Százmilliókat költ amerikai lobbizásra a magyar kormány, Twitter-vitákra és Tucker Carlson-riportra is jutott pénz

Októberben részletes beszámolót tett közzé a magyar kormány egyik amerikai lobbistája, David Reaboi arról, milyen tevékenységekért kapott havi 3 millió forintnak megfelelő fizetést a magyar külügytől 2020 és 2021 között. A korábban Donald Trump csapatát erősítő Reaboi feladata többek között az volt, hogy amerikai riportműsorokba juttasson be magyar politikusokat, ám ez ritkán sikerült, emellett még azért kapott pénzt, hogy a Twitteren védje az Orbán-kormányt. Reaboi nem az egyetlen amerikai lobbistája a magyar kormánynak, és sajtóhírek szerint a Biden-adminisztrációt is egyre jobban zavarja Orbánék washingtoni hálózatépítése, amit az amerikai belpolitikába való beavatkozásnak látnak.

„A gonosz Soros György azt követeli, hogy Biden és az EU semmisítse meg Magyarországot és Lengyelországot. Ez ellen fel kell lépnünk” – többek között ez a Twitter- (mostanra X) poszt is az amerikai magyar nagykövetség számláján született, derült ki azokból a dokumentumokból, amit a magyar kormány washingtoni lobbistája, David Reaboi tett közzé. Reaboi-nak 2020 és 2021 között összesen 35 ezer dollárt (12,4 millió forintot) fizettek különböző szolgáltatásokért, többek között azért is, hogy a közösségi médiában védelmezze a magyar kormányt.

Reaboi leszerződtetése már korábban nyilvánosságra került, most azonban a lobbista – aki az amerikai jobboldal trumpista széléhez kötődik, bár utóbb eltávolodott a volt elnöktől – váratlanul új dokumentumokat tett közzé az amerikai igazságügy-minisztérium adatbázisában. Amerikai forrásaink szerint a lépésnek köze lehet ahhoz, hogy az utóbbi időben a Biden-adminisztráció szigorította a külföldi lobbisták számon kérését, különös figyelmet fordítva a magyar kormány lobbistáira, akik nemcsak Magyarország érdekében lépnek fel, hanem az amerikai belpolitikát is megpróbálják befolyásolni, hálózatot építve az ottani jobboldali politikusokkal és közszereplőkkel.

Orbán, Trump és Szaúd-Arábia barátja

2020-ban a Szabad Európa számolt be Reaboi leszerződtetéséről. Reaboi saját elmondása szerint magyar zsidó származású, ma is beszél magyarul, és a rendszerváltás után élt is egy ideig Magyarországon. A 2000-es évektől kezdve több nemzetbiztonsággal foglalkozó, jobboldali irányultású agytrösztnek dolgozott, köztük a Center for Security Policy nevű szervezetnek. Szintén ekkoriban dolgozott együtt Andrew Breitbarttal, a szélsőjobboldali Breitbart News alapítójával. Breibart halála után a médiacég vezérigazgatója Steve Bannon lett, az angolszász szélsőjobb egyik kulcsfigurája, aki 2016-ban Donald Trump kampányának vezetője volt.

Reaboi saját állítása szerint szintén dolgozott Trumpnak, a volt elnök megválasztása után, 2017-ben nemzetbiztonsági tanácsadó volt (Bannon ekkoriban szintén Trump mellett dolgozott, feltehetően az ő révén került be a Fehér Házba).

Reaboi mostanra ugyanakkor eltávolodott Trumptól, a mostani előválasztási kampányban a volt elnök ellenfelét, Ron DeSantist támogatja, Trumpot pedig a közelmúltban „az amerikai jobboldal gyilkosának” nevezte.

Később megalapította a Security Studies Group (SSG) nevű think-tanket, illetve Strategic Improvisation nevű kommunikációs cégét, ezzel kötött utóbb szerződést a washingtoni magyar külképviselet. Ebben az időszakban Reaboi többször tett közzé a szaúd-arábiai rezsimet védő és Katart támadó nyilatkozatokat, cikkeket, többször relativizálta a szaúd-arábiai ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolását. Négyéves működése során az SSG-nek ismeretlen forrásból több mint egymillió dollár bevétele lett, Reaboi kritikusai azt gyanítják, hogy a pénz Szaúd-Arábiából származott, és Reaboi nem bejelentett lobbitevékenységet folytatott – ezt Reaboi tagadja.

