Csökkent a lakossági fogyasztás, mégis áramfogyasztási csúcsok voltak

Tavaly júliusban és novemberben is rekordot döntött a hazai áramfogyasztás, és míg nyáron a csúcsot este mérték, ősszel munkaidőben ugrott meg a fogyasztás. A közműhivatal szerint a lakossági napelemek csökkentik a fogyasztást, és a hálózati terhelés valójában nem csak a klímák miatt nő. A MEKH adatai szerint tavaly júniusban közel 20 százalékkal kevesebb áram fogyott a lakosságnál, mint 2019-ben.

„Még nincs is igazán hideg, de a szürke időben máris megdőlt a mindenkori rendszerterhelési rekord. A hitelesített adatok szerint, a múlt pénteken a déli órákban, 11:45 és 12:00 között, 7450 MW-ot rögzítettünk, ami 9 megawattal meghaladja az eddigi, egyébként idén január 22-én mért abszolút rekordot. Akkor -4,1, múlt pénteken viszont 1,3 Celsius fok volt a napi átlaghőmérséklet. A csúcs negyedórájában egyébként a megújuló termelés részaránya 11, ezen belül a naperőműveké 1,8 százalék volt” – adta hírül közösségi oldalán a MAVIR tavaly november végén.

Ezzel 2024-ben harmadjára dőlt meg a rekord: korábban nyáron, július 15-én is megszaladt az áramfogyasztás. Akkor a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) úgy fogalmazott, hogy

„nyáron, tartós kánikula idején, inkább az esti órákban jellemzőek a terhelési csúcsok, amikor a háztartásokban működnek a klímaberendezések és más elektromos eszközök is”.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendszeresen publikál adatokat a hazai áram- és gázfogyasztásról. Ezek alapján azt is nyomon lehet követni, milyen hatással van a lakossági fogyasztásra a rezsicsökkentés csökkentése. A MAVIR nyári magyarázata a lakossági fogyasztókra tolta a csúcsot, a hírportálok egyenesen a klímák használatával kötötték össze a megugró áramfogyasztást. A rendszerirányító adatai alapján így nézett ki július 15-én az áramterhelés. Az aznapi hőmérsékletet saját mérés alapján rekonstruáltuk.

Az adatok szerint délután 5 órakor még közel 39 fok volt, az áramterhelés 6530 MW. Négy órával később, 19 órára a kánikula 35 fokra mérséklődött, az áramterhelés 6905 MW-ra nőtt, és a csúcsot 20 órakor érte el 6951 MW-val. Este 10 órára 6635 MW-ra csökkent a terhelés, amikor a hőmérséklet 30,7 fok Celsius volt. Ha valóban csak a klímák okozták (volna) a kiugrást, akkor azok nagyon hatékonyak lehettek, hiszen a külső hőmérséklet alig esett, 22 órára viszont jócskán csökkent a rendszerterhelés.

A MAVIR az Átlátszó kérdéseire azt írta, hogy „a rendszerterhelési csúcsok jellemzően az esti órákra esnek, amikor a hűtés (vagy télen a fűtés) mellett már a világítás és egyéb háztartási eszközök is fogyasztanak, és amikor azok a háztartások, amelyek rendelkeznek napelemmel is, már nem tudják (a sötét miatt) a napelemekkel csökkenteni/kiváltani a fogyasztásukat, csak az országos hálózatból tudnak vételezni”. Vagyis nem csak a klímák használata, hanem több tényező együttesen növelte a fogyasztást.

Csökkenő lakossági áramfogyasztás

A MEKH októberi adatsora további érdekességeket mutat. Ha a Covid előtti évhez viszonyítjuk a hazai fogyasztást, akkor azt látjuk, hogy 2019-hez képest a lakossági, egyetemes szolgáltatásban értékesített áram mennyisége folyamatosan csökkent. 2024 júniusában 19 százalékkal, júliusban 11 százalékkal, augusztusban 6 százalékkal.

Miközben a „HungaroMet mérései alapján a 2024-es nyár középhőmérséklete országos átlagban 2,7 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebb nyár 1901 óta. Több tartós hőhullám is kialakult a nyáron, júliusban és augusztusban is meghaladta a legmagasabb mért hőmérséklet a 40 Celsius fokot. Sok országos napi melegrekord megdőlt 2024 nyarán”. De az adatsor azt is mutatja, hogy bár július 15. után is maradt a kánikula, és az áramfogyasztás is nőtt, újabb rekordra viszont őszig kellett várni.

A MEKH az Átlátszónak a csökkenő fogyasztásról és a pillanatnyi rekordterhelésről azt írta, hogy „Magyarországon a lakosság zöme július második felétől megy szabadságra, valamint több ipari nagyfogyasztó is ilyenkor végzi el az éves karbantartásokat, vagyis csökkenti, leállítja a termelését, ezek számottevően csökkenthetik az ország villamosenergia-felhasználását”. A júliusi havi riportból az is kiderül, hogy

„a hőmérséklet hatás 5,74%-kal növelte a nettó rendszerterhelést”.

A MEKH hangsúlyozta, hogy egy napi/havi/negyedéves összfogyasztás (mértékegysége a MWh) nem feleltethető meg a pillanatnyi/negyedórás (átlagos) rendszerterheléssel (mértékegysége a MW). „Ezt mutatja például a július 20-ai adat. A rendszerterhelésben ugyanis csak az órával mért villamosenergia-fogyasztás értékei mutatkoznak meg, a háztartási méretű napelemmel rendelkező termelők által előállított és helyben azonnal elfogyasztott villamos energia mennyisége a rendszerterhelési adatokban nem jelenik meg. Továbbá egy olyan napon, amikor egyébként megdől a rendszerterhelési (negyedórás átlagos) csúcs, még nem feltétlenül dől meg az aznapi fogyasztási rekord is” – tették hozzá.

Arra, hogy szeptemberre tovább csökkent a lakossági áramfogyasztást, azt írták, hogy „a csökkenéshez hozzájárulhat, hogy az egyetemes szolgáltató által ellátott lakossági fogyasztók körében folyamatosan nő a telepített HMKE-k száma és beépített teljesítőképessége, így azon hónapokban, amikor magas a napsütéses órák száma, úgy a lakosság egyetemes szolgáltatótól való vásárlása csökkenést mutathat.”

Segíts nekünk megtervezni az évet, töltsd ki ezt a rövid és anonim kérdőívet!

Segesvári Csaba

Címlapkép: Magasfeszültségű oszlop az M5-ös autópálya közelében (Fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)