Évről évre egyre korábban érjük el a Globális Túlfogyasztás Napját, vagyis azt a napot, amikor felhasználjuk az összes megújuló erőforrást, amit a Föld abban az évben adni tudott. Idén világszinten július 28-án jutottunk el erre a pontra, az év többi részében már a tartalék erőforrásainkból élünk. Magyarországon a túlfogyasztás napja a globális átlagnál még korábban, májusban következett be. Ökológiai lábnyomunk legnagyobb részét a szénlábnyomunk, felét pedig a táplálkozásunk teszi ki.
A Globális Túllövés vagy Túlfogyasztás Napja (Overshoot Day) – ezt az elnevezést viseli az a nap, amikor az adott évben az emberiség már felhasznált minden erőforrást, amit a természet egy év alatt adni képes. Ennek a napnak a bekövetkeztétől az év hátralevő részében már a Föld véges tartalékaiból élünk, a jövő erőforrásaiból veszünk el.
A Globális Túllövés napját úgy számítják ki, hogy elosztják a bolygó biokapacitását (a Föld által az adott évben előállítható ökológiai erőforrások mennyisége) az emberiség ökológiai lábnyomával (az emberiség igénye az adott évben), és megszorozzák az év napjainak számával, vagyis 365-tel.
Évről-évre megfigyelhető, hogy egyre hamarabb érjük el a Globális Túllövés Napját. Míg 1971-ben ez a nap csak december 25. volt – tehát majdnem egész évben megújuló természetes erőforrásokból éltünk –, idén már július 28-ra esett. Vagyis az idei év felétől már a tartalék erőforrásainkat használjuk fel.
A túlfogyasztás napja 2022-ben Magyarországon a globális átlagnál korábbra, május 30-ra esett.
A legszembetűnőbb túlhasználat világszinten a természetes nyersanyagok használatában figyelhető meg, mint például a fa túlzó felhasználása vagy a túlhalászat. Valamint nagyban hozzájárul az is, hogy a fosszilis energiahordozók elégetésével pár száz év alatt használjuk el azt az energiát, amit a Föld évmilliókon keresztül termelt ki – írta az Euronews.
Az Overshoot Day nevű szervezet szerint, habár az egyének képesek a saját otthonukat és közösségüket jobbá tenni, de a valódi globális hatás lehetősége a kormányok és a vállalkozások kezében van, akiknek figyelembe kellene venniük, hogy Földünk erőforrásai végesek.
A fenntarthatóság nevében öt fő területet neveznek meg, ahol különböző stratégiákkal jelentős javulást lehetne elérni. A bolygó védelmében fontosnak tartják a klasszikus értelemben vett természetvédelmet (a természet védelmét és megőrzését), a helyreállítást (a túlhasznált területek újraerdősítését), a megújuló mezőgazdaságot és halászatot. 350 millió hektár erdő újraerdősítése 8 nappal eltolná a Túlfogyasztás Napjának időpontját.
Városi szinten az intelligens várostervezést emelik ki, amibe olyan elemek tartoznak, mint az energiahatékony épületek építése vagy a hatékonyabb személyszállítási és tömegközlekedési lehetőségek.
Ha világszerte 50 százalékkal csökkentenénk az autózásból származó lábnyomunkat, és az autóutak egyharmadát tömegközlekedéssel, a többit pedig kerékpározással és gyaloglással helyettesítjük, akkor a Föld Túlfogyasztásának Napja 13 nappal későbbre tolódna.
Ökológiai lábnyomunk legnagyobb részét (60 százalékát) szénlábnyomunk teszi ki. Így az energiafelhasználás terén a gazdaság szén-dioxid-mentessé tételét tartanák fontosnak. Ha az emberiség ökológiai lábnyomának szén-dioxid-komponensét 50 százalékkal csökkentenénk, az több mint három hónappal tolná ki a Föld Túlfogyasztásának Napját.
A Föld biokapacitásának felét arra használjuk fel, hogy táplálkozzunk. Az élelmiszerpazarlás és a húsfogyasztás csökkentése számottevő javulást eredményezne: ha a húsfogyasztást felére csökkentenénk, akkor a Túlfogyasztás Napja 17 százalékkal tolódna el, az élelmiszerpazarlás minimalizálásával pedig további 13 nappal.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2100-ra 7,3-15,6 milliárd ember fog élni a Földön, a népesség növekedésével pedig a bolygóra nehezedő nyomás is növekszik. Az Overshoot Day számításai szerint, ha minden második család eggyel kevesebb gyermeket vállalna, és a szülővé válást két évvel elhalasztanák, 2050-re 49 nappal tolnánk el a Túlfogyasztás Napját.
Szémann Tamás – Pete Luca
Címlapkép: www.overshootday.org/Átlátszó-montázs
Egyre több vizet locsolnak el a Dunamenti régióban, a vízmű nem tudja a lépést tartani. 2019 óta folyamatosak a gondok.
A balesetveszélyes utak mellett egy új logisztikai park is keseríteni fogja a gyáli lakosok életét, akik hiába várnak az önkormányzattól segítséget.
Hazánkban alig 22 ezer 800 forintot kaphat havonta a munkával nem rendelkező menedékes.
Budapesten átlagosan 190 ezer forint egy havi lakbér, de egy belvárosi lakásnál akár 300 ezer forint feletti is lehet ez az összeg.
