Magzatkárosító oldószert talált a Greenpeace a gödi szennyvízben

Akkumulátor-gyártáshoz használt, mérgező oldószert talált a Greenpeace Magyarország a gödi Samsung-üzem közelében kiömlő szennyvízben. A Greenpeace-t február végén egy gyár közelében történt csőtöréshez riasztotta a Göd-ÉRT Egyesület, ahol a zöldszervezet mintákat vett az üzem melletti termőföldre nagy mennyiségben kifolyó vízből. A laboratóriumi vizsgálat a vízmintákban jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószert mutatott ki.

2024. február 21-én értesítette a Greenpeace-t a helyi Göd-ÉRT Egyesület, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyára közelében csőtörés miatt szennyvíz ömlik ki a környezetbe. A csőtörést rövid időn belül elhárították, ám a közeli termőföldön kiterjedt méretű tócsákban ott maradt a szennyezés. A Göd-ÉRT Egyesület képviselője a frissen kifolyó vízből, míg a Greenpeace munkatársai a mellette lévő szántóföldön vettek mintákat.

A vizsgálatok mindkét mintában 200 mikrogramm/liter mennyiségben mutatták ki az akkumulátor-gyártásban is használt N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyület jelenlétét. A mérgező oldószer belélegezve súlyos légúti, valamint szem- és bőrirritációt okozhat és károsíthatja a születendő gyermeket; használatát az EU-ban külön engedélyhez kötik.

Korábban megírtuk, hogy a gödi kutak vizében 2022 májusában egy független vizsgálat NMP jelenlétét mutatta ki, majd beszámoltunk arról is, hogy a hatóságok semmilyen vizsgálatot nem végeztek a vízszennyezés kivizsgálása érdekében. 

A vízszennyezés miatt a Göd-ÉRT Egyesület nemcsak hatósági ellenőrzést és vizsgálatot kért, de rendőrségi feljelentést is tett, írtuk meg tavaly szeptemberben. A Dunakeszi Rendőr-főkapitányság azonban egy év után „bűncselekmény hiánya miatt” megszüntette a nyomozást. Az egyesület ezt követően a Dunakeszi Járási Ügyészséghez fordult, amely a rendőrségi határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte az eljárás folytatását, de azt is közölte, hogy mivel 2023 júniusában a Samsung-gyár ügyében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat indult, csak az ennek során felmerülő „további nyomozati cselekmények” nyomán dönt arról, hogy valóban történt-e bűncselekmény.

A Samsung akkugyárának környezetvédelmi felülvizsgálata viszont azzal zárult, hogy az üzem tavaly decemberben tíz évre szóló környezethasználati engedélyt kapott. Az eljárás során a a Samsung SDI az iparterületén végeztetett vízvizsgálatokat, melyek nem mutattak ki szennyezést, a környezetvédelmi hatóság emellett monitoring kutak létesítését írta elő a gyár területére. A korábbi NMP-szennyezés ügyében azonban semmilyen „nyomozati cselekmény” és hatósági vizsgálat nem történt.  

Majd az Átlátszó idén februárban feltárta, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer légszennyezettségi adatai szerint 2021-ben a gödi akkugyár 81,4 tonna mérgező NMP-t bocsátott ki. Cikkünkben megírtuk azt is, hogy a 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működő gyárban nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták az NMP-re. A vonatkozó rendelet szerint ugyanis a „rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó véggáz” esetén a kibocsátási határérték 2 mg/m3, de a gödi gyárban az NMP-t kibocsátó minden légszennyező pontforrásra a 150 mg/m3 kibocsátási határértéket írták elő. A jogszabály által előírt kibocsátási határértéket csak a tavaly kiadott környezethasználati engedélyben tették kötelezővé.

A Greenpeace Magyarország álláspontja szerint ez már a sokadik alkalom, hogy Gödön az emberi egészségre rendkívül veszélyes méreg kerül ki a környezetbe, emellett a hazánkban működő akkumulátorüzemekben sorozatban történnek balesetek.

„Jelenleg független és erős hatóságok hiányában az állam nem tudja garantálni a dolgozók és a helyi lakosok biztonságát. A Greenpeace határozottan követeli, hogy a jelenleginél sokkal keményebb szankciókkal sújtsák azokat a üzemeket, amelyek megszegik a környezet- és munkavédelmi előírásokat. Ha kell, függesszék fel a működésüket vagy zárassák be ezeket a veszélyes gyárakat. Egy felelős kormány feladata az ország lakosságának védelme és természeti értékeinek megőrzése, nem pedig a nagy cégek bármi áron történő megsegítése. Az adófizetői milliárdokkal támogatott akkumulátorgyáraknál történő sorozatos balesetek, szennyezéses ügyek kezelése mind arra utal, hogy a magyar kormány elsősorban a nagyvállalatok érdekeit nézi, és nem képes megóvni a lakosságot a környezeti ártalmaktól.” – mondta el Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

A Greenpeace Magyarország sajtóközleménye itt, a kormány akkumulátor iparági stratégiájáról szóló állásfoglalása itt érhető el. 

Bodnár Zsuzsa

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: A Greenpeace Magyarország munkatársának vízmintavétele Gödön 2023. február 21-én (Fotó: Dörgő Zsuzsi/Greenpeace)