Az állam hivatalosan mit sem tud arról, hogy hány oltottat ápolnak kórházban, de az illetékesek bőszen nyilatkoznak róla

Újabb elutasított adatigénylés követte a próbálkozásunkat, hogy többet tudjunk meg a koronavírus-járvány terjedéséről, illetve az oltásokról. Ezúttal arról szerettünk volna több információt kapni a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy pontosan milyen arányban vannak oltottak és oltatlanok koronavírus-fertőzéssel a kórházakban. A hivatal 45 nap után elutasította az igénylést, indoklásuk ugyanakkor több sebből vérzik.

„A kért bontásban nincsenek adatok”

Novemberben megírtuk, hogy hiába próbáltunk adatokhoz jutni a kórházban ápolt oltottak számáról, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nem is reagált kérdéseinkre, ezért körbekérdeztünk, hogy mit tapasztalnak az egészségügyi dolgozók. A cikk megjelenése után, november 2-án a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NKK) is megkerestük közérdekű adatigényléssel.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

 Arra voltunk kíváncsiak, hogy októberig:

• a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek közül hányan voltak beoltva;
• ebből hányan kapták meg az első dózist, és hányan mindkét/esetleg mindhárom adagot.

Megkérdeztük azt is, hogyan változott ugyanez a szám (oltottak és oltatlanok, első, illetve második oltást megkapók) a lélegeztetőgépen lévő fertőzöttek, illetve a koronavírusban elhunyt betegek esetében, valamint, hogy a fertőzést elkapó oltottak milyen típusú vakcinával voltak oltva.

November 17-én meg is érkezett a válasz: a járványhelyzetre hivatkozva 15 napról 45 napra hosszabbították a határidőt.

A közérdekű adatigénylések határidejének hosszabbítására a Magyar Közlönyben tavaly novemberben megjelent rendelet miatt van lehetősége az állami szerveknek. Eszerint a normál esetben 15 naposról a járvány miatt 45 naposra emelt határidő újabb másfél hónappal meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. A hosszabbítással pedig rendre élnek is az adatgazdák. Áprilisban azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet általánosan a járványra hivatkozva hosszabbítani, magyarázatot kell adni arra, hogy az adatigénylés határidőn belüli teljesítése milyen plusz terhet jelentene az aktuális szerv számára.

Végül pontosan másfél hónappal az igénylés elküldése után, december 17-én újabb levelet kaptunk, amelyben Müller Cecília hivatala közölte, hogy

az általunk kért bontásban nem rendelkeznek az adatokkal.

Az NNK válasza a közérdekű adatigénylésre (forrás: KiMitTud)

Az elutasítást követően válaszlevélben érdeklődtünk, hogy ez esetben milyen bontásban érhetőek el adatok a kórházban ápolt oltottak-oltatlanok számáról. A korábbi tapasztalatokból kiindulva azonban könnyen lehet, hogy erre az egyszerű kérdésre is csak több hónap után kapunk majd választ. Legutóbb például arra is 90 nap kellett Müller Cecíliának, hogy megmondja, egyáltalán milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról.

Korábban már közöltek konkrét számokat

Ameddig várakozunk, érdemes felidézni azt a látszólagos ellentmondást is, hogy amennyiben tényleg nem létezik nyilvántartás arról, hogy a kórházban lévő fertőzöttek közül hányan kapták meg az oltást, és hányan nem, hogy lehetséges, hogy több alkalommal olyan nyilatkozatokat tettek kormányközeli politikusok, illetve egészségügyi szakemberek, amely azt sugallja, hogy birtokukban vannak az adatok.

Október 31-én Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora például arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy az oltottak esetében sokkal kisebb az esély arra, hogy súlyosan megbetegedjenek.

Elmondta, hogy négy egyetem adatai alapján nincs olyan személy, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna, jelenleg minden beteg, aki lélegeztetőgépen van, oltatlan.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő az Országos Kórházi Főigazgatóságtól próbált adatokhoz jutni októberben arról, hogy az az igazolt COVID-fertőzöttek, a kórházban ápoltak és az elhunytak hány százaléka kapott oltást, és köztük hányan vannak az egy, illetve a két vakcinával beoltottak. Az OKFŐ  45 napos hosszabbítás után ugyanazzal az indokkal utasította el az igénylést, mint az NNK az Átlátszóét, vagyis közölték, hogy a kért formában nem tartják nyilván az adatokat.