„Nem a pénz miatt vagyok itt”

Reaboi 2020-ban kezdődő, a magyar kormány megbízásából folytatott lobbitevékenységéről az amerikai lobbistatörvény (Foreign Agent Registration Act – FARA) alapján tett közzé nyilatkozatot. A FARA lényege, hogy azoknak a személyeknek és cégeknek, amelyek külföldi államtól kaptak fizetést amerikai tevékenységükhöz, közzé kell tenniük a szerződéseiket, és nyilatkozniuk kell arról, milyen munkát végeztek. Októberben az Intelligence Online nevű, hírszerzéssel kapcsolatos témákkal foglalkozó lap figyelt fel rá, hogy Reaboi jelentősen kibővítette korábbi nyilatkozatát, így további részletek derültek ki arról, milyen együttműködés folyt közte és a magyar külügy között.

Reaboi először még 2020-ban regisztrált a FARA-adatbázisban, ekkor azt tüntette fel, hogy feladata „pozitív amerikai médiavisszhangot generálni Magyarországról”, többek között újságírók tájékoztatásával és a közösségi médiában folyó vitákban való részvétellel. Tevékenysége eredményeit csak három év elteltével hozta nyilvánosságra, ezek közé tartozik az a 60 Twitter-poszt is, amelyek másolata most szintén szerepel az amerikai igazságügy-minisztérium adatbázisában.

A magyar külügy által fizetett Tweetek között szerepel például az a poszt, amelyben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) köthető Neokohn portálon adott interjút promotálta. Reaboi lobbitevékenysége alatt többször tett közzé olyan nyilatkozatokat, amelyben a magyar kormányt a Soros György elleni kampány miatt érő antiszemitizmus-vádakat igyekezett elhárítani. A Neokohn-interjúban is előkerült a téma, Reaboi azt mondta,

„Magyarország problémája Sorossal az ideológiája – és azok a milliók, amelyeket ennek előmozdítására költ. Az, hogy bírálni lehet Soros (vagy bárki más) emberbaráti tevékenységének hatásait, alapvető emberi jog: a szólásszabadság. Az antiszemitizmus vádja Soros ellen a kritika elfojtását célozza.”

Egy másik helyen a magyarországi pártpolitikáról posztolt:

„Szégyen: A média támadja az antiszemita Jobbik pártot, hogy rossz színben tüntesse fel Magyarországot – de amikor a Jobbik összefog a baloldallal Orbán és a jobbközép Fidesz ellen, a sértegetés hirtelen abbamarad.”

Reaboi több Tweetben saját kritikusainak válaszolt, egyik posztjában – amit később ironikus módon megosztott a FARA-adatbázisban mint fizetett Tweetet – azt írja, nem pénzért, hanem meggyőződésből támogatja Orbánékat.

„Bárki, aki egy ideje követ engem, tudja, magyar zsidó származású konzervatív amerikaiként támogatom Magyarországot – különösen akkor, amikor a média és a kemény baloldali civil szervezetek támadják őket. Nem a pénz miatt vagyok itt.”

Reaboi egy helyen pedig együtt emlegette Magyarországot, Szaúd-Arábiát, Izraelt és Brazíliát – szerinte ugyanis erre a négy országra pikkel a média. Egy Tweetben pedig az akkor megnyitott budapesti Scruton kávézót reklámozta – a kávézóláncot a több milliárd forintnyi közpénzzel támogatott Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója, Szalai Zoltán alapította, kávézói rendszeresen szolgáltak Fidesz-közeli figurák fellépőhelyeként. Szeptemberben a kávézólánc 50 millió forintos támogatást nyert az állami Batthyány Lajos Alapítványtól,  hogy Lengyelországban próbáljon terjeszkedni.

