Pert nyertünk és kiderült: betemették a kutat, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár

Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

Tavaly júniusban írtuk meg, hogy az Átlátszó közérdekű adatigénylésének megtagadása miatt indított perben a bíróság kimondta: nyilvánosságra kell hozni a gödi akkumulátorgyár vízmonitoring adatait. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Majd beszámoltunk arról is, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) fellebbezést nyújtott be a bírói döntés ellen. Ebben arra hivatkoztak, hogy ők kellően mérlegelték, mi szolgálja egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során a „közérdeket”, s ennek alapján döntöttek úgy, hogy megtagadják a kért adatok kiadását. Emellett megismételték azt a korábbi érvet, hogy mivel a kért dokumentumok újabb hatósági engedélyek döntés-előkészítő iratai, ezért azok tíz évig nem hozhatók nyilvánosságra. 

Nyilvánosságra kell hozni a gödi Samsung-gyár eltitkolt vizsgálati dokumentumait | atlatszo.hu

A gödi kutak szennyezéséről szóló, május 2-án megjelent cikkünk felbolygatta a kedélyeket a Duna-parti kisvárosban. Az ügyben az önkormányzat fórumot hirdetett meg, ahol választ ígértek a lakosok kérdéseire. Az eseményen azonban a hatóságok részéről senki nem jelent meg, a meghívott vegyész szakértő és a Samsung képviselői pedig nem igazán tudták eloszlatni a helyiek aggodalmait.

A másodfokú eljárás során a Fővárosi Törvényszék elutasította a fellebbezést és megerősítette az elsőfokú bíróság ítéletét. Eszerint a bíróság kötelezte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint alperest, hogy 15 napon belül adja ki

• a Samsung SDI Magyarország Zrt. Göd, Schenek István utca 1. szám alatti
  telephelyén lévő monitoring kút vizsgálatának jegyzőkönyveit 2018. naptári évből;
• a fenti cég fenti telephelyén az alperes által végzett vizsgálatok és lefolytatott hatósági eljárások iratait, amelyek 2018. január 1. és 2021. november 30. között keletkeztek.

A bíróság nem fogadta el a kifogásokat. A bírói ítélet szerint a közérdekű adatok megismerésének joga az Alaptörvényben is biztosított alapjog, ezért csak „más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben” korlátozható. A dokumentumok döntés-előkészítő jellegére hivatkozva sem tagadható meg az adatkiadás, csak abban az esetben, ha „a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek nagyobb súllyal esik latba, mint az adatok megismerhetőségének joga” – mondta ki a Fővárosi Törvényszék. Csakhogy a vízügyi hatóság az adatkiadás megtagadását semmilyen közérdekkel nem tudta indokolni, és azt sem magyarázta meg, hogy a kért adatok kiadása miért veszélyeztetné vagy hiúsítaná meg a hatósági döntések meghozatalát.

A gödi gyár monitoring-adatainak megismerését még sürgetőbbé tette, hogy májusban megírtuk: a gyár egy kilométeres körzetében, három öntözésre használt kút vizében mérgező oldószert mutatott ki egy független akkreditált vizsgálat. A kútvízben fellelt N-metil-2-pirrolidon (röviden NMP) nevű, toxikus hatású – szem- és bőrirritációt okozó, magzatkárosító hatású – oldószert az akkumulátor-gyártás folyamatában, a katód előállítása során is használják. 

Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu

Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb.

Magyar valóság: a vízmonitoring-kutat betemették

Mindezek után még kíváncsibbak voltunk, hogy milyen vizsgálatokat végeztek az elmúlt években a Samsung-gyár 120 hektáros területén. Január elején az FKI megküldte a kiperelt hatósági iratokat, több mint ezer oldalnyi dokumentumot. Ezek között több tucatnyi letöltési, feltöltési igazolás és befizetési bizonylat is szerepelt, melyek semmilyen hatósági vizsgálatról szóló érdemi információt nem tartalmaztak. 

A dokumentumokból az a döbbenetes dolog derült ki, hogy a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta egyszer sem vettek vízmintát, semmilyen mérési jegyzőkönyv nem készült.

A kút a gyárépítés során „eltűnt”: építési területen állt, s miután a helyszínen gyárépület létesült, be is temették – hangzott el a bírósági tárgyaláson, valamint az NMP-szennyezésről szóló lakossági  fórumon. Új monitoring kutat viszont nem kellett létesíteni, a környezetvédelmi hatóság ezt nem rendelte el. A vízügyi hatóság pedig csak a csapadéktározókhoz írt elő vizsgálatokat; így talaj- és vízmonitoringot kizárólag a tározók környezetében végeztek 0,5 – 1 méter mélyen.

Részlet a Samsung SDI monitoringkútról szóló jelentéséből a 2018-as évből. Forrás: 2018-as kiértékelés

Vagyis a több tízezer tonna toxikus anyag használata ellenére nem kell vizsgálni a felszín alatti vizekben az akkumulátorgyártáshoz használt anyagokat. 

Mindez természetesen nem a katasztrófavédelmi hatóság „hibája”, vagy mulasztása. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya döntése szerint a gödi akkumulátorgyárnak nincs jelentős környezeti hatása; ezért nem írtak elő olyan vizsgálatokat, amik a felszín alatti vizekben vagy a talajban az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó anyagok jelenlétét vizsgálnák.

De ugyanez a helyzet az összes eddig engedélyezett akkumulátorgyár esetében. Sem a komáromi, sem az iváncsai gyár építéséhez nem kellett környezetvédelmi engedély és részletes hatásvizsgálat, és nem kell monitoringozni a felszín alatti vizeket sem.

A minisztérium is titkolózik

Az első gödi akkumulátorgyárban az NMP oldószerből évente 11 343 tonnát használtak fel – olvasható egy 2019-ben készült előzetes vizsgálati dokumentáció adatai közt.

Azóta viszont megépült Gödön a Samsung második, az elsőnél jóval nagyobb kapacitású gyára is. Az újabb engedélyezési dokumentumok azonban már nem tüntetik fel az évente felhasznált veszélyes vagy toxikus anyagok pontos mennyiségét; csupán azt lehet tudni, hogy a gyártókapacitás és a méretek növekedésével az anyagmennyiség is a többszörösére nőtt.   

A gyárban 2019-ben 11 436 tonna NMP nevű toxikus hatású oldószert használtak fel. (Forrás: Samsung SDI Előzetes vizsgálat)

A gödi akkumulátorgyárban a cég által benyújtott adatok szerint 2020-ban 354 kilogramm N-metil-2-pirrolidon (NMP) került a levegőbe; ez az adat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) oldalán lelhető fel.

Elvileg ebben az adatbázisban a talajvízben található anyagokról is lehetne tájékozódni. Csakhogy az OKIR honlapján a Felszín alatti víz és kármentesítési adatok (FAVI) rendszermodul évek óta fejlesztés alatt áll. Ahogy azt korábban megírtuk, az adatok elérhetősége ügyében az Agrárminisztériumhoz fordultunk, de az agrártárca válaszában csupán azt válaszolta, hogy a honlapnak ez a része továbbra is „fejlesztés alatt áll”. Majd miután a környezetvédelmi feladatokat a Technológiai és Ipari Minisztérium vette át, nekik is küldtünk közadatigénylést az adatok elérhetőségének időpontjára rákérdezve; ettől a minisztériumtól az a válasz érkezett, hogy „az oldal fejlesztése szünetel”. Ám hogy mikor lesznek végre nyilvánosak az adatok, azt egyik tárcától sem tudtuk meg.

A minisztériumok titkolózását különösen pikánssá teszi, hogy a gödi gyár vízmonitoring adatainak elutasításakor, a peres eljárás során a vízügyi hatóság azzal is „érvelt”: bárki tájékozódhat és adatokhoz juthat a felszín alatti vizek állapotáról az OKIR nyilvános honlapján .

Ugyanakkor az NMP-szennyezésről szóló cikkünk megjelenése után a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról értesítette az Átlátszót, hogy a cikkben leírtak ügyében vizsgálatot indít. Két hónap eltelte után viszont küldtek egy tájékoztatást arról, hogy

semmilyen hatósági vizsgálatot nem végeztek a gödi kutak vízszennyezésének ügyében. 

A katasztrófavédelem szerint ugyanis a civilek által végeztetett vizsgálat nem tartalmazott elegendő „háttér-információt” arról, hogy honnan eredt a szennyeződés. 

Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló videó | atlatszo.hu

Minderről most egy videót is készítettünk, ami összegzi a hazai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, a kormány által titkolni kívánt tényeket – a környezetszennyezés eltussolásától és a biztonsági előírások mellőzésétől kezdve a lakosság és az önkormányzat teljes jogfosztásán át a hazai természeti erőforrások kiárusításáig.

A debreceni akkugyár más „besorolás” alá esik?

Az eddig Magyarországon épülő akkugyárakra az engedélyező hatóságok szerint az a kormányrendelet vonatkozik, mely a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatára bízza, kell-e környezetvédelmi engedélyt előírni. Erre ugyanis csak „jelentős környezeti hatású” akkumulátorgyár esetén van szükség. A Pest megyei, a Fejér megyei és a Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi hatóság pedig egyaránt „nem jelentős” hatásúnak ítélte a gödi, iváncsai, komáromi gigaberuházást, s az építésüket nem kötötte környezetvédelmi engedélyhez.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal azonban teljesen másként jár el. A Debrecenbe tervezett kínai CATL akkumulátorgyárához sokkal részletesebb környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készült, a dokumentum pedig megállapítja, hogy az akkumulátorgyár építése a magyar jogszabályok szerint egységes környezethasználati engedélyezéshez kötött.

Mivel az akkumulátor cellák kialakítása során a katód fólia bevonatolásakor évi 2 ezer tonna friss oldószert – azaz N–metil–2–pirrolidont (NMP-t) – használnak fel, ez a kormányrendelet 2. mellékletének 12. pontja alapján olyan vegyi anyag, ami miatt kötelező előírni az egységes környezethasználati engedélyt. A hatástanulmány azt is közli, hogy a most engedélyezni kívánt 67 hektáros gyárterületen – a tervek szerint ennél jóval nagyobb, 220 hektáros gyárat fognak Debrecenben építeni –  10 monitoring-kút lesz, és évente fogják vizsgálni a talajvizet az akkumulátorgyártás különböző veszélyes, illetve toxikus komponenseire – köztük az NMP-re – vonatkozóan.  

A debreceni akkugyár környezetvédelmi hatástanulmánya szerint 10 monitoring kút fog épülni (Forrás: Környezeti hatásvizsgálati dokumentáció)

Mindebből az a megdöbbentő következtetés vonható le, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyezése terén teljes a káosz. Úgy tűnik, a területileg illetékes megyei hatóságok különbözőképpen „értelmezhetik” a környezetvédelmi rendeleteket: míg eddig környezetvédelmi engedély és monitoringozás nélkül járultak hozzá az akkumulátorgyártó gigaüzemek építéséhez, a debreceni gyár első ütemének építését most szigorúbb feltételekhez kötik. 

Csakhogy hiába a debreceni gyár szigorúbb engedélyezési eljárása: a gödi vízszennyezés kivizsgálásának elutasítása azt mutatja, hogy a hatóságoktól nemigen várható valódi védelem az akkumulátorgyárak környezetében élők számára.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Laboratóriumi vizsgálat. A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com