Ezt követően Szél a Semmelweis Egyetemhez fordult, és épp a napokban írt egy Facebook-bejegyzést a fejleményekről.

A képviselő a posztban arról is írt, hogy amennyiben tényleg nem létezik adat a kórházban és lélegeztetőgépen lévők átoltottságáról, nem érti, mire alapozta Merkely Béla október végi állítását. Ha pedig mégis léteznek az adatok, akkor kérdéses, hogy miért nem bocsátják rendelkezésére azokat.

„Miféle járványkezelés ez, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat: hogy a kórházban fekvők és elhunytak közül hány ember van beoltva? Miért hétpecsétes államtitok Magyarországon minden alapvető járványügyi információ?!” – teszi fel a kérdést a képviselő.

Október 21-én Gulyás Gergely a Kormányinfón egy olyan statisztikát közölt, hogy a kórházban ápoltak 45 százaléka oltott, de akik a harmadik oltást is megkapták, gyakorlatilag nem kerülnek kórházba – mint később kiderült, mindezt egyetlen kórház adataira alapozta. Egy hónappal korábban egyébként még arról beszélt, hogy magasabb az oltatlanok aránya, mint az oltottaké, és jelenleg több mint 90 százalékuk 60 évnél idősebb.

Kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy a személyes adat védelme miatt nem hozhatják nyilvánosságra azt, hogy hány beoltott van kórházban.

Ez annak fényében meglepő, hogy áprilisban maga a kormány tette közzé az adatokat a Karikó Katalin által is félrevezetőnek nevezett táblázatban, amely az egyes oltástípusok utáni fertőzések és halálozások pontos számait mutatta be.

A 444.hu pedig még szeptember elején megírta, hogy egy olvasójuk oltóanyag típusra és életkorra bontott adatokat kapott az Országos Kórházi Főigazgatóságtól arról, hogy az oltottak hány százaléka betegedett meg, került kórházba és hunyt el legalább három héttel az oltás után.

November közepén egyébként mi is beszámoltunk arról, hogyan alakul az oltás és a fertőzés viszonya – Fülöp Orsolya  KiMitTud-os adatigénylése alapján, amelyre az NNK 45 nap várakozás után elküldte a legalább egy oltással rendelkező koronavírus-fertőzöttek számának alakulását.

Más információmorzsákat is találni

A kormány szűkszavúsága miatt kénytelen más források után nézni az, aki kicsit többet szeretne megtudni arról, mi a helyzet a kórházakban. A Magyar Orvosi Kamara december elején közölt adatokat 125, intenzív osztályon kezelt beteg állapotáról: a 125 főből 70 intubálva, altatva volt lélegeztetőgépen, 35 fő non-invazív lélegeztetésben részesült, 20 pedig maszkon keresztül kapott oxigént. Az oltás típusára vonatkozóan az látszik, hogy a betegek 69,6%-a nem kapott semmilyen oltást (87 fő), 31-en négy hónapnál régebben kapták meg a vakcinát. Akad azonban 7 fő, aki a közelmúltban volt beoltva (sőt, ketten már a harmadik dózist is felvették).

A nem reprezentatív kutatás alapján a kórházban lévő, oltott betegek majdnem 40 százaléka (15 fő) Sinopharmot kapott, közel 20 százalékuk (7 fő) AstraZenecával lett beoltva.

Szombathely polgármestere november végén osztotta meg a sajtóval, hogy a városi Markusovszky Kórház intenzív osztálya 50 százalékban van leterhelve, az ott fekvő betegek betegek háromnegyede oltatlan, az oltott betegek mindannyian régen kapták meg az oltásukat.

A kormány féltve őrzi a járványadatokat

Hasonló a helyzet a kórházi állapotok mellett az átoltottságra vonatkozó információkkal is. Lényegében tavasz óta igyekszünk többet megtudni arról, mennyien vették fel az oltást az egyes településeken, de az NNK és az OKFŐ is elutasította adatigénylésünket azzal az indokkal, hogy a kért bontásban nem rendelkeznek adatokkal. Később az egészségügyi intézményekbe kiszállított oltóanyagok listáját kértük ki vakcinatípus szerinti bontásban, de a kapott táblázat adataival komoly gondok voltak: a hivatalos adatok szerint ugyanis jóval több adag vakcinát adtak be április végéig, mint amennyit kaptak az NNK tájékoztatása szerint az oltópontok.

