Évről évre egyre korábban érjük el a Globális Túlfogyasztás Napját, vagyis azt a napot, amikor felhasználjuk az összes megújuló erőforrást, amit a Föld abban az évben adni tudott. Idén világszinten július 28-án jutottunk el erre a pontra, az év többi részében már a tartalék erőforrásainkból élünk. Magyarországon a túlfogyasztás napja a globális átlagnál még korábban, májusban következett be. Ökológiai lábnyomunk legnagyobb részét a szénlábnyomunk, felét pedig a táplálkozásunk teszi ki.
A Globális Túllövés vagy Túlfogyasztás Napja (Overshoot Day) – ezt az elnevezést viseli az a nap, amikor az adott évben az emberiség már felhasznált minden erőforrást, amit a természet egy év alatt adni képes. Ennek a napnak a bekövetkeztétől az év hátralevő részében már a Föld véges tartalékaiból élünk, a jövő erőforrásaiból veszünk el.
A Globális Túllövés napját úgy számítják ki, hogy elosztják a bolygó biokapacitását (a Föld által az adott évben előállítható ökológiai erőforrások mennyisége) az emberiség ökológiai lábnyomával (az emberiség igénye az adott évben), és megszorozzák az év napjainak számával, vagyis 365-tel.
Évről-évre megfigyelhető, hogy egyre hamarabb érjük el a Globális Túllövés Napját. Míg 1971-ben ez a nap csak december 25. volt – tehát majdnem egész évben megújuló természetes erőforrásokból éltünk –, idén már július 28-ra esett. Vagyis az idei év felétől már a tartalék erőforrásainkat használjuk fel.
A túlfogyasztás napja 2022-ben Magyarországon a globális átlagnál korábbra, május 30-ra esett.
A legszembetűnőbb túlhasználat világszinten a természetes nyersanyagok használatában figyelhető meg, mint például a fa túlzó felhasználása vagy a túlhalászat. Valamint nagyban hozzájárul az is, hogy a fosszilis energiahordozók elégetésével pár száz év alatt használjuk el azt az energiát, amit a Föld évmilliókon keresztül termelt ki – írta az Euronews.
Az Overshoot Day nevű szervezet szerint, habár az egyének képesek a saját otthonukat és közösségüket jobbá tenni, de a valódi globális hatás lehetősége a kormányok és a vállalkozások kezében van, akiknek figyelembe kellene venniük, hogy Földünk erőforrásai végesek.
A fenntarthatóság nevében öt fő területet neveznek meg, ahol különböző stratégiákkal jelentős javulást lehetne elérni. A bolygó védelmében fontosnak tartják a klasszikus értelemben vett természetvédelmet (a természet védelmét és megőrzését), a helyreállítást (a túlhasznált területek újraerdősítését), a megújuló mezőgazdaságot és halászatot. 350 millió hektár erdő újraerdősítése 8 nappal eltolná a Túlfogyasztás Napjának időpontját.
Városi szinten az intelligens várostervezést emelik ki, amibe olyan elemek tartoznak, mint az energiahatékony épületek építése vagy a hatékonyabb személyszállítási és tömegközlekedési lehetőségek.
Ha világszerte 50 százalékkal csökkentenénk az autózásból származó lábnyomunkat, és az autóutak egyharmadát tömegközlekedéssel, a többit pedig kerékpározással és gyaloglással helyettesítjük, akkor a Föld Túlfogyasztásának Napja 13 nappal későbbre tolódna.
Ökológiai lábnyomunk legnagyobb részét (60 százalékát) szénlábnyomunk teszi ki. Így az energiafelhasználás terén a gazdaság szén-dioxid-mentessé tételét tartanák fontosnak. Ha az emberiség ökológiai lábnyomának szén-dioxid-komponensét 50 százalékkal csökkentenénk, az több mint három hónappal tolná ki a Föld Túlfogyasztásának Napját.
A Föld biokapacitásának felét arra használjuk fel, hogy táplálkozzunk. Az élelmiszerpazarlás és a húsfogyasztás csökkentése számottevő javulást eredményezne: ha a húsfogyasztást felére csökkentenénk, akkor a Túlfogyasztás Napja 17 százalékkal tolódna el, az élelmiszerpazarlás minimalizálásával pedig további 13 nappal.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2100-ra 7,3-15,6 milliárd ember fog élni a Földön, a népesség növekedésével pedig a bolygóra nehezedő nyomás is növekszik. Az Overshoot Day számításai szerint, ha minden második család eggyel kevesebb gyermeket vállalna, és a szülővé válást két évvel elhalasztanák, 2050-re 49 nappal tolnánk el a Túlfogyasztás Napját.
Szémann Tamás – Pete Luca
Címlapkép: www.overshootday.org/Átlátszó-montázs
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egyre több vizet locsolnak el a Dunamenti régióban, a vízmű nem tudja a lépést tartani. 2019 óta folyamatosak a gondok.
A balesetveszélyes utak mellett egy új logisztikai park is keseríteni fogja a gyáli lakosok életét, akik hiába várnak az önkormányzattól segítséget.
Hazánkban alig 22 ezer 800 forintot kaphat havonta a munkával nem rendelkező menedékes.
Budapesten átlagosan 190 ezer forint egy havi lakbér, de egy belvárosi lakásnál akár 300 ezer forint feletti is lehet ez az összeg.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!