Ellentmond a magyar külügy adatközlésének

Reaboi irataiból kiderül az is, melyik amerikai médiumokat és újságírókat kereste meg, hogy jobb sajtóvisszhangot generáljon a magyar kormánynak. Az általa közzétett dokumentum szerint a szerződés időtartama alatt hét e-mailt küldött ki ennek érdekében. Az említett médiumok archívuma alapján ennek kevés eredménye volt.

A lobbista egyik címzettje például Tom Rogan, a konzervatív Washington Examiner újságírója volt, aki azonban a megkeresés után is igen kritikusan írt az Orbán-kormányról, idén januárban már azt írta, fel kellene függeszteni Magyarország NATO-tagságát a kormány orosz-barátsága miatt, illetve azért, mert Magyarországon szabadon közlekedhetnek az orosz kémek.

A megkeresésekből jól kivehető az a cél is, hogy pozitív visszhangot kell generálni az Orbán-kormánynak az amerikai zsidó sajtóban (a címzettek között találjuk az Algemeinert és a Tablet Magazine-t), ez feltehetően ismét a Soros-kampány miatti antiszemitizmus-vádakhoz kötődik.

A Reaboi által közzétett lista ellentmond annak, amit 2021-ben a magyar külügy közölt a Szabad Európa közérdekű adatigénylésére válaszolva: eszerint 15 cikk és 3 interjú jelent meg Reaboi közreműködésével, amelyek pozitív színben tüntették fel a magyar kormányt. Ezek legnagyobb része a Breitbarban jelent meg, emellett egy-két kivétellel más, az amerikai jobboldalhoz köthető lapokban található magyar vonatkozású cikkeket tulajdonított Reaboi lobbitevékenységének a Külügyminisztérium jelentése, ezek azonban nem találhatók Reaboi FARA-nyilatkozatában.

A CPAC-en is fellépett

Reaboi 2020 októberi szerződését, amely szintén felkerült a FARA-adatbázisba, magyar részről Zombori Dóra írta alá, aki önéletrajza szerint 2016-tól beosztott diplomataként dolgozott a washingtoni magyar nagykövetségen, 2020-ban pedig ideiglenes ügyvivőként egy ideig vezette is az amerikai külképviseletet. Ezt követően, 2021 és 2022 között nemzetközi energetikai és klímaügyi kapcsolatokért felelős miniszteri biztos volt, majd 2023-as lemondásáig az energiaellátás biztonságáért felelős helyettes államtitkár volt.

Reaboi szerződése 2021-ben véget ért, de a nyilvánosságból tudható, hogy ezután is megjelent a magyar kormányhoz kötődő médiumokban és rendezvényeken. 2022-ben például ő is beszédet mondott az amerikai szélsőjobb Magyarországon megrendezett dzsemboriján, a CPAC-en. A konferencia Magyarországra hozását szervező Alapjogokért Központ abban az évben 390 millió forint közpénzt kapott konferenciaszervezésre.

Reaboit Twitter-fiókján keresztül megkerestük, arról akartuk kérdezni, jelenleg van-e valamilyen szerződése vagy munkakapcsolata a magyar külüggyel vagy más magyarországi szervezetekkel. Arról is kérdeztük, miért bővítette pont most, ennyi idő elteltével FARA-bevallását. Cikkünk megjelenéséig a lobbista nem válaszolt kérdéseinkre.

Szigorúbb fellépés

Az Átlátszó amerikai forrásai szerint az igazságügy-minisztérium a közelmúltban szigorúbban veszi a FARA végrehajtását: 2016 óta a minisztériumban kísérletet tesznek arra, hogy nyilvántartásba vegyék a be nem jelentett lobbistákat, és a regisztrált szereplőkkel szemben nagyobb nyilvánosságot követelnek meg.

Már Trump elnöksége alatt fény derült arra, hogy a Trump-világ egyes tagjai kapcsolatot tartanak külföldi önkényuralmi rezsimekkel. Ilyen például George Nader, a Blackwater magánhadsereg lobbistája, aki a Trump-csapat és a szaúdi vezetők közötti kapcsolatokat egyengette; Elliott Broidy, Trump egyik alapítványi támogatója pedig 2020-ban bűnösnek vallotta magát malajziai és kínai kormányzati érdekeltségű, nem bejelentett lobbizásért.

