Debrecen és környéke is célpontja az akkumulátorgyártó nagyhatalmi törekvéseknek

Földjeiktől megfosztott gazdák, ivóvizüket és egészségüket féltő lakosok nyilatkoztak az Átlátszónak a debreceni déli ipari parkban épülő új akkumulátorgyártó-üzemek kapcsán. Elsősorban a kínai CATL akkumulátorgyárának környezetterhelése és vízfogyasztása aggasztja a debrecenieket és a tervezett üzem szomszédságában lévő Mikepércs község lakosait. Az sem megnyugtató, hogy a tervezett gigaberuházás engedélyezési dokumentumai egymásnak ellentmondó adatokat is tartalmaznak.

Októberben számoltunk be arról, hogy milyen aggodalmak kísérik Debrecenben a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) 3000 milliárd forint értékű akkumulátor-gyárának megépülését. Megírtuk, hogy a gyár létrehozásának augusztusi  bejelentését követően több civil szervezet és politikai párt kifejezte aggodalmát Debrecen vízkészletének veszélyeztetettsége miatt, s hogy az LMP népszavazást is kezdeményezett a gyár jelentős vízfogyasztása miatt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A CATL-gyár helyszíne a debreceni Déli gazdasági Övezet lesz, ahol a meglévő üzemek mellé két másik akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódó üzem – egy szeparátorfólia-gyár és egy katódanyag-gyár – is létesül. Ez utóbbiak szintén nagy fogyasztású, jelentősen környezetterhelő és kiemelten veszélyes gyárak. A legnagyobb ellenérzést azonban a kínai CATL akkumulátorgyára váltotta ki a debreceniek és a beruházással közvetlenül érintett mikepércsiek körében. 

Kiváló termőföldekből lettek ipari parkok

Debrecen az elmúlt öt évben nagy energiával fejlesztette a város Déli Gazdasági Övezetét – más néven Déli ipari parkját – , amihez bőven kapott kormányzati támogatást is. Az évek során kb. 710 hektárossá növelt Déli ipari park 2015-ben lett kiemelt beruházás, felgyorsítva és megkönnyítve ezzel nemcsak a hatósági eljárások folyamatát, de a mezőgazdasági területek iparterületté való átminősítését is. 

Hajdú-Bihar megyében találhatók az ország legdrágábban értékesíthető termőföldjei, Debrecen környékén különösen magas aranykorona értékű földek vannak. Ezekből a kiváló minőségű termőföldekből elsőként a BMW gyára kedvéért áldoztak be 400 hektárt; ez lett Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezete, mely később 500 hektárra nőtt a közművesítésre kijelölt újabb területekkel együtt. Az érintett gazdák közül sokan élték meg fájdalmas veszteségként a földjük elvesztését, írta meg 2018-ban az Index. 

A Déli Gazdasági Övezet létrehozása szintén azzal járt, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kellett válniuk kiváló minőségű földjeiktől. A debreceni önkormányzatnak ebben az esetben sem sikerült mindenkivel konfliktusmentesen megegyeznie, a tulajdonosok egy része nem fogadta el az adásvétel vagy a kisajátítás során felajánlott összeget.Több perre is sor került, van, amelyik már évek óta zajlik. 

Ipari parkok Debrecenben és környékén (Forrás: https://www.dvrt.hu/debreceni-ipari-centrum/)

Madar Miklós debreceni gazda régóta pereskedik a Déli ipari park létrehozása során elvett földjei miatt. Szerinte alacsony árat kínáltak neki, de a kárpótlásként kapott családi birtok elvételét egyébként is rendkívül sérelmezi. Madarék földjére az önkormányzatnak mindenképp szüksége volt, nemcsak az ipari park bővítése, de a 481-es jelű főút építése miatt. És hiába tiltakozott a Madar-család, a kisajátítási eljárást meg sem várva kezdte meg a debreceni önkormányzat a talaj-előkészítési munkákat, írta meg 2021-ben a Magyar Hang. 

Madar Miklós 20 hektáros birtokából több részletben sajátítottak ki kisebb-nagyobb területeket. A szétszabdalt földbirtokon már nem lehet gazdaságosan termelni, az itt épülő akkumulátorgyár által kibocsátott szennyezés pedig a megmaradt területet is károsítani fogja, állítja a debreceni gazda. Ezért a birtokot csak egyben adná el, az egész területre viszont az önkormányzatnak nincs szüksége.        

Beszélgetésünk során a helyszínen már szedték le a humuszt a tervezett akkumulátor-gyár területén, bár az építkezés környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyét még nem adták ki a hatóságok. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ennek ellenére építési engedélyt adott a tereprendezésre és a négy épület mélyalapozási munkálataira. 

