Szövetségbe tömörültek az akkumulátor-ipar által károsult települések

Országos hatókörű szervezetet hoztak létre azok a civil egyesületek és csoportok, amelyek eddig különböző településen tiltakoztak a hazai akkumulátorgyárak környezet- és egészségveszélyeztető működése ellen. A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára. 

Tizenegy hazai civil szervezet tagjai döntöttek úgy, hogy országos szövetségbe tömörülve kívánnak fellépni a magyar kormány túlzónak és veszélyesnek ítélt akkumulátor-ipari tervei ellen. A szövetség létrehozását október 26-án, egy demonstráció keretében jelentették be. A dátum nem véletlen: ekkor zajlott ugyanis az a szakmai konferencia, melyen kizárólag a kormány és az akkumulátor-gyártó cégek képviselői vettek részt. 

Idén harmadik alkalommal rendezték meg Budapesten a Magyar Akkumulátor Nap (Hungarian Battery Day) nevű nemzetközi szakmai konferenciát. Az október 26-i eseményt a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) szervezte az iparág képviselői számára azzal a céllal, hogy azon a résztvevők egyeztessék stratégiai céljaikat. Az eseménynek helyt adó Hotel Marriott előtt, a rendezvénnyel egy időben több szervezet tiltakozott a kormány akkumulátor-ipari törekvései ellen. 

A Magyarországon egyre szaporodó akkumulátor-gyárak miatt számos településen indult tiltakozás – az Átlátszó is több cikkben számolt be az új üzemek építése vagy a meglévők bővítése miatti lakossági ellenállásról, köztük a gödi, debreceni, mikepércsi és fóti tiltakozásokról. Az egyes települések civil szervezetei most úgy döntöttek, országos szövetségbe tömörülve fogják közös érdekeiket képviselni a magyar kormány túlzónak és ártalmasnak ítélt akku-iparosítási tervei ellen. 

Az október 26-i „NERzetgazdasági érdekek, ALKUipari stratégia?!” címmel tartott demonstráción a civilek bejelentették: egy ernyőszervezetet hoztak létre Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetség (AKÁRTEIS) néven.

T. Szaszkó Andrea (Göd-ÉRT Egyesület) és Vargha Nóra (Zöld Folt Mozgalom) az október 26-ai demonstráción. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)

 „Szeretnénk a szeme, füle és hangja lenni azoknak a tömegeknek, akiknek jogait sértik a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalmi tervei. Azokat képviseljük, akik most becsapva, megsértve és kiszolgáltatva érzik magukat az őket és családjukat fenyegető veszélyes üzemek miatt, és úgy gondolják, véleményüket és aggályaikat rendre félresöprik homályos gazdasági érdekekre és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva” – mondta el T. Szaszkó Andrea, a szövetség koordinátora, a Göd-ÉRT Egyesület alelnöke. 

Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület képviselője az október 26-i demonstráción (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)

A rendezvényen bemutatkoztak a szövetséget létrehozó civil szervezetek, melyek Alsózsolca, Ács, Fót, Göd, Győr, Debrecen, Komárom, Mikepércs, Nyíregyháza, Pécs és Tata településekről érkeztek. „Az állampolgárok Magyarország minden pontján érthető módon ragaszkodnak az egészséges és biztonságos környezethez való jogukhoz és a körülöttük lévő ökológiai rendszerek hatékony védelméhez. Mert ezek alapvető alkotmányos jogaink, ahogy az is, hogy megismerhessünk minden olyan tervet, tényt és körülményt, amelyek befolyással vannak ezen elemi jogainkra” – hangzott el a bemutatkozás során.  

A civilek követelik:

• a jelenleg üzemelő gyárakban, feldolgozó üzemekben és raktárakban a katasztrófavédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartását,
• az egyes üzemekben évek óta tartó zajszennyezés azonnali befejezését, a zajos üzemrészek működésének felfüggesztését,
• a beruházások területén nyilvános és civilek által kontrollált levegő-, talajvíz- és zajmonitoring rendszer létrehozását,
• a lakossági riasztó-rendszer valamennyi érintett gyár hatásterületeire történő teljes kiépítését,
• a különleges gazdasági övezetek megszüntetését,
• a további iparosítási tervek nyilvánosságra hozatalát, társadalmi párbeszédet az akkumulátor-ipari fejlesztések ügyében,
• a gyárak egy kilométeres körzetében élő lakosok számára kompenzációt életminőségük romlásért és ingatlanjaik értékvesztéséért,
• az akkumulátor stratégiához ígért környezetvédelmi stratégia kidolgozását, a környezetvédelmi szabályok szigorítását,
• valódi szankciókat a komolytalan, alacsony összegű bírságok helyett,
• a támogatások átcsoportosítását: a külföldi szennyező multi-cégek helyett a magyar egészségügy, oktatás, infrastruktúra állami támogatását.

A szövetség képviseletében T. Szaszkó Andrea elmondta: nemcsak a közös demonstrációk és petíciók eszközével kívánnak élni. Az egyes helyi szervezetek már jelenleg is több peres eljárást folytatnak a hazai akku-ipari beruházások engedélyezési és működési jogsértései miatt – a jövőben a jogorvoslati eljárásokat országos szintre kívánják emelni és nemzetközi fórumokat is megkeresnek. 

Az esemény végén a résztvevők egy kis jelenettel is demonstrálták a magyarországi üzemek súlyos egészségkárosító és környezet-veszélyeztető működésének hatásait, miközben részleteket olvastak fel a hazai akku-gyárak és feldolgozók szabálysértési bírságaiból.  

Szöveg: Bodnár Zsuzsa; Videó, fotók: Balogh Dénes

Nyitókép: Az akkumulátor-károsult települések civil szervezeteinek demonstrációja 2023. október 26-án Budapesten, a III. Magyar Akkumulátor Nap alkalmából (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó). Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült.