A magyar kormány főleg az atomenergiára fókuszál, a megújulóval alig törődnek

A klímaváltozás okozta hatások és az orosz-ukrán háborúval járó energiaválság nyomán egyre több európai uniós ország gyorsítja a tiszta energiára, azon belül is elsősorban a megújuló energiára való átállást. Ezzel szemben a magyar kormány a tiszta energia tekintetében minden erőforrást az atomenergia bővítésére fordít, a megújuló energia arányát az áramtermelésben alig kívánja növelni.

Sőt, a már meglévő pályázatok esetében is mondhatni visszafele haladunk: a Technológiai és Ipari Minisztérium közleménye szerint a hazai lakossági napelemes pályázathoz újonnan csatlakozók betáplálását felfüggesztik, a második pályázati kört pedig teljesen elhalasztják az uniós megállapodás utánra.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) október 17-ei közleményéből derült ki, hogy a kormány elhalasztja a lakossági napelemes pályázat második szakaszát, mivel az első fordulóban nyertes pályázatokat teljes mértékben a magyar költségvetés kénytelen előfinanszírozni addig, amíg nincs meg a megállapodás az EU-val a helyreállítási alap pénzeiről (ebből a programból finanszíroznák majd a lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot) – írja a Portfolio.

A döntés az eddigi pályázati nyertesekre is kiterjed, mivel a kormány az újonnan csatlakozó lakossági napelemes rendszerek esetében ideiglenesen felfüggeszti a betáplálási lehetőséget. A döntést azzal indokolják, hogy a napelemes rendszerek gyors ütemű terjedésével a villamosenergia-hálózat fejlesztése is szükségessé vált (vagyis a rendszer mégsem képes ennyi napelemet befogadni).

Mindez nem segít azon a tényen, hogy Magyarország már alapvetően rosszul áll a megújuló energia terén, vállalásaink messze elmaradnak más európai uniós országokhoz képest.

Az EMBER angliai központú energetikai szervezet adatai alapján megvizsgáltuk az egyes országok 2030-as klímavállalásait a megújuló energia terén. A lista adatok hiányában nem teljes, de még így is tartalmazza az EU áramfogyasztásának 97 százalékáért felelős országokat.

Míg a klímaváltozás okozta hatások és a háborúval járó energiaválság miatt az országok közel háromnegyede újabb vállalásokat tesz 2030-ra – amelyek az eddigieknél jóval magasabbak –, addig Magyarország még megmaradt a 2021-es, meglehetősen bátortalan vállalásánál.

Hazánk tiszta energia vállalása az áramtermelés arányában összesen 90 százalék, amit az atomenergia bővítésével tervez elérni, a megújuló energiából a korábban tervezett 20 százalék helyett csupán 18,03 százalékot vállal jelenleg. Ez Csehország (12,97 százalék) és Lengyelország (17,08 százalék) után a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban.

Az EU-s átlag ennél jóval magasabban alakul, az országok a 2021-es vállalásaikat (mely átlagosan 37,24 százalék volt) egészen mostanáig 63 százalékra emelték.

Jelenleg a legmagasabb vállalásokat Portugália, Dánia és Ausztria veszi magára: 2030-ra száz százalékosan megújuló energiával tervezik ellátni áramfogyasztásukat.

Szémann Tamás – Pete Luca

Címlapkép: Átlátszó