A lakossági piaci árnál közel 200 forinttal olcsóbb köbméterenként a gáz a céges vevőknek

Az MVM Basic csomag, amit piaci felhasználóknak kínál az állami cég, a tőzsdei árhoz köti a szolgáltatás árát. A földgáz árának esése, a forint erősödése a cégek februári számlájában már jelentkezhet. A lakossági hatósági ártól a piaci még így is messze van. Közben a novemberi meleg ellenére 38 százalékkal, 10 milliárd forint fölé nőtt a gázszolgáltatóknak tartozók adóssága.

A tavalyi szint körül a földgáz tőzsdei ára, 2023 elejére további csökkenés várható – írtuk novemberben végén, a prognózisunk talált: akkor a Goldman Sachs amerikai pénzügyi vállalat előrejelzései szerint az idei november eleji ár 2023 első negyedévében akár 30 százalékkal is csökkenhet, megawattóránként 85 euróra: 2023 február elején a gázár valójában 57 euró/megawattórára csökkent.

A lakosságot ez nem érinti, a kormány rezsivédelem címén halasztja a köztisztviselők béremelését – emlékeztetőül, Bordás Gábor közigazgatási államtitkár azt mondta, „türelmet kérünk, ismerjük a javaslatokat, látjuk az igényeket, de nem látjuk a jövőt, így azt sem, hogy lesz-e kellő költségvetési mozgásterük a közszféra dolgozói által igényelt béremelésekre. Az államtitkár szerint a költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése, elsősorban a lakossági és a közületek igényeit kell kielégíteni.”

A cégek gázdíja viszont csökkenhet. Az MVM Basic tarifáját a tőzsdei árhoz kötött képlet alapján számolja az állami szolgáltató. Ebben az „árjegyzés a tárgyhónapot megelőző hónapban és az azt megelőző hónap utolsó banki napján jegyzett, a tárgyhónapra vonatkozó (EUR/MWh) havi árak számtani átlaga 3 tizedesjegyre kerekítve”.

Vagyis, ha csökken tőzsdei ár, azt előbb-utóbb a gázdíj is követi.

Az Átlátszó korábbi cikkében is használtuk a képletet, amikor arról írtunk, októberig 2000 milliárd forintba kerülhetett a rezsicsökkentés. Akkori számításaink szerint ebből a gáz esetében az állami MVM-nél keletkezett veszteség szeptemberre elérte a lakossági és a piaci gázár különbözete alapján az 1165 milliárd forintot.

A lakossági piaci ár köbméterenként bruttó 767 forint. Az MVM Basic csomagja alapján a céges gázár így alakult az elmúlt egy évben. Nyáron volt a legtöbb, de a fűtési szezonra ez mérséklődött.

 

Az MVM Basic tarifacsomagjával számolva a rezsicsökkentett gáz- és a piaci gázár közötti különbség is csökken, vagyis kevesebbe kerül a kormányzati árszabályozás. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy hatósági áron 108 forint egy köbméter gáz, piacin a rekorder 27 százalékos áfával legalább 516 forint. A lakossági hatóság ár ráadásul 1728 köbméter kedvezményes gázárig érvényes.

38 százalékkal nagyobb tartozás a gázszolgáltatónak

„A hátralékosok tekintetében a MEKH 2022 novemberéig rendelkezik friss adatokkal, melyeket a földgáz és villamos energia tekintetében a kereskedők és egyetemes szolgáltatók, míg a távhő vonatkozásában a távhőszolgáltatók küldenek meg a hivatal részére. Ezek alapján a földgáz ágazatban

2021 novemberében a hátralékos lakossági földgázfogyasztók össztartozása 7,73 milliárd forint volt, 2022 novemberében pedig 10,697 milliárd forint”

– közölte a MEKH az Átlátszó kérdésére. Ez 38 százalékos növekedés. A közműszabályozási hivatal azt is írta, hogy „a fűtési időszakban jellemzően nő a földgázszolgáltatók kintlévőségeinek összege. Hasonló értékeket láttunk 2021 februárjában (10 169 milliárd) vagy 2020 februárjában (10,123 milliárd) is. A hátralékos lakossági fogyasztók száma csökkent a vizsgált időszakban 308 702-ről 287 723-ra.

„A villamos energia ágazatban 2021 novemberében 716 253 késedelmes lakossági fogyasztót tartottak nyilván a kereskedők és az egyetemes szolgáltatók, akik száma 2022 novemberére 636 271-re csökkent. Csökkent a lakossági fogyasztók tartozásának nagysága is, 13,483 mrd Ft-ról 13,432 mrd Ft-ra” – közölték. Vagyis kevesebben tartoznak, fogyasztókként többel. A távhőcégekkel szemben adósok száma és az összeg is csökkent. „2021 novemberében 136 445 hátralékos lakossági díjfizető volt, ez a szám 2022 novemberére 124 595-re csökkent. A kintlévőségek összege is csökkent ezen díjfizetők esetében az egy évvel ezelőtti 7 milliárdról 6.14 milliárdra” – írták.

Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián