energiaválság

Novemberben 40 százalékkal kevesebb gázt használtak a magyarok az októberi 50 százalékos fékezés után

Egyszerű magyarázata van annak, hogy a lakosságnak nem nőtt jelentősen még a rezsije, ez derül ki a közműhivatal számaiból. És nem csak ez, hanem az is, hogyan változott a kormány júliusi bejelentése óta a hazai földgáztermelés. A spórolás oka nem csak a hőmérséklet: 2019-ben melegebb volt az ősz, mégis több gáz fogyott akkor. Közben Németországban nem hogy nem fagytak meg az emberek, de kevesebbet is spórolnak.

A magyarok kétharmada rezsicsökkentett árat fizet az áramért – az MVM Next közleménye december 30-án futott végig a magyar sajtón. Az állami energiaszolgáltató tájékoztatása szerint „a november végéig kibocsátott számlák elemzése alapján földgázszolgáltatás esetében a kibocsátott számlák 78%-a, villamosenergia-szolgáltatás esetében a számlák 67%-a nem tartalmazott lakossági piaci áron elszámolt energiát.”

A Magyar Energetikai és Közműhivatal (MEKH) a minap arról számolt be, „az energiafogyasztás csökkent, a földgáz tárolói készletszint tovább emelkedett októberben”. Pedig nem csak októberi adatok vannak. Ahogy a MEKH, úgy az MVM sem részletezte, pontosan mi és hogyan csökkent, pedig a MEKH adataiból ez is kiolvasható. A lakosságnak értékesített földgáz mennyisége így alakult az elmúlt években.

 

Jól látható, hogy 2022-re – a rezsicsökkentés csökkentésének évében – az október és novemberi adatok beszakadtak. És nem csak lakossági szegmensnél. Az iparnak eladott gáz mennyisége az előző évihez képest októberben 51, novemberben 52 százalékkal csökkent.

Vagyis az MVM Next közleménye, ami arról szólt, hogy „a november végéig kibocsátott számlák elemzése alapján földgázszolgáltatás esetében a kibocsátott számlák 78%-a, villamosenergia-szolgáltatás esetében a számlák 67%-a nem tartalmazott lakossági piaci áron elszámolt energiát” pusztán

azért lehetséges, mert a magyarok durván behúzták a kéziféket – és nem azért, mert az átlagfogyasztásba beleférnének.

Kinek, mit intézett a kormánya

„Mi itt nem fogunk megfagyni télen. Ők ott meg szülhetnek férfiként. Kinek mit intézett a kormánya” – fogalmazott Orbán Viktor 2021 novemberében a Fidesz 29. kongresszusán. Azóta az is kiderült, hogy 2022. február elsejei moszkvai mondata, miszerint „Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés” sem öregedik túl jól. Elég, ha a németországi gázfogyasztási adatokat nézzük.

A news.de cikke szerint októberben 42 százalékkal, novemberben 27 százalékkal, decemberben 4,4 százalékkal csökkent az ottani lakossági fogyasztás. Ami kevesebb, mint a hazai spórolással elért eredmény.

Annak ellenére, hogy a kormánypárti sajtó arról cikkez: „Brutális ütemben szökött az egekbe a gáz ára Németországban”, „A német energiaforradalom felfalja önmagát” és, hogy „Németország – vissza a szénkorszakba”.

Hűvösebb volt, mint 2019-ben, mégis kevesebb gáz fogyott itthon

A MEKH korábbi jelentésében az időjárás is szerepel, mint a csökkenés tényezője. Ez tény, nézzük Magyarország átlaghőmérsékletét októbertől december végéig 2019 óta.

 

A 2019-es időszak 1 fokkal melegebb volt, mint a 2022-es, a gázfogyasztás viszont ennek ellenére csökkent – vagyis a mostani hidegebb időszakban is kevesebb gázt használtak el a magyarok, mint 2019-ben. Bali Gábor gázpiaci szakértő azt írta az Átlátszónak, hogy „A legmeghatározóbb ok a meleg őszi időjárás. A 2. fontos ok: minden háztartás, aki azt látta, hogy nem fog beleférni a rezsicsökkentett sávba, azaz magasabb a várható éves igénye, mint a meghatározott kb. 1800 m3, intézkedéseket hozott otthon:

a) visszavette a lakásban mérhető hőfokot október-december időszakban, ezzel sok gázt meg is takarított

b) családi házaknál beüzemelésre kerültek a pótfűtések (alapvetően fa, de van, aki inkább áramot használt)

c) az elmúlt években megépült napelemes rendszerek fűtésre való rásegítése megnőtt

d) aki tudott, befejezte gyorsan a fűtéskorszerűsítést.

