Joe Biden tartósan az elmúlt 70 év legnépszerűtlenebb amerikai elnöke

Alig kilenc hónappal az amerikai elnökválasztás előtt népszerűtlenségi rekordokat döntöget Joe Biden. Mind saját elnökségét, mind az elmúlt hetven évet tekintve mélyponton van a megítélése. A már-már biztos kihívónak tekinthető Donald Trump elnökségének azonos pontján három százalékponttal magasabb népszerűségnek örvendett. Csak a számok alapján a volt elnök visszatérése tűnik valószínűnek – igaz, még előttünk van az egész választási kampány, amely megfordíthatja az erőviszonyokat.

Tartós népszerűtlenségnek örvend Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Negyedik hivatalban töltött évének elején, a FiveThirtyEight adatai alapján 2024. február 12-én a megkérdezettek alig 40 százaléka ítéli inkább jónak a tevékenységét, míg 55,8 százalék inkább rossznak.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Biden hivatalba lépését követő mézeshetek hamar véget értek. Fél évvel az elnöksége kezdete után számos tényező együttes hatása miatt jelentősen megromlott az elnök megítélése: a koronavírus-járvány felerősödése, az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok visszavonása, a növekvő infláció és társadalmi polarizáció megtette hatását. Az első év végére tíz százalékot esett a népszerűsége, ami az ezt követő években egyáltalán nem javult.

Több oka is lehet annak, hogy Biden számos pozitív intézkedés ellenére sem tudott emelni a rokonszenvindexén. Részben okozhatja ezt az elhúzódó infláció, ami a növekvő bérek mellett is komoly megélhetési problémákat okoz, továbbá a kisebbségek körében tapasztalható csalódottság, de számos alkalommal emelik ki a témában írt cikkek az elnök korát is. Megválasztásakor ugyanis 78 éves volt, az esetleges újraválasztásakor pedig 82 éves lenne, amivel már most ő minden idők legidősebb hivatalban lévő elnöke. A korát tekintve a Vox cikke annyit pontosít, hogy a választópolgároknak nem kifejezetten a korával, hanem a korából adódó kompetenciájával, vagy annak hiányával van gondjuk.

A Vox emellett kiemeli, hogy a népszerűtlenségét okozhatja a jelenlegi politikai légkör, amely miatt szinte minden nyugati ország vezetője rosszabb megítélésnek örvend: a járvány utóhatásai, a gazdasági nehézségek, a rekord magas infláció, az orosz-ukrán háború és a Izrael–Hamász-konfliktus. Emellett elképzelhető, hogy a választási kampány során Biden megítélése javulni fog, de ez egyszerűen túl messze van még ahhoz, hogy bármilyen konklúziót le lehessen vonni a jelenlegi népszerűségi számokból.

A Politico mindezeket azzal egészíti ki, hogy a népszerűtlenség az elnök karakteréből is következhet. A cikk szerint Biden sosem volt kifejezetten népszerű, hiába aktív évtizedek óta a politikában, 1988-ban és 2008-ban is elvérzett a demokrata előválasztáson. A 2020-as győzelmet pedig nem a saját népszerűsége, hanem a Trump elleni népharag hozta el számára: „Biden csupán az a zöldség volt, amelyről a választók meggyőzték magukat, hogy meg kell enniük, hogy megszabaduljanak Trumptól.”

Biden újraválasztási esélyét ismét a Trump visszatérése miatti félelem teremtheti meg. 2023 végén maga Biden is úgy nyilatkozott, hogyha Trump nem indult volna a választáson, nem biztos, hogy ő indult volna. Mivel Trump sem egyöntetűen népszerű a választók körében a felmérések szerint, a két jelölt közkedveltségének hiánya könnyen torkolhat sose látott negatív kampányba. Muníciót ugyanis az ellenfél gyengeségei szolgáltatnak mindkettőjüknek. Ezt a narratívát Biden már fel is vette: szerinte Trumpnak nem szabad újból elnöknek lennie, mert megrögzött célja, hogy tönkretegye az amerikai demokráciát.

A választás szempontjából pont a másikkal való riogatás lehet a döntő tényező. Az eredmény nem feltétlenül azon múlik, hogy mekkora az egyes személyek társadalmi támogatottsága, hanem azon, hogy mennyire mobilizálja a különböző választói csoportokat az egyes aspiránsokkal szembeni ellenszenv. Egyelőre ez Trump kezére játszott, mert a jelenlegi forrongó politikai helyzetben az aktuális elnökség viselt dolgai vannak terítéken, ám elképzelhető, hogy amint újból Trumpra is nagyobb figyelem vetül, úgy az ő elnökségének ügyei is befolyásolják a kimenetelt. 

A FiveThirtyEight szerint hiába rossz Biden megítélése, egy Trump-elnökség réme mozgósíthat mellette szavazókat. Erre jó példa a félidős választás és az abortuszügy. A Roe kontra Wade ítélet visszavonása érzékelhetően megemelte a választási kedvet a nők körében, és a korábban biztos republikánus áttörést ígérő ’22-es szenátusi és képviselőházi részleges választáson a demokraták meglepően jól szerepeltek. A kulcsfontosságú Wiscosin államban például, ahol a legnagyobb tüntetést tartották az abortusz-szigorítás ellen, jelentősen nőtt a regisztrált női szavazók száma. 

Eleve a választás nem az országos népszerűségen múlik majd, hanem hogy Biden és Trump miként teljesít az egyes államokban. Legutóbb Biden rendkívül szoros küzdelemben nyert Arizonában, Georgiában és Wisconsinban is. Most mindhárom helyen Trump vezet – sőt, Nevadában és Michiganben is, ahol tetemesebb volt a jelenlegi elnök előnye négy évvel ezelőtt.

Az alábbi interaktív diagramon az elmúlt tizennégy amerikai elnök népszerűségét lehet összehasonlítani.

Szabó Krisztián – Hont András

Címlapkép: Joe Biden (fotó: Gage Skidmore, Creative Commons), Átlátszó-montázs