Nemrég újra próbálkoztunk, de ezúttal a 45 napos határidő hosszabbítás után még csak választ sem kaptunk, így a NAIH-hoz fordulunk.

45 nap után sem hajlandó elküldeni az oltásokra vonatkozó adatokat az NNK | atlatszo.hu

Először öt hónapja, március végén fordultunk közérdekű adatigényléssel a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), hogy képet kapjunk arról, milyen az átoltottság a nagyobb városokban. Több sikertelen adatkérést és egy 90 napos határidő hosszabbítást követően most végre sikerült adatokhoz jutnunk arról, hogy állt a vakcinák kiosztása.

De nemcsak az Átlátszó tapasztalt ilyen problémákat, mások is küzdenek az információhiánnyal, többek között például ellenzéki polgármesterek is hiába kérik, hogy osszák meg velük a járványadatokat. Nemrég a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)  közleményt adott ki, amelyben kifejtik, hogy a polgármestereket tájékoztatni kell a települési fertőzöttségi adatokról. A TASZ pedig a napokban számolt be arról, hogy jogerősen megnyert pert ellenére sem hajlandó kiadni  a járványügyi védekezésért felelős legfőbb szerv napi bontásban a járványadatokat.

„Az, hogy az NNK mindent megtesz, hogy a lehető legtöbbet hallgassa el a nyilvánosság elől a járványról és a kórházi fertőzésekről, amelyek ellen egyébként küzdeni hivatott, több puszta cinizmusnál. A közérdekű adatoknak ez a szisztematikus és szándékos eltitkolása ugyanis elérheti a bűncselekmény szintjét. A Büntető Törvénykönyv két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki közérdekű adatokat szándékosan eltitkol” – írja a jogvédő civil szervezet munkatársa, Remport Ádám a 444.hu-n megjelent cikkében.

Az indok a legtöbb esetben hasonló: vagy arra hivatkozva tagadják meg a válaszadást, hogy nincsenek meg az adatok a kért bontásban, illetve nem rendelkeznek nyilvántartással, vagy a háromszorosára emelt válaszadási határidővel szabotálják a friss és naprakész adatok nyilvánosságra kerülését.

A titkolózás különösen azért nagy probléma, mert a szakértők is egyetértenek abban, hogy a transzparens adatközlés létfontosságú lenne a védekezésben: hozzájárulna az emberek bizalmának kiépítésében és fenntartásában, de az egészségügyi dolgozók munkáját is segítené. Nem véletlen, hogy – mint azt novemberi cikkünkben is bemutattuk – más országokban a járvány elleni védekezésért felelős szervek saját maguktól közzéteszik a kórházban ápoltakra vonatkozó adatokat, de a járványügyi tájékoztató oldal is mindenhol jóval informatívabb a régióban, mint nálunk.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy az adatok minden valószínűség szerint eddig is könnyen rendelkezésre álltak, ugyanis nemrég beszámoltunk arról, hogy az egészségügyi intézményeknek napi szinten több mint 80 adatfajtára vonatkozó jelentési kötelezettségük van.

Titkolja a kormány az alapvető járványügyi számokat, pedig a kórházak 85-féle COVID-adatot jelentenek naponta | atlatszo.hu

A 444 cikkéből az is kiderül, hogy a hivatal főigazgató helyettese, Takács Péter elmondta, hogy a lap által kért adatok e-mailben érkeznek be a kórházaktól, „voltak ilyen adataink, az más kérdés, hogy tároltuk-e azokat”. Hozzátette azt is, hogy az üzenetek archiválásának rendjéről a titkárnőjét kellene megkérdezni, de szerinte az áprilisi-májusi adatok már nincsenek meg, egyszerűen törölhették őket.

Szopkó Zita

Címlapkép: A kormany.hu által közreadott képen Müller Cecília országos tisztifőorvos a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján 2020. május 8-án.