Október 5-én döntött a kormány egy újabb nyugdíjemelésről, amelyet novemberben már folyósítanak is. A nyugdíjösszeg idén várhatóan 13,4 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, de ezzel szinte egy időben jelent meg a KSH legfrissebb tájékoztatója, miszerint már 20,1 százaléknál jár az infláció. Az évi többszöri nyugdíjemelés ellenére sem válik könnyebbé a helyzet a nyugdíjasok számára. Sőt a fogyasztói árak emelkedése súlyosabban is érinti a társadalmi réteget, mivel a nyugdíjas fogyasztóiár-index magasabb, 21,9 százalékos árnövekedést mért. A fogyasztói árak növekedése mellett a pénzünk is évről-évre egyre kevesebbet ér: ha a nyugdíjösszegeket az inflációval korrigáljuk (vagyis megnézzük a reálértékét), akkor az látható, hogy bár  a nyugdíj számszerűen folyamatosan nő, azonban a pénzromlás miatt az értéke csökken. Idén valójában az értékét tekintve alacsonyabb a nyugdíj és az egyéb ellátások összege, mint tavaly. Uniós viszonylatban sem állunk sokkal jobban, 31 országból nálunk mérhető a 25. legalacsonyabb nyugdíj, szomszédaink közül csak Horvátország teljesít rosszabbul.

Hazánkban jelenleg majdnem két és félmillióan részesülnek nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban vagy egyéb járadékban. Az öregségi nyugdíjasok a 80 százalékát teszik ki ennek a számnak, tehát közel kétmillió embert érint a kérdés. Az elmúlt két évtizedben a nyugdíjasok és az egyéb ellátásban részesülők száma évről-évre csökkent, összesen több mint 600 ezerrel.

KSH: havi 164 ezer forint az átlagnyugdíj

A KSH statisztikái szerint 2022-ben Magyarországon havi 164 ezer forint körül alakul a nyugdíj átlaga. A megyei szintű adatok alapján az országban a legmagasabb nyugdíjösszegben a fővárosban részesülnek, itt a nyugdíjasok átlagosan 185 ezer forintot kapnak. De az ország északnyugati része is kitűnik: Fejér megyében havi 160 ezer, Komárom-Esztergom megyében 158 ezer, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében pedig 153 ezer körül alakul az ellátás átlagösszege.

Ahogy az átlag- és mediánbérek esetében írtuk, az átlagösszeg kevésbé tükrözi a valóságot, mivel a kilengő értékek eltorzíthatják az eredményt. Ezért megnéztük fizetési sávonként, hogy mekkora összegben részesül a legtöbb nyugdíjas – a valóság akár 40 ezer forinttal is kevesebb lehet.

Ha az egyes fizetési sávokat vizsgáljuk, akkor az látható, hogy 2022-ben a nyugdíjasok többsége 120 000 és 139 990 forint közötti ellátásában részesül, jellemzően a havi 80 és a 180 ezer közötti nyugdíj emelkedik ki leginkább.

Látványos emellett az is, hogy az elmúlt tíz évben a többség egyre magasabb fizetési sávba került, 2012-ben még a 80 ezer és a 99 999 közötti nyugdíj volt szokványos, azóta sokkal inkább megoszlanak a magasabb fizetési sávok között a nyugellátásban részesülők jövedelem szerint.

Feltűnő továbbá, hogy a havi 300 ezer forint feletti ellátásban részesülők száma 2017-hez képest 20 ezerről 123 ezer főre nőtt.

A KSH szerint félmillió forint a bruttó átlagfizetés, de az alkalmazottak többsége bruttó 400 ezret se kap havonta | atlatszo.hu

A legmarkánsabb különbség egyértelműen a medián- és az átlagbér között figyelhető meg. 2019-ben 79 291 forint, 2020-ban 86 928 forint volt a különbség a teljes munkaidőben dolgozók (nem közalkalmazottak) bruttó átlagbére és mediánbére között. Az átlagbért elnézve sokan érezhették, hogy jóval az átlag alatt maradtak, hiszen számlaegyenlegükre nézve nem is annyira sokan mondhatták el magukról 2020-ban, hogy szinte 410 ezer forint bruttó fizetést kapnak.

