A gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól beszélt Szopkó Zita a Klubrádióban

Hiába hangoztatja évek óta a kormány, hogy prioritásként kezeli a családok és gyermekek védelmét. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt bizonyítják, hogy valójában nem sok érdemi javulás történt az elmúlt 14 év alatt, ezer sebből vérzik a hazai gyermekvédelmi rendszer. A témáról Szopkó Zita beszélt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának május 10-i adásában.

A napokban megjelent cikkünkben infografikákon ábrázoltuk a hazai gyermekvédelmi rendszer legfontosabb adatait. Azt is megnéztük, mennyire helytállóak a kormány azon kijelentései, miszerint a gyermekvédelmi rendszer jóval erősebb, mint 2010-ben volt, továbbá hogy a családok és gyermekek védelmének kiemelt figyelmet szentelnek. A rendszer hiányosságairól, a gyermekvédelem elmúlt éves tapasztalatairól pedig szakértőket is kérdeztünk.

A KSH adatai alapján 2023-ban 23,8 ezren részesültek gyermekvédelmi szakellátásban, ez a szám az elmúlt években egyre nőtt. 2010-ben még majdnem 2500-zal kevesebb kiskorú volt a gyermekvédelemben.

Ráadásul óriási eltérések lehetnek abban, hogy hány fiatal kerül a gyermekvédelembe, attól függően, hogy az ország mely pontján járunk. 2023-as adatok szerint a legtöbb fiatal Borsod-Abaúj Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből került gyermekvédelmi szakellátásba: mindkét megyében meghaladta a háromezret a számuk, míg az ország nyugati megyéiben 350-nél kevesebben voltak az állami gondoskodásban lévők. 2010 óta a legnagyobb növekedés is BAZ megyében történt.

Az is megfigyelhető, hogy a kiskorú ellátottak számának növekedésével az utógondozói ellátás háttérbe szorul: a 18 év feletti gondozottak száma 2010 óta jelentősen csökkent, ahogy az otthonteremtési támogatást kapók száma is. Erre a támogatásra az állami gondozottak nagykorúvá válásuk után – a gondozásban eltöltött idő függvényében – jogosultak, ám a támogatás nem jár automatikusan, jelentkezni kell rá. Ráadásul önmagában nem is elég a lakhatási problémák megoldására, hiszen maximális összege kevesebb mint 2 millió forint.

A gyermekvédelmi szakellátásba kerülők növekvő számát nem követi a nevelőszülők számának változása, 2022-ben például 23 ezer fiatalra mindössze 5909 nevelőszülő jutott. Éppen ezért nem csoda, hogy a mai napig nem sikerült azt a vállalást teljesíteni az államnak, hogy minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél helyez el – pedig eredetileg 2016-ig akarták megvalósítani mindezt.

Cikkünk egyik szerzője, Szopkó Zita a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorának május 10-i adásában beszélt a részletekről.

 

Az adásban szó esett arról is, hogy a kormány februárban, a kegyelmi botrány után bejelentette, szigorít a gyermekvédelmi intézkedéseken. A törvénycsomagot a napokban be is nyújtották – ez többek között tartalmazza a nevelőszülők életvitelének szigorúbb ellenőrzését, de arról is rendelkezne, hogy a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények ne évüljenek el.

De a gyermekvédelemmel, gyermekjogokkal foglalkozó civil szervezetek nem elégedettek: többek között azért sem, mert hiába juttatták el részletes javaslataikat a döntéshozóknak, ezek egyikét sem vették figyelembe a törvénycsomag megalkotása során.