Az érintett lakosságnak semmi beleszólása nincs a döntésekbe

November végén Mikepércs fideszes polgármestere, Tímár Zoltán úgy döntött, hogy az önkormányzat kötelező éves közmeghallgatásán az akkumulátor-gyár ügye lesz a központi téma. A három és fél ezer fős község lélekszámához viszonyítva nagyon sokan vettek részt az eseményen, Debrecenből is érkeztek szép számmal. Nem véletlenül: a debreceniek számára még semmiféle lakossági tájékoztatás nem volt a tervezett gigaberuházásról.  

Ám hiába hívták meg a rendezvényre Debrecen polgármesterét, Papp Lászlót (Fidesz), valamint Rácz Róbert főispánt és Szilágyi Balázst, a CATL kormányzati kapcsolatokért felelős vezetőjét: egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva mindhárman kimentették magukat. A közmeghallgatás így inkább csak a kérdések megfogalmazására volt alkalmas. A résztvevők között viszont több mérnök, vegyész, biológus is aggályait fejezte ki a környezetet fenyegető károk miatt. 

Fábián István vegyészprofesszor arra figyelmeztetett, hogy a cég alig közöl információkat az alkalmazott technológiáról, s a Debrecen környéki vizekbe mindenképpen kerülnek majd szennyezőanyagok. Emellett több felszólaló felhívta a figyelmet a gyár óriási vízigényének beláthatatlan következményeire, a talaj- és rétegvíz-szint már most megfigyelhető csökkenésére is.

A polgármester ígéretet tett arra, hogy megfogalmazódott kérdéseket megküldik a Kormányhivatalnak és a beruházónak. Azt is kijelentette, hogy ha nem kapnak megnyugtató válaszokat, az önkormányzat akár bíróságra is hajlandó menni a helyiek egészségének védelmében. 

Emellett közölte, hogy a község még a beruházás megkezdése előtt monitoring-állomásokat fog kiépíteni, hogy folyamatosan ellenőrizni tudják a levegő- és vízminőséget. Tímár Zoltán arra is biztatta a jelenlévőket, hogy menjenek el január 20-án a CATL-gyár egységes környezethasználati engedélye ügyében tartandó közmeghallgatásra is. 

Számháború az akkumulátorgyár vízfogyasztásáról

Időközben pedig felkerült az debreceni önkormányzat honlapjára a katasztrófavédelmi engedélyezéshez készült biztonsági jelentés is, melyet december 30-ig véleményezhetnek a lakosok. A veszélyes üzem engedélye ügyében az érintett debreceni önkormányzatnak kötelező közmeghallgatást hirdetnie. Erre január 9-én kerül sor, itt azonban elvileg csak a biztonsági jelentésről eshet szó. 

Papp László debreceni polgármester azonban a sajtónak adott nyilatkozataiban lakossági fórumnak nevezi az eseményt, ahol a helyiek „tárgyilagos tájékoztatást” kaphatnak majd a beruházásról. A polgármester szerint a hatóságokba vetett bizalom megőrzése nagyon fontos, és szerinte „veszélyes játékot játszik” a politikai ellenzék, ha ezt a bizalmat megpróbálja aláásni. 

Papp László a leendő gyár vízigényéről szóló, „politikai aspektusból” született híreket is cáfolja. Nyilatkozata szerint a déli ipari park teljes, 710 hektáros területének vízkapacitása napi 24 ezer köbméter lesz, tehát alaptalan a nagyobb vízfogyasztással való riogatás. A polgármester a környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz készült dokumentáció ismeretében állítja, hogy a jelenleg engedélyezésre váró gyáregység átlagos napi vízigénye 3378 köbméter, mely alkalmanként 6242 köbméterre nőhet.

Csakhogy a katasztrófavédelmi eljáráshoz készült biztonsági jelentés szerint sokkal több vízre lesz szüksége a debreceni akkugyárnak, mint amennyit Papp László emleget – írta meg a debreciner.hu. „A telephely ivóvíz igénye max. 15 500 m3/nap és ~1500 m3/h értékek közötti tartománnyal jellemezhető, a szolgáltató a Debreceni Vízmű Zrt.” – olvasható a biztonsági jelentésben. Ez az adat pedig nemhogy cáfolná, de nagyon is megerősíti a Debrecen és környéke vizének veszélyeztetettségéről szóló aggodalmakat.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Papp László debreceni polgármester és a CATL képviselői a CATL-beruházásról folyó tárgyalásokon, 2022. októberében. Forrás: Facebook. Videó: Balogh Dénes.