hozzáférhessünk a közadatokhoz. Tovább a KiMitTudra!
Erdélyi Katalin: OpenBarcika-projekt
2013 őszén kezdtünk adatigényléseket beadni a kazincbarcikai önkormányzatnak. Így derült fény arra, hogy a Borsod megyei város MSZP-s polgármestere az önkormányzat által előszeretettel foglalkoztatott cég tulajdonosainak szomszédja, és arra is, hogy milyen nagy mértékű összefonódások vannak a településen a politikai és gazdasági élet között. Kazincbarcika önkormányzata több alkalommal nem válaszolta meg, vagy egyenesen megtagadta az általunk beadott közadatigényléseket, ezekben az esetekben panaszt tettünk ellene a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalnál, amely minden alkalommal nekünk adott igazat, és a várost az adatok kiadására kötelezte. Megkaptuk az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok 5 millió forintot elérő szerződéseinek listáit, és fél év után ugyan, de a híres, darabonként 4,5 millió forintba kerülő buszvárók szerződését is.
A KiMitTud portálon nem kell vesződnünk a precíz jogi megfogalmazással, az adatigénylés jogi megfelelőségét beépített dokumentumsablon segíti. Tovább egyszerűsíti a felhasználók dolgát, hogy az adatgazdák folyamatosan bővülő adatbázisa tartalmazza a közintézmények országos listáját, tematikus és ABC szerinti bontásban egyaránt. Tehát előbb-utóbb minden közpénzből gazdálkodó intézmény, önkormányzat, kórház, iskola elérhetősége szerepel majd a listánkon, így nem kell bajlódnunk azzal sem, hogy megtaláljuk a számunkra érdekes szervezet hivatalos elérhetőségeit. Tovább a KiMitTudra!
Kovács Ildikó: Erzsébet-utalványból törvénymódosítás
A Helyi Témát lapozgatva és erre-arra járkálva az országban, feltűnt nekünk, hogy lépten-nyomon az Erzsébet-utalvány hirdetéseibe botlunk, ezért 2013. elején közérdekű adatigényléssel fordultunk az akkor még más néven futó Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Kft.-hez. Az igénylésben elektronikus másolatot kértünk a 2012-es év gazdasági elszámolásáról, arról, hogy milyen munkáltatók milyen összegben vásároltak a gyakorlatilag állami monopóliumnak tekinthető Erzsébet-utalványokat, a jutalékból származó összeget tételesen mire fordították, az utalványforgalmazónál hány fő áll alkalmazásban, illetve kikértük a program indulása óta az utalvány reklámozására megkötött szerződéseket. Válasz nem érkezett, perre mentünk, amelyet első fokon a – a fontosabb kéréseket tekintve – megnyertünk. Egy héten belül a parlament megváltoztatta a vonatkozó törvényt, így a fellebbezés után az utalványforgalmazó már nem volt köteles kiadni az adatokat.
A könnyen átltáható folyamatban a regisztráció után küldött adatigénylő email elektronikus formában jut el az adatgazdához. A választ szintén emailben kapjuk, és az adatigénylő postaládáján túl a weboldal publikus felületén is megjelenik. A beépített követő szolgáltatásokkal nem csak az általunk beadott adatigényeket figyelhetjük, de kérhetünk értesítést email vagy RSS formátumban bármely beadott adatigény állapotváltozására, így azonnal megtudhatjuk ha egy más által megfogalmazott, ám bennünket is érdeklő adatigénylésre válasz érkezett. A rendszerben való tájékozódást részletes súgó segíti. Tovább a KiMitTudra!
Becker András: Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító?
Ezzel a címmel jelent meg a TEK árvízi elszámolását firtató cikkünk, melynek okán máig tartó pereket indított az Átlátszó ellen a Terrorelhárítási Központ. A cikk megjelenésével egyidőben közadat-igényléssel fordultunk a terrorelhárítókhoz, az árvízi védekezéssel eltöltött TEK-es munkaórák részletes elszámolását kérve. A válasz hamar megérkezett, de lényegében nem tartalmazott releváns információkat ahhoz képest, amit addig is tudtunk. Alapesetben vagy további adatigénylésben kértük volna az adatok pontosítását, vagy perre mentünk volna a „tartalmi megtagadás” miatt. Csakhogy közben a TEK által kezdeményezett helyreigazítási per haladt a maga menete szerint, és a második tárgyalási napon a felperes – legnagyobb meglepetésünkre – bizonyítékként csatolta a tételes elszámolást tartalmazó dokumentumot. Jelentős részben azokkal az adatokkal amelyeket az adatigénylésünkben hiába kértünk. Nem mondhatnánk, hogy egy sajtó-helyreigazítási per a legmegfelelőbb eszköz az adatnyilvánosság kikényszerítésére, de ezúttal bejött: nemcsak azt tudtuk meg, hogy mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító – „rezsivel” együtt napi 38 573 forintért -, de azt is, mennyibe kerül az adófizetőknek egy TEK-es árvízi védekezés csokiszelet, energiaital és naptej-igénye. Ajánlott olvasni, hosszabb távon is ható élmény.
A beküldött adatkérések a teljes nyíltság szellemében kerülnek publikálásra – a hivatalokkal folytatott kommunikációt így akár egészben is letölthetjük, megjegyzést fűzhetünk az adatkérésekhez és az erre adott hivatalos válaszokhoz, valamint értékelhetjük a kapott választ és ennek – vagy elmaradásának – fényében újabb lépéseket tehetünk. Tovább a KiMitTudra!
Asbóth Márton: Mire költ az Iparkamara cégenként évi 5000 forintot?
Ötezer forint a cégek többségének költségvetésében nem nagy tétel, de ha bármiféle értelmes cél nélkül kell az államnak ennyit befizetni, az bizony sokaknak fájdalmas. A másik oldalról viszont, ha az összes cég befizet ötezer forintot, akkor az már több mint 3 milliárd, így joggal merül fel a kérdés: mégis mit kezd ennyi pénzzel a kereskedelmi és iparkamara? Mi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától próbáltuk megtudni, náluk mire sikerült eltapsolni az ötezresekből származó pénzt, de, miután arrogáns módon lepattintottak és bepereltük őket, a tárgyaláson egy színes füzetkét lobogtattak, mondván, abból minden kiderül. Egyébként pedig ők nem kezelnek közérdekű adatot, úgyhogy a pénz sorsa sem tartozik a nyilvánosságra, így ők. Ezzel természetesen nem tudtunk egyetérteni, de szerencsére a bíró is hozzánk hasonlóan vélekedett, így első fokon megnyertük a pert – igaz, az adatokra a mai napig várunk.
A KiMitTud segítségével beküldött közérdekű adatigénylések nemcsak a közpénzek iránt érdeklődő állampolgárok számára hasznosak, de a közhivatalok, közintézmények munkáját is segítik. Ugyanis amennyiben a Kimittud rendszerén keresztül érkezik az adatigénylés, az adatigénylés és az arra adott válasz is publikussá válik – ezzel elkerülhető, hogy a tisztviselőknek többször kelljen ugyanarra a kérdésre válaszolniuk. Így hozzájárulunk ahhoz is, hogy javuljon a közérdekű adatok publikációs gyakorlata. Tovább a KiMitTudra!
Halász Áron: Mennyibe voltak az utcanévtáblák?
A 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz-kormány és a kormánypárti városvezetők egyik első és legfontosabb elfoglaltsága az egészségügy vagy az oktatás rendbetétele helyett a közterek átnevezése volt. Ekkor lett a fülkeforradalom jegyében II. János Pál tér a Köztársaságból, Széll Kálmán a jól megszokott, kultikus Moszkvából és Wass Albert neve sem merül már feledésbe több budapesti kerületben. A téma óriási visszhangot kapott, a lélegeztetőgép-hasonlatok is magasabb fokozatra kapcsoltak. Kíváncsiak voltunk, mennyibe került ez az ideológiai kitérő Budapest közterein, ezért adatigényléssel fordultunk a kerületekhez. Ezekből pedig kiderült, hogy pár utcatábla azért nem egy atomerőmű: két és fél év alatt majdnem 6 millió forint ment névváltoztatásokra, bár ebben nincsenek benne olyan járulékos költségek, mint például a BKK járatok infotábláinak cseréi.
A KiMitTud az Alaveteli közösségi szoftveren fut, amely sikeresen szolgál ki több hasonló adatigénylő portált szerte a nagyvilágban. Az újgenerációs közérdekűadat-igénylő szolgáltatások úttörője a 2008-ban az Egyesült Királyságban indult WhatDoTheyKnow portál volt, ennek mintájára azóta több országban indultak hasonló portálok. A tavaly megjelent AskTheEUsegítségével például az Európai Unió intézményeitől igényelhetnek az uniós polgárok hasonló módon közadatokat. Tovább a KiMitTudra!
Le Marietta: Az arcfelismerő kamera nemzetbiztonsági kérdés
A VIII. kerület márciusban jelentette be, hogy 250 millió forintból 70 arcfelismerő kamerát telepítenek Józsefvárosban. A rendszer működésével, a kihelyezéssel és az arcfelismerő szoftverek használatának indokoltságával kapcsolatos közérdekű adatigénylést küldtem a Józsefvárosi Önkormányzatnak. A testület a kamerák telepítését a közbiztonsággal, közrenddel, sőt a nemzetbiztonsággal indokolja: az önkormányzat csak a kamerákat veszi meg, a rendszert állításuk szerint a nemzetbiztonsági szakszolgálat üzemelteti majd. Ezért a felhasznált technológia titok, nem közérdekű adat – válaszolták az adatigénylésünkre. Ugyanakkor, a Belügyminisztériummal kötött szerződést a több mint 200 miliiós támogatásról végül megkaptuk, ebben benne van, hogy hol lesznek elhelyezve az új kamerák.
Az Asimov Alapítvány projektjének célja, hogy a KiMitTud közérdekű adatigénylő portált, mint lehetőséget szélesebb körben ismertté tegyük és az atlatszo.hu által kialakított közösségi watchdog módszertant ezen eszköz használatán keresztül megtanítsuk helyi civilek által működtetett független hírportálok, közéleti blogok, aktivista Facebook-közösségek, specialista civil szervezetek számára, újságírói kutatásokat végezzünk és jogsegélyt nyújtsunk adatigényléses perek során a partner szervezeteknek. Tovább az ÁtlátszóNetre!
Sepsi Tibor: Mi kikértük, ők beminősíttették
2013. június 3-án kértük ki az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től az általa nukleáris fűtőelemek beszerzésére megkötött szerződéseket, amelyek a teljes egészében hazai közpénzből fedezett kiadások közül a legnagyobb értékűek közzé tartoznak. Az erőmű azt válaszolta, hogy nem adhatja oda az adatokat, mert azok minősítési eljárása (azaz a 2009 előtti államtitoknak és szolgálati titoknak ma megfelelő minősített adattá nyilvánítása) folyamatban van. Több okból is furcsának találtuk ezt a hivatkozást, ezért újabb igényléssel már a megkezdett minősítés részletei iránt érdeklődtünk. A második válaszból kiderül, hogy az atomerőmű június 7-én, azaz az adatkérésünk beérkezése után, de még az arra adott június 11-i megtagadás előtt indította meg a minősítési eljárását. Az abszurd eljárás miatt Péterfalvi Attila hatóságához fordultunk.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
