A Riporterek Határok Nélkül idén 22. alkalommal publikálta sajtószabadság indexét, amely 180 országot rangsorol a média helyzete szempontjából egy 0-tól 100-ig terjedő skálán. A 100 a legjobb, a 0 pedig a legrosszabb elérhető eredmény. A 2024-es lista alapján hazánknak sikerült javítani pár helyet a korábbi évhez képest, ám még így is megelőz minket az uniós tagállamok többsége. Infografikák a sajtószabadság világnapja alkalmából.
A sajtószabadság indexet és a hozzá kapcsolódó jelentést minden évben a sajtószabadság világnapján, május 3-án publikálja a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi újságíró-szervezet. Az egyes országok értékelését öt mutató alapján végzik: vizsgálják többek között a politikai, gazdasági, szociokulturális kontextust, a jogi keretrendszert, valamint a biztonságot.
„A sajtószabadságot világszerte éppen azok fenyegetik, akiknek a sajtószabadság biztosítékának kellene lenniük – a politikai vezetők” – olvasható a 2024-es jelentésben. Ezt a megállapítást arra alapozzák, hogy az öt mutató közül a politikaiban történt a legjelentősebb visszaesés, a globális átlag itt ugyanis 7,6 ponttal kevesebb idén, mint egy évvel korábban.
Az élmezőnybe ebben az évben is a skandináv országok kerültek: Norvégia 91,89, Dánia 89,6, Svédország pedig 88,32 pontot kapott. A lista végén, a sereghajtók között Afganisztán (19,09 pont), Szíria (17,41 pont), és Eritrea (16,64 pont) található.
Magyarország 2024-ben 62,98 pontot kapott, ez a 67. helyre volt elég.
Hazánk helyezése azt jelenti, hogy nagyjából Argentínával, vagy a Kelet-karibi Államok Szervezetével kaptunk azonos pontszámot. Az előző évhez képest ez minimális, +0,02 pontos javulást jelent, mégis sikerült ezzel öt hellyel feljebb ugrania Magyarországnak a rangsorban, hiszen 2023-ban még csak a 72. helyre volt elég a pontszámunk.
Az RSF ugyanakkor kiemeli, hogy a 72. helyről a 67. helyre való magyar ugrás elsősorban más országok, főleg Bosznia és Koszovó jelentős visszaesésével magyarázható. Mindezek alapján a nemzetközi újságíró szervezet úgy fogalmaz, hogy
Magyarországon stagnál a sajtószabadság helyzete.
A legtöbb pontot (100-ból 85,97) a biztonság kategóriában kaptuk, ami azt vizsgálja, mennyire vannak az újságírók kitéve fizikai vagy egyéb támadásnak, megfélemlítésnek az adott országban. A legkevesebbet a politikai kategóriában értük el, ami lényegében a politikai nyomásgyakorlást, a média autonómiáját méri, és azt, hogyan viszonyulnak a hatalmon lévők a sajtóhoz. Ebben a kategóriában mindössze 38,55 pontot kaptunk.
A minimális javítás ellenére továbbra sem állunk túl jól a többi európai országgal való összevetésben. Az uniós tagállamok közül a harmadik legrosszabb pontszámot kaptuk, csak Máltát (60,96) és Görögországot (57,15) tudtuk megelőzni ebben az évben a 62,98 pontos eredménnyel.
A szomszédos országok átlagosan 67,56 pontot kaptak, vagyis valamivel jobb eredményt értünk el idén, mint a környező országok egy része. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor azt látjuk, hogy Szlovákia és Románia is elhúz mellettünk.
Idén ráadásul hazánkat már Bulgária is megelőzi, ami tavaly még mögöttünk állt a rangsorban.
A gyakran összehasonlítási alapként emlegetett Visegrádi Négyek 72,08 pontos átlagpontszámot kaptak, ami tízzel több, mint a magyar eredmény.
A jelentés a magyar sajtószabadságot illetően kiemeli a tavalyi évben megszavazott szuverenitásvédelmi törvényt, amely lehetővé teszi a magyar kormány számára a független magyar média lejáratását és zaklatását. Az Átlátszó is a támadás kereszttüzébe került, februárban emiatt húsz szerkesztőség közös nyilatkozatban állt ki a sajtószabadság és lapunk mellett.
Ugyanakkor az RSF-jelentésben azt írják, hogy úgy tűnik, Orbán Viktor uralma alatt „a független média megtanult túlélni, sőt, a társadalom egy részének támogatását élvezve gazdaságilag is megerősödni.”
Az RSF a pontszámok alapján 5 kategóriába sorolja az országokat a sajtószabadság szempontjából: megfelelő (85-100 pont), kielégítő (70-85 pont), problémás (55-70 pont), bonyolult (40-55 pont) és nagyon súlyos (0-40 pont). A megfelelő kategóriába idén mindössze nyolcan kerültek, az országok többsége a problémás besorolást kapta.
Bár hazánk helyzete érdemben nem sokat változott, voltak olyan országok, ahol jelentős visszaesés, vagy épp ellenkezőleg, javulás volt tapasztalható.