„Meggyőződésem, hogy a meleg ősz mellett főleg az a)+ b) hozza ezt a megtakarítást” – közölte.

Belehúzott a MOL

„A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, ennek részeként augusztus 1-jétől csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentéssel limitált gáz- és áramárat – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még júliusban. Eszerint a 7,5-szeresre emelt gázáron túl „a kormány döntött arról, hogy Magyarország másfél milliárdról kétmilliárd köbméterre növeli a hazai gázkitermelést”, valamint, hogy

„a szakminisztérium szerint tovább növelhető a kitermelés a jelenleg is működő gázmezőkön; olyan magasan van ugyanis a gáz ára, hogy az is megéri, ha drágább technológiával sikerül felszínre hozni”.

Akkor azt is mondták, „a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára; egy kivétel van, a bértárolás, amely továbbra sem engedélyköteles”.  Utóbbiról megírtuk, ez sem volt igaz, továbbra is exportáljuk a fát.

A MEKH adataiból az látszik, hogy a hazai földgázkitermelés hogyan alakult.

 

A MOL az Átlátszó kérdésére azt írta, „A MOL mindent megtesz a hazai termelés fokozása érdekében, de ahhoz, hogy a kormányzati célkitűzést teljesítsük, minden iparági szereplőre szükség van, a termelés növekedését pedig a 2023-ra tervezett beruházásoktól várjuk”. Állítják,

„a MOL beruházásai nélkül évente nagyjából 15-20%-kal csökkenne a kitermelt földgáz volumene,

ez a mezők működésének – termeltetésének – a természetes velejárója. Az elmúlt 5 évben számos sikeres projektet valósítottunk meg – kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének intenzifikálása valamint az ún. sekélygáz kutatási program. Ennek köszönhetően a termelés csökkenését az elmúlt években 5-10%-ra csökkentettük, 2022-ben pedig sikerült kompenzálnunk a természetes csökkenést. Ez azt jelenti, hogy a MOL összes gáztermelése megközelítőleg a 2021-es szinten alakult”.

A MOL úgy látja, „iparági szinten 2023-ban a 2 milliárd köbméter éves földgáztermelési célkitűzés ambiciózus, de megvalósíthatónak látjuk, a teljes iparág összefogásában. Ehhez az szükséges, hogy a kormányzat beruházás-ösztönző környezetet teremtsen, a közelmúltban megjelent, az engedélyezési folyamatokat és kereteket jobbító rendelkezéseken felül. A MOL kiveszi a részét, felgyorsítja a projektjeit, és 2023-ban összességében 40-50 milliárd forint nagyságrendű beruházást tervez – túlnyomórészt földgázkitermelési projektekre”.

A földgáz ára nyár óta jelentősen csökkent. A gáz tőzsdei ára 70 euró/MWh-ra csökkent. Ez kevesebb mint harmada az augusztusinak, amikor is a kormány a legtöbb gázt vásárolta. A hazai földgázkitermelésről az FGSZ azt írja, „Európában az elsők között indult meg a földgázkitermelés Magyarországon, melynek fénykora az 1970-es, 1980-as évekre tehető. A kitermelés azonban már évek óta csökkenő trendet mutat: 2020-ban 1,57 milliárd m3 gáz került kitermelésre, mely a hazai fogyasztás kevesebb, mint ötödét fedezte. A jövőbe tekintve azonban még ez a csökkenő volumenű kitermelés is fontos sarokköve országunk biztonságos és megfizethető energiaellátásának.”

A MEKH azt reagálta kérdésünkre, hogy “A csökkenés oka kettős: egyrészt az idei fűtési időszakban a vizsgált hónapok a sokévi átlaghoz képest jellemzően enyhébbek, másrészt mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók alkalmazkodnak a kialakult árkörnyezethez, és igyekeznek optimalizálni földgázfelhasználásukat.”

Az Energiaügyi Minisztérium közleményben azt írta, a háztartások több mint 23, a gazdasági szereplők pedig közel 25 százalékkal csökkentették földgázfelhasználásukat 2022 utolsó hónapjában 2021 azonos időszakához képest. Vagyis a tendencia folytatódik.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Nagynyomású földgázszállító csővezeték a Kiskundorozsma Nemzetközi Mérőállomáson 2021. szeptember 30-án. MTI/Rosta Tibor

Megosztás