Pert nyertünk Lázárék ellen: ki kell adniuk, mennyiért vette meg az állam a Strabagtól a GYSEV-részvényeket

A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) hosszú évekig Magyarország, Ausztria és az osztrák Strabag közös tulajdonában volt 66-28-6 százaléknyi arányban. A Fidesznek ez nem tetszett, mert hiába volt a magyar állam a többségi tulajdonos, nem volt meg a kétharmada, vagyis nem ő irányította teljes mértékben a vállalatot. A magyar kormány ezért 2024 őszén megvásárolta a Strabag GYSEV-részvényeit, de a vételárat nem hozta nyilvánosságra. Adatigénylésünkre pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium megtagadta az adásvételi szerződés kiadását döntéselőkészítésre hivatkozva (holott már lezajlott a tranzakció), ezért bepereltük Lázár János tárcáját. A bíróság elsőfokon az Átlátszónak adott igazat, és a dokumentum kiadására kötelezte Lázárékat.

A minisztérium úgy akarta csak elküldeni a Strabaggal kötött szerződést, hogy a GYSEV-részvényekért fizetett összeg mellett a vásárlásról szóló tárgyalások megkezdésének dátumát is kitakarja belőle. A Fővárosi Törvényszék azonban ezt nem tette lehetővé, és az ítéletben kimondta, hogy „állami vagyon esetében a főszabály a nyilvánosság, a transzparencia követelménye”.

Át akarták venni a GYSEV irányítását

Az Ausztria, Magyarország és az osztrák Strabag által közösen birtokolt Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV, osztrák nevén Raaberbahn) mintegy 6 százalékát tulajdonló Strabagnak 2023 decemberében tett vételi ajánlatot a magyar kormány. A cél az volt, hogy Magyarország meglévő, közel 66 százaléknyi részesedését tovább növelve kétharmados többségük, s azzal irányító szerepük legyen a Nyugat-Magyarországon és Ausztriában működő vasúttársaságban.

„Az osztrák fél uralja ezt a vállalatot huszonegynéhány százaléknyi tulajdoni aránnyal, a magyar félnek pedig 65 százaléknyi tulajdoni aránnyal a vállalat jelenéről és jövőjéről kevés döntési kompetenciája van. (…) Az a modell, hogy az osztrákok vannak fölül, és mi magyarként balekként vagyunk alul, ez a modell nem működik.” – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának 2023. november 20-i ülésén. Ugyanitt azt is közölte, hogy szívesen megvennék Ausztria tulajdonrészét a GYSEV-ben, és „nem titok, hogy a Strabagnak is tettünk ajánlatot”.

Az osztrák állam nem adta el a részesedését, de Lázár 2024. október 2-án bejelentette a Facebook-oldalán, hogy a Strabaggal sikerült üzletet kötniük: a magyar állam „kifizette a részvények vételárát, így holnaptól nemcsak a többség lesz a magyaroké, hanem az irányítás is” a GYSEV-ben.

Titkolják a Strabagnak kifizetett összeget

Azt azonban sem akkor, sem azután nem közölte Lázár vagy a kormány más képviselője, hogy mennyit fizettek a Strabagnak a GYSEV-ben lévő 6 százaléknyi tulajdonrészért.

A vételár megismerése érdekében közadatigénylésben kértük ki az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) az osztrák céggel kötött szerződést és mellékleteit. Lázár János tárcája azonban megtagadta a dokumentumok kiadását arra hivatkozva, hogy

az iratok „a MÁV-csoport szerkezetének átalakítása során a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják”.

Mivel közpénzt költött a kormány a Strabag GYSEV-részvényeinek megvásárlására, egyértelműen közérdekű adatnak minősül az osztrák céggel erre vonatkozóan kötött szerződés. A dokumentum kiadásának megtagadása miatt ezért bepereltük az Építési és Közlekedési Minisztériumot.

A bíróságnak benyújtott keresetünkben előadtuk, hogy a tárcának az adatigénylésünk jogszerű megtagadásához bizonyítania kell(ene), hogy a Strabaggal a GYSEV-részvények ügyében kötött szerződés kiadása valóban befolyásolná az ÉKM döntésének
meghozatalát, vagy meghiúsítaná a döntés hatékony végrehajtását, ellehetetlenítené az
illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát.