A nyugdíjnál jóval nagyobb ütemben növekednek a fogyasztói árak

A Magyar Közlönyben olvasható, október 5-én közzétett rendelet szerint a kormány 4,5 százalékkal növeli a nyugdíj összegét, amely ezzel idén eddig összesen 13,4 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest. Megnéztük, hogy ez a nyugdíjemelés képes-e kompenzálni a folyamatosan növekvő fogyasztói árakat, valamint kiszámoltuk, hogy a pénzromlás mellett valójában mennyit is ér a havi összeg.

A kormány idén év elején 5 százalékkal, majd júliusban 3,9 százalékkal emelte a nyugdíjat, novembertől pedig további 4,5 százalékos inflációs kompenzáció várható. Igen ám, eközben viszont a fogyasztói árak olyan ütemben emelkedtek tavalyhoz képest, hogy ezt már a jelenlegi növelés sem képes utolérni.

Az elmúlt négy évben a nyugdíj átlagosan évi 5 százalékkal emelkedett, ami elég is volt ahhoz, hogy felzárkózzon a fogyasztói árak emelkedéséhez.

Azonban amíg a nyugdíj idén – a korábban tervezett 10,7 százalék helyett – 13,4 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, addig a fogyasztói árak tavalyhoz képest 20,1 százalékkal nőttek.

A nyugdíjasok esetében a nyugdíjas fogyasztóiár-index ad valós képet a helyzetükről, mivel nem tartalmaz olyan termékeket, amelyek nem köthetők a nyugdíjasok átlagos fogyasztásához (például a gyermeknevelési termékek).

A nyugdíjas fogyasztóiár-index alapján a nyugdíjasok csoportját lényegesen súlyosabban érinti az árak növekedése, mivel a vásárlói kosaruk alapján nem 20,1 százalékos, hanem 21,9 százalékos inflációt érzékelnek.

A pénzromlás miatt valójában kevesebbet ér a nyugdíj mint tavaly

Számszerűen évről-évre növekszik a nyugdíj, azonban a pénzromlás miatt valójában évek óta egyre kevesebbet ér az előző évinél. A nyugdíj, egyéb ellátások és járadékok (mint a rokkantsági nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás) együttes havi átlagösszege 2000 és 2022 között 31 157 forintról 149 965 forintra nőtt.

Korrigáltuk 2008-tól kezdve a havi átlagellátást az inflációval, és kiszámoltuk, hogy mennyinek kellene lennie az egyes években a kézhez kapott összegnek ahhoz, hogy pontosan ugyanannyit érjen, mint amennyit egy évvel korábban ért.

A két vonal összeér, szinte ugyanazokat a számokat kaptuk, mint a valós nyugdíjösszeg – vagyis az látható, hogy hiába nő az ellátás szám szerint, az értéke a pénzromlás miatt egy forinttal sem lesz magasabb.

Sőt, ahhoz, hogy a nyugdíj és egyéb járulékok a pénz romlását figyelembe véve annyit érjenek idén, mint 2021-ben, ahhoz 164 987 forintnak kellene lennie az átlagos havi összegnek. Vagyis az inflációval együtt jelenleg jóval kevesebbet kapnak a nyugdíjasok az előző évhez képest.

