Újságírás

Évente átlagosan 80 újságírót öltek meg 2000 óta, jelenleg több száz tudósító ül börtönben

A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières, RSF) minden év decemberében közzéteszi, hogy hogyan alakult az adott évben a munkavégzés közben meggyilkolt újságírók száma, mely országok a legveszélyesebbek a média munkásai számára. A századforduló óta közel 1800 újságírót öltek meg a hivatásuk miatt vagy munkavégzésük közben, legtöbben Irakban és Szíriában veszítették életüket. Ábrákon mutatjuk be az adatokat, és az RSF adatbázisa alapján azt is összegeztük, hogyan alakult a bebörtönzött, túszul ejtett és eltűnt újságírók száma. 

2000 óta közel 1800 újságíró vesztette életét

A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières – RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet 1995 óta publikálja éves jelentését a médiában dolgozók helyzetével kapcsolatban. December végén ezekből készítettek egy összesítést, kifejezetten azokra az újságírókra fókuszálva, akik az elmúlt 20 évben életüket vesztették szakmájuk miatt. Az általuk nyilvántartott újságírókat pedig egy erre a célra létrehozott oldalon, az RSF Barometeren is közzéteszik, ahol egészen 2000-ig visszakereshető az erőszakos cselekedetek áldozatául esett újságírók listája.

Az adataik alapján 2000 óta összesen 1787 újságírót gyilkoltak meg, ez évente 80 embert jelent átlagosan. 

A halálos áldozatok száma 2012-ben és 2013-ban volt a legmagasabb: ekkor 144, illetve 142 újságíró vesztette életét. Összehasonlításképp: 2003-ban csupán 41 újságírót öltek meg, 2022-ben 58-at.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a halálesetek több mint fele az elmúlt évtizedben jellemzően a háborús övezetekhez volt köthető. A háborús övezetekben bekövetkezett halálesetek száma 2012-ben volt a legmagasabb, ezt követően fokozatosan csökkenésnek indult.

A legtöbb újságírót Irakban és Szíriában ölték meg, az elmúlt 20 évben az elhunyt újságírók csaknem harmada ebben a két országban vesztette életét. Ha az európai kontinenst nézzük, akkor pedig Oroszország és Ukrajna van az élmezőnyben. A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború óta nyolc újságíró halt meg Ukrajnában, és további 12-en veszítették életüket az ezt megelőző 19 év során.

„A számok mögött ott van mindazoknak az újságíróknak a személyisége, tehetsége és elkötelezettsége, akik az életükkel fizettek az információgyűjtésért, az igazság kereséséért és a szakmájuk iránti szenvedélyükért.” – mondta el az RSF főtitkára, Christophe Deloire.

Az adatokkal kapcsolatban ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az RSF csak azokat az újságírókat listázza, akiknek a meggyilkolása, bebörtönzése, fogva tartása vagy eltűnése az újságírói tevékenységükhöz köthető. Így azokat a személyeket nem listázzák, akiknél az erőszakos tett a munkájuktól függetlenül történt vagy még nem bizonyított a kapcsolat.

A bebörtönzött, fogva tartott tudósítók száma is nőtt

A börtönbe került, vagy fogvatartott újságírók száma 2012 után indult növekedésnek, míg korábban évente pár tucat ilyen eset volt. 2016-ra ugyanakkor már a százat is meghaladta az újonnan bebörtönzött valamint fogva tartott tudósítók száma, egy évvel később pedig ez a szám megduplázódott. Az adatok alapján az elmúlt években 300 fölé ugrott az újonnan börtönbe kerültek, vagy túszként fogva tartottak száma.

Tavaly tizenkét újságíró tűnt el, közülük kettő (egy Ukrajnában, egy pedig Mexikóban) a mai napig nem került elő. Így 2003 óta az RSF szerint 49-re nőtt a jelenleg is eltűntként nyilvántartottak száma. A jelenleg is aktív eltűnési esetek közel fele Mexikóhoz köthető, a második helyen Szíria áll 10 esettel.