Első fokon nyertünk a bíróságon

Lázár János minisztériuma az ellenkérelmében keresetünk elutasítását kérte, majd a bíróság felhívására megjelölte, hogy szerinte miket kéne feltétlenül kitakarni a Strabaggal kötött szerződésből, mielőtt kiadják a dokumentumot.

A tárca abszurd módon Lázár nevét, az ÉKM és a Strabag címét, a cég bankszámlaszámát, a GYSEV alaptőkéjét, valamint az ÉKM és a Strabag tulajdonában lévő GYSEV-részvények számát és névértékét is szerette volna kitakarni az iratból.

A lényegi információk közül pedig az alábbiakat:

• az ÉKM által a Strabagnak fizetett vételárat,
• „a részvények megvásárlása vonatkozó tárgyalásokat a felek mikor kezdeményeztek, arra milyen módon került sor”,
• „a megállapodási szándék kifejezése mikor és milyen módon történt”.

Utóbbi kettőnél azzal érvelt Lázár minisztériuma, hogy „tárgyalási mechanizmusának megismerése, nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az alperes (az ÉKM – a szerk.) későbbi hatékony működését, veszélyeztetné az álláspontjának a döntések előkészítése, illetve egyes bírósági eljárásban való részvétele során történő szabad kifejtését”. A részvények száma, névértéke, és a vételárra vonatkozó adatok kiadása pedig szerintük a minisztérium „törvényes működési rendjét, vagy feladat és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását”. Azt viszont nem fejtették ki, hogy miként.

Az adatperben első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a Strabaggal kötött szerződés kiadására kötelezte Lázár János minisztériumát.

Méghozzá úgy, hogy csak a személyes adatok (a cég és a tárca részéről eljáró személyek neve és elérhetősége) kitakarását engedélyezte az ÉKM-nek. Az indokolásban a bíróság kifejtette, hogy a Lázárék által kitakarni kívánt cím-, bankszámla-, alaptőke- és részvényadatok nyilvánosak és más forrásból elérhetők, ezért nem értelmezhető a megtagadásuk.

A magyar állam által birtokolt GYSEV-részvények számára vonatkozó adatok kiadását pedig azért nem lehet megtagadni, mert „állami vagyon esetében a főszabály a nyilvánosság, a transzparencia követelménye”. Ugyanez vonatkozik a Strabagnak kifizetett összegre is:  „A vételár esetében a nyilvánossághoz fűződő közérdek elsőbbséget élvez, annak érdekében, hogy a nemzeti vagyon felhasználásának átláthatósága biztosított legyen.” – mondta ki a Fővárosi Törvényszék.

Az ítélet szerint az ÉKM érvelésével szemben nem jár érdeksérelemmel számára az, ha nyilvánosságra kerül, hogy mikor és miként tettek ajánlatot a Strabagnak a GYSEV-részvények megvásárlására, továbbá mikor és hogyan tárgyalták le vele az adásvételt. Az elsőfokú bíróság szerint ezeknek az információknak egy már létrejött és teljesített szerződés esetén nincs jelentőségük.

Kigolyózták Ausztriát

A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1872-ben jött létre. Azóta is vegyes tulajdonban működik a két ország területén, ahol összesen nagyjából 435 kilométernyi vasúthálózatot tart fenn. A GYSEV-ben az osztrák és magyar állam mellett sokáig tulajdonos volt az osztrák állami vasúttársaság érdekeltségébe tartozó Speditions Holding GmbH, ami az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálata miatt 2009-ben eladta a részesedését a magánkézben lévő Strabagnak.

Ezután egy tőkeemelést követően a magyar államnak 65,6356 százalék, Ausztriának 28,2378 százalék, a Strabagnak pedig 6,1266 százalékos tulajdonrésze lett a GYSEV-ben. Ez nagyon nem tetszett a Fidesz-kormánynak, mert hiába volt többségi tulajdonos, kétharmad hiányában mégsem volt teljes kontrollja a vállalat fölött. A GYSEV hazai tevékenységét (pályák, beruházások) ugyanis a magyar fél tartja fent – az Építési és Közlekedési Minisztériumon (ÉKM) keresztül –, az ausztriait pedig az ottani fióktelepen keresztül az osztrákok.

A GYSEV egyik magyarországi személyvonata (fotó: GYSEV/Facebook)

A magyar állam kezdeményezésére 2023. november elején menesztették a GYSEV osztrák fióktelepének vezetőjét. A magyar államot képviselő ÉKM akkor azt írta a Telex kérdésére válaszul, hogy „A vasúttársaság osztrák üzemének vezetője külön vállalatként tekintette és igazgatta ezt a részt. A GYSEV-et többségi részben tulajdonló magyar államnak és az utasoknak viszont az az érdeke, hogy a cég valóban egységes vállalatként, nem csak az osztrák, hanem a magyar üzem területén is fejlődjön. A cég osztrák vezetőjének leváltásával és egy olyan utód megtalálásával, aki egységes vállalatként tekint a vasúttársaságra, ez a cél majd teljesülni tud.”

Már ekkor felreppentek az iparági pletykák arról, hogy a magyar állam meg akarja venni a Strabag mintegy 6 százaléknyi tulajdonrészét a GYSEV-ben, hogy meglegyen a kétharmados többsége a vállalatban. Így is lett: miután az osztrákok beperelték a magyar államot az ausztriai kirendeltségvezető kirúgása miatt, a Fidesz-kormány nem a viták rendezésére törekedett. Épp ellenkezőleg, le akarták gyűrni a kisebbségi tulajdonos Ausztriát, ezért 2023. december közepén Lázár Jánosék hivatalos vételi ajánlatot tettek a Strabag részvényeire, 2024-ben pedig meg is vásárolták őket.

A 24.hu 2023-as információi szerint Lázárék 10 millió eurót (kb. 4 milliárd forintot) kínáltak a Strabagnak a GYSEV-részesedéséért cserébe, de a kifizetett vételár összegét csak akkor fogjuk megtudni, ha a minisztérium kiadja az adásvételi szerződést.

A tranzakcióval a magyar állam részesedése 71,8 százalékra nőtt a GYSEV-ben. Nem sokkal ezután Lázárék egy piti trükkel kigolyózták a cég irányításából a kisebbségi tulajdonos Ausztriát: a 2024 karácsonya előtti közgyűlésen a magyar és az osztrák állam is tőkeemelésre készült, de az ÉKM képviselője az osztrákokét nem tette lehetővé.

A magyar kormány 890 millió forinttal, az osztrák 350 millióval emelte volna akkor a részesedését a vasúttársaságban, hogy megmaradjon a 71,8-28,2 arányú tulajdoni részesedés. Mivel azonban csak a magyar fél emelt tőkét, a tulajdonviszonyok 75,0101-24,9899 százalékra változtak, vagyis

Lázárék minősített, kétharmados többséget szereztek a GYSEV-ben.

Azóta tehát ők diktálnak, s bár az osztrákok perre mentek a kiszorításuk miatt, márciusban vesztettek a bíróságon, amit Lázár János úgy kommentált, hogy „Labancok leverve!”

A miniszter közölte: „A magyar érdeket többé nem szorítja háttérbe külföldi érdek!”, de Lázár nagylelkűen azt is kijelentette a bejegyzésben, hogy „Az osztrák oldali közszolgáltatást továbbra is biztosítani fogjuk”.

Feltűnt Tiborcz István

A miniszterelnöki dinasztia viszont megint jól járt: az említett 2024. decemberi közgyűlésen a GYSEV 2011-ben indult, árufuvarozással foglalkozó cége, a GYSEV Cargo Zrt. részvényeinek 62,5 százalékát a magyar állam eladta a Waberer’s Nyrt.-nek, amelynek többségi tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Viktor veje.

Idén januárban Lázár János bejelentette, hogy összeadják a MÁV és a GYSEV erőforrásait oly módon, hogy a Nyugat-Dunántúl vasúti közlekedését a GYSEV-re bízzák, a felszabaduló MÁV-os járműveket pedig átirányítják hazánk keleti részeibe. Lázár igyekezett megnyugtatni az aggódókat: „nem az a célunk, hogy a GySEV-ből MÁV-ot csináljunk, hanem az a feladatunk, hogy a MÁV-ból a Balatontól nyugatra GySEV legyen”.

Az intézkedés értelmében ugyanis a GYSEV a meglévő 435 km hosszú pályája mellé kap még kb. 752 km-t, vagyis az eddigi szakaszainak közel háromszorosát kell majd üzemeltetnie idén júliustól. A Nyugat.hu térképre tette az érintett vonalakat, és kiemelte, hogy a Tiborcz érdekeltségébe tartozó GYSEV Cargo ráteheti a kezét a teherforgalom szempontjából stratégiai fontosságú, Szombathely-Székesfehérvár közötti 20-as számú fővonalra.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Átlátszó-montázs