Kiemelkedően sokat dolgozunk, kiemelkedően alacsony nyugdíjért

A Finnish Centre for Pensions gyűjtése alapján a nyugdíjkorhatár 60 és 68 év között alakul az Európai Unióban, de bizonyos országokban ez nemenként eltérő lehet. A legmagasabb nyugdíjkorhatár az EU-ban a férfiakra vonatkozik Svédországban és Finnországban, a férfi lakosok 68 éves koruktól mehetnek nyugdíjba. Nők esetében a két ország alacsonyabb korhatárt vezetett be, Finnországban 64 év, Svédországban 62 év. A második legmagasabb a 67 éves korhatár Olaszországban, Görögországban és Dániában, ami mind a nőkre, mind a férfiakra érvényes.

A legalacsonyabb a lengyel és az osztrák nők esetében meghatározott 60 év, a mindkét nemet érintő legalacsonyabb korhatár pedig a Franciaország esetében érvényes 62 év.

Az EU-s átlag nagyjából 65 évnek felel meg, amely megegyezik a Magyarországon kiszabott nyugdíjkorhatárral, tehát teljesen átlagosnak tekinthető.

Eltekintve attól, hogy európai szinten átlagos korban megyünk nyugdíjba az életünkből kiemelkedően sok évet töltünk munkaviszonyban. Az Eurostat 2021-es adatai szerint 36 életévet dolgozunk, ami ugyan megegyezik az EU-s átlaggal, viszont a régióban kiemelkedően magasnak számít. Regionális szinten a munkaviszonyban töltött évek száma 34,8 év körül alakul, Csehországban, Ausztriában és Szlovéniában dolgoznak nálunk is többet.

Szintén igen magas a munkaviszonyban töltött évek száma Izlandon (44,6), Hollandiában (42,5) és Svédországban (42,3). Látványosan alacsony viszont Romániában (31,3), valamint Olaszországban (31,6).

Annak ellenére, hogy az európai átlaggal megegyező korban vonulunk nyugdíjba, ugyanannyi életévet töltünk munkával, a nyugdíjátlagunk messze elmarad az európai számoktól. A GDP százalékában mért nyugdíjunk a legfrissebb, 2019-es összehasonlítás szerint hátulról a hetedik legalacsonyabb más országokhoz képest, 31 ország közül a 25. helyen állunk.

Bár az EU-s átlagot soha nem közelítettük meg, 2012-ben jelentősen magasabbnak számított a GDP százalékában megadott nyugdíj Magyarországon, akkor csaknem a középmezőnyben álltunk. Azóta a szomszédaink közül csak Horvátország áll rosszabbul nálunk.

A lista első három helyén Görögország, Franciaország és Ausztria helyezkedik el, az utolsó három pedig Málta, Észtország és Írország.

Az alacsony nyugdíjösszeg mellett egyre több 65 év feletti kényszerül arra, hogy munkába álljon. Míg tíz éve Magyarországon a 65 év felettieknek csupán a 2,1 százaléka dolgozott, addig 2021-re ez a szám több mint a duplájára, 5,6 százalékra nőtt. Ez szintén megközelíti az EU-s átlagot, ami 5,7 százaléknak felel meg.

A legtöbb 65 év feletti dolgozó Észtországban (14,5 százalék), Svédországban (13,6 százalék) és Írországban (13,4 százalék) található, a legkevesebb ezzel szemben Spanyolországban (3,1 százalék), Belgiumban (2,7 százalék) és Romániában (2,4 százalék).

További emelés várható, vajon a nyugdíj értéke is nőni fog?

 Múlt héten a Portfolio beszámolója szerint Varga Mihály egy háttérbeszélgetésen arról nyilatkozott, hogy várakozásaik alapján az idei 13-14% körüli infláció jövőre 10% feletti ütemre lassul, valószínűnek tartják, hogy az eredetileg tervezett 5,2%-os emeléssel szemben 10% feletti emelésben részesülnek januárban a nyugdíjasok.

Az eddigi nyugdíjösszegekkel végzett számításaink alapján felmerül a kérdés, hogy vajon fognak-e a nyugdíjasok jövőre akkora havi összeget kapni, ami a pénz romlásával együtt is többet ér, mint idén.

Pete Luca