Ázsiában a leginkább kockázatos újságíróként dolgozni

Összesítettük azt is, hogy az adatok alapján melyek a legveszélyesebb országok a médiában dolgozók számára, hol történt a legtöbb erőszakos cselekedet újságírók ellen, vagyis mely országokban fordult elő leggyakrabban haláleset, eltűnés, hol került börtönbe a legtöbb tudósító, illetve mely országokban tartanak fogva médiamunkásokat.

Mind a négy kategóriában az ázsiai kontinens vezet.

Ha az egyes országokat nézzük, akkor messze a legtöbb, újságírókat célzó erőszakos cselekedet Szíriában történt,

2000 óta 490 esetről van tudomása az RSF-nek.

Szíriát Irak, majd Kína követi. Kína az első két országgal ellentétben nem a meggyilkolt, hanem a bebörtönzött újságírók magas száma miatt került a lista élére. 2000 óta 263 újságírót börtönöztek be Kínában, jelenleg is 110 újságírót tartanak börtönben.

Az újságírók elleni erőszakos cselekedetnek jellemzően inkább férfiak voltak az áldozatai, bár a nők aránya az elmúlt években növekedésnek indult. Az elmúlt 20 évben összesen 81 újságírónőt gyilkoltak meg, ami az összes haláleset 4,86 százaléka.

Tavaly negatív rekordok is megdőltek

A legutóbbi, 2022-es összefoglalóból kiderül, hogy a börtönben lévő újságírók száma rekordot döntött, de a munkájukkal összefüggésben meggyilkolt tudósítók száma is jelentősen nőtt. Tavaly 533 újságíró volt börtönben vagy fogságban, közülük csak az egyharmadát ítélték el, a többieket (63,6%) egyelőre bírósági tárgyalás nélkül tartják fogva. A legtöbb újságírót Kínában (110), Mianmarban (62), Irán (47), Vietnámban (39) és Fehéroroszországban (31) tartják őrizetben. Világszerte 65 újságírót tartanak túszként fogva, 42-t Szíriában.

 

Az elmúlt évben 58-an vesztették életüket munkájuk közben, ami közel 15%-os emelkedés 2021-hez képest, és az elmúlt négy év legmagasabb száma.

Bár az esetek egy részéért Ukrajna orosz inváziója felel, a megölt újságírók legnagyobb részét (60%) nem konfliktuszónákban, hanem békésnek tekintett országokban, munkavégzés közben öltek meg, közülük Mexikóban tizenegyet. A munkavégzés közbeni halálesetek számát tekintve a haditudósítás mellett a szervezett bűnözés, a korrupció feltárása, illetve a különféle demonstrációk jelentették a legveszélyesebb témákat.

A Nemzetközi Újságíró Szövetség (International Federation of Journalists (IFJ)) is hasonló adatokat publikált december végén. Adataik szerint ugyanakkor valamivel több, 68 újságíró hunyt el a tavalyi évben, a halálesetek közül 12 az év elején kirobban orosz-ukrán háborúhoz köthető.

Olvasd el a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexéről szóló tavalyi összefoglalónkat is:

Romlott a magyar helyzet egy sajtószabadság-index szerint, de másutt még inkább | atlatszo.hu

Az orosz katonák a ma már nem üzemelő csernobili, és az Ukrajnában legtöbb elektromosságot szolgáltató zaporizzsjai atomerőműveket is elfoglalták, utóbbi az orosz katonai hadműveletek közben meg is sérült. Vlagyimir Putyin a háború harmadnapján “különleges harckészültségbe” állította az orosz nukleáris erőket, ami az atomfegyverek bevetésével való fenyegetőzésként értékelhető. Diagramok az atomenergia közel nyolcvan évéről.

Szabó Krisztián – Szopkó Zita 

Címlapkép: Meggyilkolt újságírók 2000 óta világszerte – Átlátszó

Megosztás