Paul Manafort, Trump 2016-os kampányának elnöke korábban szintén Szaúd-Arábia lobbistájaként volt bejegyezve, később pedig Viktor Janukovics korábbi oroszbarát ukrán elnök tanácsadójaként dolgozott.

A FARA-nyilatkozat késői frissítése (mint például David Reaboi esetében) akkor történik, amikor az igazságügy-minisztérium úgy találja, hogy az eredeti FARA-nyilatkozat nem megfelelő, ilyenkor a minisztérium úgynevezett megfelelőségi vizsgálatot indíthat. Ezek az ügyek néha hónapokig, néha egy évig is eltartanak, így nehéz megmondani, mikor kezdődött a vizsgálat.

Augusztusban az amerikai kormány új intézkedést vezetett be, amellyel jelentősen korlátozta a Magyarországról érkező látogatók vízummentességét. A lépés az Utazási Engedélyt Jóváhagyó Elektronikus Rendszeren keresztül igényelt utazási engedélyt, az úgynevezett ESTA-t szigorította: az elektronikus rendszeren keresztül, a korábbi rendszerrel szemben csak egy évre és egyszeri utazásra kérhetnek vízummentes belépést magyar állampolgárok.

A döntést az amerikaiak hivatalosan a magyar egyszerűsített honosítási eljárásból eredő, régóta fennálló biztonsági problémákkal indokolta. Azonban az Intelligence Online forrásai szerint a döntésben szerepet játszott az is, hogy a közelmúltban rendszeressé váltak a találkozók az Orbán-kormány képviselői és az amerikai Republikánus Párt, azon belül Trump támogatói között. A Biden-adminisztráció a lap szerint ennek a hálózatépítésnek próbál gátat szabni.

Százmilliós közpénzek amerikai lobbizásra

Reaboi nem az egyetlen amerikai lobbista, aki kapcsolatba került a magyar kormánnyal. 2019-ben a magyar nagykövetség 160 ezer dolláros (56 millió forint) szerződést kötött a Policy Impact Strategic Communications nevű PR-céggel, hogy pozitív médiamegjelenéseket szervezzenek az Orbán-kormánynak. Akkori jelentésében a cég közzétette, hogy ezért a pénzért szervezték meg Szijjártó Péter interjúját a Fox TV-n futó Tucker Carlson Tonight műsorban.

Az, hogy pont Carlson műsorába juttatták be a külügyminisztert, nem véletlen, a cég igazgatója, Richard Carlson ugyanis a műsorvezető apja.

Tucker Carlson a következő pár évben több, az Orbán-kormányt dicsőítő riportot készített, és az MCC-fesztiválon is fellépett, itt honvédségi helikopterrel szállították, és Orbán Viktorral is interjúzhatott. Carlson karrierje szempontjából mégsem hozott szerencsét a magyar lobbi: a Huffington Post novemberi cikke szerint épp Carlson 2021-es magyarországi útja vezetett oda, hogy később a Fox News szerződést bontott vele, a tévés ugyanis állítólag a csatorna beleegyezése nélkül vitte Magyarországra a műsorát.

Bár a magyar kormány főleg az amerikai jobboldalhoz és szélsőjobboldalhoz köthető lobbistákkal került kapcsolatba, tavalyelőtt leszerződtettek egy olyan céget is, ami inkább a Demokrata Párthoz áll közelebb. Tavaly januárban a Direkt36 szúrta ki, hogy a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) amerikai jogi stratégiai tanácsadásra szerződtette George Tucker egyik cégét közel 80 millió forintért.

George Tucker brit ex-diplomata, aki az Axios szerint a Demokrata Párt támogatója, csakúgy, mint a magyar ügyfélnek dolgozó társa, Duncan McFetridge, aki korábban California állam demokrata politikusainak nyújtott szolgáltatásokat.

George Tucker ugyanakkor a Pegasus kémszoftvert gyártó izraeli NSO Groupnak, illetve anyavállalatának, a Q Cyber Technologiesnak lobbizott és adott tanácsokat. Ez volt az a kémszoftver, amit többek között a magyar kormány is megvásárolt, és mint kiderült, újságírókat, többek között az Átlátszó több munkatársát is lehallgatták velük.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs