Rejtegetik a 315 milliárdos atlétikai vb 75 millióért készített hatástanulmányát

Négy hónapja próbáljuk kideríteni, mennyire érte meg a 2023-as budapesti atlétikai vb Magyarországnak. Tavaly decemberben ugyanis a sportért felelős államtitkár azt mondta: hatástanulmány készül, hogy „Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye mit jelentett a számok világában”. A tanulmányt a sporteseményt rendező állami cég rendelte, de nem árulják el, merre lehet, és mi áll benne. 

Pedig a dokumentumban állítólag szerepel, hogy mennyibe került a sportesemény megrendezése, és mekkora hasznot hozott hazánknak. Például, hogy hány országból érkeztek szurkolók, hány vendégéjszakát töltöttek Magyarországon és hányan látták a vb-t a tévében.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára, az atlétikai vb kormánybiztosa tavaly decemberben az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a hatástanulmányról. Elmondta: „azt kérte az illetékesektől, hogy készítsenek hatástanulmányt azzal kapcsolatban, melyek voltak az előzetes várakozások, mit várt el a szervezőktől a nemzetközi szövetség, a szakma, a média. A tanulmány valószínűleg kitér majd arra is, mit sikerült megvalósítani ezekből a tervekből, célokból és elképzelésekből”.

Az államtitkár közölte: „Azt is kértem, hogy egzakt módon, számokkal alátámasztva mutassuk ki, mennyibe került a világbajnokság, hány országból érkeztek szurkolók, hány vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, hányan látták a vb-t televízión keresztül”. Kiemelte, hogy ezek a „szakszámítások” pontosan megmutatják majd, hogy az országimázs szempontjából mennyit jelentett hazánknak az atlétikai vb megrendezése. Ebből a hatástanulmányból kiderül, hogy „Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye mit jelentett a számok világában”.

Megrendelték, de sehol sincs

Az atlétikai vb-t szervező állami cégtől, a Budapest 2023 Nonprofit Zrt.-től közadatigénylésben kértük a tanulmányt márciusban. Erre 30 nappal később azt válaszolták, hogy „társaságunk a hatástanulmány elkészítésére lehetőséget nyújtó keretszerződést megkötötte. Az adatigénylésében megjelölt hatástanulmány elkészítésének határideje még nem telt el, így arról nem áll módunkban további tájékoztatást adni.”

Emiatt kikértük a szerződést, amit május 9-én, személyesen nézhettünk meg. Abban az áll, hogy

nettó 75 millió forintért bízták meg a p2m Informatika Szolgáltató Kft.-t, hogy 2024. május 31-ig készítsenek egy 2-300 oldalas összefoglalót, valamint egy szintén 2-300 oldalas értékelő összefoglalót a vb-ről.

Június elején ezeket az összefoglalókat kértünk, de válaszként ezt kaptuk:

„Tájékoztatom, hogy a szerződésben jogutódlás történt, amelyre tekintettel a szerződéssel kapcsolatos aktuális információ nem áll a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. rendelkezésére”. Arról hiába kérdeztük a szervezőcéget, ki lett a jogutód, nem válaszoltak.

Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Atlétikai Központban 2023. augusztus 20-án.
(fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A szerződésre kiírt közbeszerzést lebonyolító Nemzeti Kommunikációs Hivatal sem tud többet. Közadatigénylésünkre azt válaszolták, hogy „A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a központi beszerző szervként általa lebonyolított közbeszerzési eljárásokról az információkat az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben teszi közzé, az adatfeltöltés utólag, folyamatosan történik. Az adatigényléssel érintett szerződés módosításának adatai is az alábbi elérhetőségen kerülnek közzétételre”.

Az időközben az EKR-be felkerült szerződésnek csupán két résztvevője van, módosítás nincs feltöltve. A két fél pedig az eredeti: a Budapest 2023 Zrt. megrendelőként és a p2m Informatika Kft. vállalkozóként. Utóbbi karrierje 2021-ben indult be, amikor váratlanul egy 30 milliárd forintos keretszerződést kötött vele és a p2m Consulting Kft.-vel a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs hivatal.

A szervezőcég honlapján minden hiányos, semmi közérdekű adat nincs feltöltve. Az elektronikus bírósági rendszer szerint a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság Szervező Nonprofit Zrt. június 14-én módosította társasági szerződését. Ebből az is kiderül, hogy az ex-tévés Németh Balázs vezette szervezet május 27-i közgyűlésén az alábbi pontokról döntött:

1. Döntés a számvitelről szóló törvény szerinti 2023. évi beszámoló elfogadásáról
2. Döntés a Társaság részére könyvvizsgálói feladatokat ellátó személy megválasztásáról, valamint a megbízási szerződés megkötéséről
3. Tájékoztató a Társaság működéséről
4. Döntés feladatátadásra tekintettel Keretszerződés átruházásáról, valamint a vonatkozó forrás átadásáról

Azonban az adatok nagy részét kisatírozták, így nem olvashatók. Vagyis az állami pénzből gazdálkodó cég egyszerűen eltitkolná, kinek adta át a keretszerződést, illetve a kapcsolódó anyagi forrásokat.

Részlet a közgyűlési jegyzőkönyvből. Nem sok minden derül ki a hivatalos cégiratból.

315 milliárd forintos kiadás

Az atlétikai vb-ről megírtuk, hogy 3 milliárd forintért tervezték meg a csepeli atlétikai stadionhoz való eljutást, a Mészáros-gyerekek cége készíthette elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért. A projekt legdrágább eleme pedig a 246 milliárdos atlétikai központ volt, ami miatt ezer fát vágtak ki.

A Szabad Európa összegezte, hogy a rendezés (a stadionépítéssel együtt) mintegy 315 milliárd forintot emésztett fel. A lapnak Szabados Gábor sportközgazdász azt nyilatkozta: „Az utóbbi években jóval kevesebb a jelentkező a világszintű sporteseményekre, mert egyre gyakoribbak a helyi tiltakozások és egyre több kérdés merül fel, hogy megrendezhető-e egy ilyen esemény úgy, hogy tényleg megtérüljön”.

A Nemzeti Atlétikai Központ 2023. augusztus 17-én, két nappal a budapesti atlétikai világbajnokság kezdete előtt. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A vb-t sokan látogatták: a g7.hu összegzése szerint több mint 400 ezer jegyet adtak el. „Bár erről hivatalosan nem kommunikáltak, a stadion befogadóképessége (37 ezer) és a versenyprogramok száma (14) alapján a kihasználtság 75-80 százalék körül alakulhatott” – írták. A stadiont időközben átépítették, a vb után lebontották a mobil lelátót, hogy kisebb legyen. De ezt a g7.hu szerint vissza kell majd építeni, ugyanis a magyar fővárosban rendezik meg 2026 szeptemberében az első atlétikai világdöntőt.

A vb hatástanulmánya kapcsán kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, Schmidt Ádám államtitkárt. Azt kérdeztük tőle, mi titkolni való van a tanulmányban, de nem kaptunk választ.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke, Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára, a budapesti atlétikai világbajnokság kormánybiztosa és Németh Balázs, a világbajnokságot szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (b-j) a verseny zárónapján a Nemzeti Atlétikai Központban tartott sajtótájékoztatón 2023. augusztus 27-én. (fotó: MTI/Illyés Tibor)