A Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Program nyomán megújul a környék infrastruktúrája, amit a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. közel nettó 3 milliárd forintért tervezhet meg.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Egy lépéssel ismét közelebb került a megvalósuláshoz a Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Program, amelynek része a 2023-as atlétikai VB-re tervezett stadion is. A beruházáshoz kapcsolódó legújabb közbeszerzés szerint az „infrastruktúra hálózat előkészítői infratervezői feladatok” ellátását a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. fogja elvégezni közel nettó 3 milliárd forintért.
A nyertes feladata lesz többek között a dél-pesti és észak-csepeli területen lévő épületekhez szükséges infrastruktúra hálózat, amibe beletartozik a közlekedés, a közmű, a partvédelem és az árvízvédelem megtervezése is. A nyílt tendert a Napi.hu szúrta ki, az eredményét a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) közölte az uniós közbeszerzési értesítőben március 12-én. A pályázatra két ajánlat érkezett, a KKBK március 2-án kötötte meg a szerződést a nyertessel.
Ez a hárommilliárd forint önmagában is soknak tűnik, azonban eltörpül az atlétikai stadion várható építési költsége mellett.
2018 végén derült ki, hogy Magyarország nyerte a 2023-as atlétikai vb megrendezésének a jogát. A verseny központi eleme a Soroksári-Duna mellé, az egykori VITUKI-telekre tervezett atlétikai stadion. A tervezett 40 ezres atlétikai stadiont a verseny után 15 ezresre bontanák vissza.
A stadion építésébe még bele sem kezdtek, de máris elég sokba, eddig 25 milliárd forintba került az adófizetőknek.
A Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért
A Fejér-B.Á.L Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt végzi el a munkát, miközben azt sem tudni, hogy a Budapesti Atlétikai Aréna valóban megépülhet-e, hiszen többek között a főváros új vezetése is ellenzi.
A nagy üzlet azonban a stadion megvalósítása lesz, bár azt még senki sem tudja, hogy mennyibe fog kerülni. A 120 milliárdos összeg még a 2024-es budapesti olimpiai pályázat keretében szerepelt a létesítmény neve mellett, és az a megvalósíthatósági tanulmány 2015 májusában készült – vagyis a költségek valószínűleg emelkedni fognak még. A Világgazdaságnak tavaly év végén nyilatkozó Szabados Gábor sportközgazdász szerint a 190 milliárd forintból felépült Puskás Arénához hasonló mértékű lesz a beruházás. A kormány egyébként az atlétikai világbajnokság megrendezésére 31,5 milliárdot különített el.
Az eddig költségek ismerete mellett a beruházás és a vb összege 250 milliárdra rúghat. Miközben a napokban jelentette be a kormány, hogy több százezres munkanélküliséggel és potenciális recesszióval számol a koronavírus gazdasági hatásai miatt.
Tavaly az önkormányzati választás után egyébként nem volt biztos, hogy a főváros hozzájárul az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez. Végül azonban sikerült megállapodni, és bizonyos feltételekkel (amikben szerepelt például a zöldfelületek növelése, 50 milliárd forintos támogatás az egészségügyi ellátás fejlesztésére, illetve hogy az atlétikai stadion ne csak az élsportot szolgálja, hanem tömegsport és kulturális rendezvények számára is nyitott legyen) a főváros hajlandó volt a rendezést támogatni.
A budapesti székhelyű cég mérlegadatain meglátszik a sok megbízás. 2018-ban 6 milliárd, egy évvel korábban 4,7 milliárd, 2016-ban 6,8 milliárd nettó árbevételt ért el, adózott eredményük pedig 93 és 130 millió forint között mozgott az elmúlt három évben.
Zsilák Szilvia
Címlapkép: az atlétikai stadion látványterve (forrás: napur.hu) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
A Reporters Without Borders a kibercenzúra-ellenes világnapra időzítve húszas listát adott kit azokról a kormányzati vagy üzleti jellegű szervezetekről, amelyek...
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél az elmúlt öt évben 50-80 millió forintos értékben sérültek meg 1100 literes zöld műanyag konténerek....
A március 14-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból és a központi maradványalapból csoportosítottak át különböző összegeket....
A 7 szintes, 25 ezer négyzetméteres épületben lesz Katasztrófavédelmi és Nemzetbiztonsági Intézet, mellette pedig egy "Exclusive kert" 7 ezer m²-en.
