Pert indítottunk a Miniszterelnökség ellen, mert nem adta ki a Tungsram-tanulmányt

A Tungsram Operations Kft.-től 2021 májusában megrendelt tanulmány azt vizsgálja, hol és milyen feltételekkel lehetne nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni Magyarországon. A Miniszterelnökség és a Tungsram között létrejött, és az Átlátszóhoz eljutott szerződés szerint a tanulmánynak 2021 júniusában el kellett készülnie. A Miniszterelnökség köteles lett volna odaadni a közpénzből készíttetett dokumentumot, hiszen a jogszabályok értelmében az közérdekűnek minősül. De nem így tett, ezért bepereltük, mert nagyon szeretnénk megismerni a tanulmány következtetéseit.

Ahogyan arról áprilisban beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került szerződést 2021. május végén írta alá Jörg Bauer, a Tungsram Operations Kft. ügyvezetője és Janó Márk Ádám közigazgatási államtitkár, a szakmai ellenjegyző pedig Kovács Pál, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár volt. A Nukleáris üzemanyag kazettagyártó üzem számára alkalmas telephely vizsgálata tárgyú tanulmány elkészítése az indoklás szerint feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy az államtitkár el tudja látni a jogszabályban meghatározott feladatait.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A szerződés szerint a Tungsramnak az aláírás után 30 nap állt rendelkezésére a tanulmány elkészítésére, aminek keretében részletesen meg kellett vizsgálniuk négy lehetséges telephely infrastrukturális követelményeit, a gyár telepítésének egyéb szempontjait, a telephelyek előnyeit és hátrányait és a leginkább javasolt telephely mellett szóló érveket, legalább 50 oldal terjedelemben. A kissé szűkösnek tűnő határidő tehát 2021. június végén lejárt, vagyis elméletileg a tanulmány elkészült, ennek ellenére nem kaptuk azt meg.

A Tungsrammal vizsgáltatja a kormány, hol lehetne nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni Magyarországon | atlatszo.hu

A tervezett, de folyamatosan egyre nagyobb csúszásban lévő Paks II. atomerőmű esetében is oroszországi fűtőelemek alkalmazásáról szól a szerződés. Éppen ez volt az Európai Unió egyik kifogása a Paks II. projekttel kapcsolatban, ugyanis az eredeti orosz-magyar megállapodás Oroszország teljes kizárólagosságát garantálta volna a nukleáris üzemanyag beszállítása terén, 20 évre szólóan.

A tanulmányt 2022. március 10-én közérdekű adatigénylésben kértük ki. A kérés teljesítésére a Miniszterelnökségnek a jogszabályok szerint 15 nap állt rendelkezésére. A 15 nap leteltével írásban jelezték, hogy 45 napra hosszabbították a válaszadási határidőt, mert az adatkérés teljesítése veszélyeztette volna a Miniszterelnökségnek a veszélyhelyzettel kapcsolatos közfeladatai ellátását (hogy pontosan melyeket, arra nem tértek ki). A 45 nap lejártával pedig közölték, hogy nem áll módjukban kiadni a tanulmányt. Nem utaltak azonban sem a megtagadás okát megalapozó tényekre, sem pedig a pontos jogszabályi hivatkozásra.

Álláspontunk szerint a Miniszterelnökség mindezzel több ponton is megsértette a magyar törvényeket:

• Az Alaptörvény szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok pedig közérdekű adatok.
• Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében közérdekű adat „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret”.
• Mivel a Miniszterelnökség a vonatkozó jogszabály szerint minisztériumi jogállással rendelkezik, ezért az általa kezelt, személyes adatnak nem minősülő adatok általánosságban is az Infotörvény szerinti közérdekű adatnak minősülnek. Továbbá a törvény szerint a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania, amit a Miniszterelnökség eddig nem tett meg. Természetesen lehetségesnek tartjuk, hogy a kért tanulmány esetleg tartalmaz olyan döntéselőkészítő adatokat, amelyek esetében indokolt a nyilvánosság korlátozása. Ez ugyanakkor még nem elégséges, illetve jogszerű indok arra, hogy a tanulmány egészének kiadását megtagadják.

Beadott keresetünkben arra kérjük a bíróságot, hogy kötelezze a Miniszterelnökséget a dokumentum megküldésére.

Több tízmilliárdos állami hitellel ment csődbe a kormány stratégiai partnere

Ahogyan arról áprilisban beszámoltunk, 118,9 millió euró, vagyis közel 45 milliárd forintnyi jelzálogot jegyzett be az állami tulajdonú Eximbank Zrt. 2021 őszén a Tungsram Operations Kft.-nél. Annál a cégnél, amelyik nemrégiben jelentette be, hogy megválik 1600 dolgozójától, és állami segítséget kér, és amelyik májusban csődvédelembe menekült. A kormány stratégiai partnere 2018-as megalakulása óta 21,7 miliárd forint veszteséget termelt.

Több tízmilliárd forint hitelt adott eddig az állami Eximbank a Tungsramnak | atlatszo.hu

2021 nyarán megszereztük a beruházás építési engedélyét, amelyből kiderültek a villa paraméterei, illetve az is, hogy az ingatlan a Normafa Park történelmi sportterület része, a rajta zajló beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy.

Nem ez az egyetlen gyanús atomos szerződés a Miniszterelnökségnél

Nem ez az egyetlen szerződés, amit a Miniszterelnökségen kötöttek Paks II. ügyében: amint arról korábban beszámoltunk, Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában.

Több mint hárommilliárd forintot igényelt Süli János a Rothschildnak tanácsadásra | atlatszo.hu

Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy lehet-e összefüggés az újabb európai uniós eljárás és a Miniszterelnökség által 2018-ban kezdeményezett Rothschild szerződés között, ezért a 8,4 millió eurós megbízással kapcsolatos kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, a Rotschild & Co sajtóosztályának és Süli János tárca nélküli miniszternek, de cikkünk megjelenéséig sehonnan sem kaptunk érdemi választ.

Egy másik, az Átlátszó birtokába került miniszterelnökségi feljegyzés szerint Süli János 2021. augusztus 30-án több mint egymilliárd, egészen pontosan 1 153 447 148 forint támogatást igényelt a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától (Tarjánné dr. Molnár Eleonórától) a PIP Kft. részére a paksi déli Dunapart ingatlanjainak megvásárlására, az állami Gazdaságvédelmi Alapból. A szűkszavú indoklás szerint „Paks város Duna-partjának a feltöltéséhez, valamint a Paks II beruházási területről kitermelt földmennyiség elhelyezéséhez szükséges a területen fekvő ingatlanok megvásárlása”.

Eladná és letarolná a Duna-partot az önkormányzat a paksi bővítés kedvéért | atlatszo.hu

De mit is jelent a kiemelés és feltöltés? A tanulmányterv három korábbi dokumentumra hivatkozik, amelyek a paksi önkormányzat megrendelésére készültek 2016 illetve 2017-ben. Zellei László vízilétesítménytervező által készített műszaki dokumentáció a Duna-part rekreációs terület feltöltésének műszaki részleteit, nagyvízi mederkezelési, partszakasz-állékonysági és folyószabályozási fenntartási lehetőségeit vizsgálta.

Fülöp Orsolya

Címlapfotó: Egy munkatárs a paksi atomerőmű fűtőelemeinek szimulálására használt mintákat tart a kezében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Fűtőelem és Reaktoranyagok Laboratóriumában 2013. január 16-án (forrás: Marjai János/MTI)