A legtöbbet ebben az évben Mauritánia javított, majdnem 15 ponttal többet kapott, mint 2023-ban, így 53 hellyel feljebb került a sajtószabadság index rangsorán. A legnagyobb romlás Bhutánban és Afganisztánban volt megfigyelhető: mindkét ország több mint 20 ponttal esett vissza a korábbi eredményeihez képest.
Bhután egy év alatt 57 hellyel csúszott lejjebb a listán,
hiszen tavaly még a 90. helyen szerepelt, idén viszont már 180-ból a 147. helyre sorolta az újságíró szervezet.
Ha a régiók szerinti bontást nézzük, akkor Észak-Afrika és a Közel-Kelet régiója ért el a legrosszabb eredményt a 2024-es sajtószabadság-index szerint. Ezt követi az ázsiai-csendes-óceáni térség, ahol az újságírás a tekintélyelvű kormányok miatt van nehéz helyzetben.
A sajtószabadság index eredményeiről két éve, 2022-ben is beszámoltunk. Ekkor hazánk a 85. helyet kapta a listán, azonban több mint 8 ponttal kevesebbet kaptunk, mint egy évvel korábban. Akkori cikkünkben megszólaltattuk Polyák Gábort, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének vezetőjét, és Nagy Károlyt, a Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársát is.
2021-ben a Reporters Without Borders a sajtószabadság ellenségeiről is publikált egy listát, amelyen 37 ország vezetője kapott helyet – köztük Orbán Viktor is, akit az illiberális demokrácia önjelölt bajnokának neveztek.
A magyar miniszterelnök ezzel olyan kormányfők illusztris társasághoz csatlakozott a szervezet gyűjtése szerint, mint Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek akkori elnöke, Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök, vagy éppen Jair Bolsonaro, azóta már leváltott brazil elnök, aki épp a magyar nagykövetségen keresett a közelmúltban menedéket, hogy megússza a letartóztatást.
A berlini székhelyű Civil Liberties Union szintén a napokban tette közzé éves jelentését a sajtószabadságról, amely 19 uniós országot vizsgált, a sajtószabadság és pluralizmus, az újságírók biztonsága és védelme, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága szempontjából. Ez a jelentés úgy fogalmaz, hogy a sajtószabadság számos uniós országban veszélyesen rossz helyzetben van, egyes tagállamokban pedig szinte teljesen újjá kell(ene) éleszteni.
A magyar helyzet kapcsán megemlíti az anyag a Szuverenitásvédelmi Hatósággal kapcsolatos aggályokat, a független média ellen indított lejárató kampányokat, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés nehézségeit és az újságírók megfigyelését, lehallgatását is.
Az unió vezetése két éve, 2022-ben kezdte el a sajtószabadságról szóló szabályozás kidolgozását, amelyre márciusban az Európai Parlament is rábólintott.
Az Európai Médiaszabadság-törvény (European Media Freedom Act – EMFA) részben a hazai, médiaszabadságot érintő problémák miatt született, és lényegében a kiadók, tulajdonosok, a közösségimédia-platformok és az újságírók kapcsolatát igyekszik rendezni. Többek között megtiltja az uniós tagállamok kormányainak, hogy beavatkozzanak a szerkesztői döntésekbe, és hogy a riportereket a forrásaik felfedésére kötelezzék. Emellett a közszolgálati média függetlenségének biztosítása, az állami hirdetések igazságos elosztása, valamint a tulajdonosi viszonyok átláthatóságának biztosítása is a célkitűzések között szerepel.
Az uniós médiatörvényt idén márciusban elsöprő többséggel (464 igen, 92 nem, 65 tartózkodás) szavazta meg az Európai Parlament. A fideszes EP-képviselők ellene voksoltak, mert szerintük „cenzúratörvényről” van szó, ami „lehetőséget teremt arra, hogy Brüsszel elnyomja a nemzeti és keresztény-konzervatív véleményeket, értékeket”.
„Brüsszel a szemünk előtt teremt orwelli világot. Fegyvereket vásárolnak és szállítanak az Európai Békekereten keresztül, közben pedig az európai médiatörvényen keresztül akarják irányítani a médiát. Nem azért harcoltunk a kommunisták ellen, hogy 1984-ben végezzük!” – kommentálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az X-en (korábban Twitter) az Európai Unió új médiaszabadság-törvényének (EMFA) elfogadását.
Szabó Krisztián – Szopkó Zita
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök Magyar Nemzetet olvas 2019-ben. (fotó: Facebook/Orbán Viktor)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Hogyan szorul ki a piacról egy kisvállalkozó az állam miatt? Juhász Sándor példáján keresztül bemutatjuk, miként lehetetlenült el a megélhetése a MOHU megjelenésével.
Újbuda korábbi polgármesterét, az MSZP-ből a DK-ba átigazolt Molnárt két éve foglalkoztatja a DK-s László Imre által vezetett önkormányzat.
A gödi civilek keresettel támadták meg az engedélyt, a bíróság pedig azonnali jogvédelmet rendelt el az ügyben és a per lezárultáig megtiltotta az akkugyár környezethasználatát.
Szabó-Gödri Rita az RTL Fókusz című műsorának volt a vendége.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!