200 ezer magyar külföldön: így fogadta be a világ az 1956-os magyar menekülteket
1956 után mintegy 200 ezer magyar menekült el. 37 állam fogadta be őket, az első százezer embert alig tíz hét alatt telepítették át más országokba.
Mára a leggazdagabb országok lakóinak háromnegyede tényként kezeli az ember okozta klímaváltozás tényét és fenyegetését, azonban minél jómódúbbak lakói, annál kevésbé érdekli őket.
Idén nyáron részletes kutatás (Ipsos MORI) készült a klímaváltozáshoz való hozzáállásról a G20 országaiban. A kutatás fő megállapítása, hogy a G20 országokban élők 73%-a tisztában van azzal, hogy emberi tevékenység okán a Föld fordulóponthoz közeledik: a klíma és a környezet hirtelen változhat, és nehezen stabilizálhatóvá válhat a jövőben. Mi a kutatás eredményei alapján megnéztük, milyen különbségek vannak az egyes tagországok hozzáállásában az egy főre eső gazdagság (GDP) alapján. Kiderült, hogy minél gazdagabbak az adott ország lakói, annál kevésbé ismerik fel a klímaváltozás tényét és fenyegetését. Az indonéz és brazil emberek a legtudatosabbak, itt, a lakosság 86, illetve 85 százaléka van tisztában a veszéllyel. A kevésbé tudatos országok közé tartozik az Amerikai Egyesült Államok és Japán, ahol a lakosság csupán 60, illetve 63 százaléka gondolja úgy, hogy nagy nehezen visszafordítható változások várhatóak az időjárásban.
A másik jelentős megállapítása a kutatásnak, hogy a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező húsz ország lakóinak jelentős része (68%) a potenciális járulékos gazdasági károk ellenére is sürgeti a cselekvést. Ez a nézet is különösen a kevésbé gazdag lakosságú országokban dominál, mint Brazíliában (87%), Indonéziában (85%) és Kínában (82%), míg a legalacsonyabb Franciaországban (44%), Japánban (53%), Németországban (58%) és az Egyesült Államokban (60%).
A G20 országokban az emberek 58%-a különösen aggódik a globális közjavak miatt. A kételyek legerősebbek a nők, 25–30 év közöttiek, legalább egy diplomával rendelkezők és a 45 ezer angol fontnál többet keresők között. A legtöbben szeretnének aktívan lépéseket tenni a környezet védelmének érdekében. A kutatás eredményei szerint a fejlődő országokban nagyobb a hajlandóság a változásra, mint a fejlett országokban. 90% fölötti a hajlandóság Indonéziában, Dél-Afrikában, Kínában, Mexikóban és Brazíliában. Ezzel szemben ez a szám Japánban 61%, Németországban 70%, Az Amerikai Egyesült Államokban 74%, Nagy Britanniában pedig 77%.
Annak ellenére, hogy a legtöbb országban ennyire nagy a hajlandóság a változásra, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora méretű újratervezésre lenne is szükség. Az elkövetkezendő 10 év az emberiség számára „döntő évtizedként” van elkönyvelve. Az emberek 59%-a tisztában van azzal, hogy gyors változás szükséges, de azt már kevesebben tudják, hogy az étkezési szokások újragondolására is szükség van. A legalacsonyabb tudatosság ezzel kapcsolatban Indonéziában van, ahol a lakosság mindössze 26%-a van tisztában ezzel. Az emberek csupán 8%-a van tisztában azzal a tudományos megegyezéssel, miszerint elsöprő társadalmi változásra van szükség a következő évtizedben a közjavak védelmének érdekében. Ugyanakkor a G20 országok lakóinak 74%-a úgy gondolja, hogy az országuk gazdaságának a profit helyett az általános jólétre és a környezetvédelemre kellene fókuszálnia. Az emberek csupán 25%-a gondolja úgy, hogy a kormány feladata a profit maximalizálása és munkahelyek teremtése, még környezetszennyezés árán is.
Az emberek háromnegyede szerint a pandémia rávilágított arra, hogy az emberiség képes gyors változásokra, ha szükséges. Az emberek 71%-a szerint a mostani egy kiváló lehetőség arra, hogy úgy építsük újra a társadalmat, hogy az készen álljon az esetleges jövőbeli katasztrófákra.
Azonban a személyes szintű változtatáshoz sokan úgy érzik, hogy különböző tényezők hátráltatják őket, a legtöbb probléma tudáshiányból vagy az infrastruktúra hiányából származik, vagy pedig anyagi jellegű. Ez a kutatás kiválóan rávilágít arra, hogy az emberek részéről igény van a változásra, így az állami szerveknek lépnie kell az ügyben. Igény lenne kampányokra, amelyek részletesen rávilágítanak a minket fenyegető problémákra és a szükséges változás mértékére. Jellemzően azon országokban, ahol a gazdaság virágzó, hajlamosabbak megfeledkezni arról, hogy a környezetvédelmi problémák minden országot hasonló mértékben fenyegetnek.
Szémann Tamás—Szabó Hédi
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
1956 után mintegy 200 ezer magyar menekült el. 37 állam fogadta be őket, az első százezer embert alig tíz hét alatt telepítették át más országokba.
Hiába adja ingyen az öntözővizet a kormány, az öntözéshez beruházás is szükséges, arra pedig nincs pénzügyi forrás.
Adatvizualizációval mutatjuk be, hogyan teljesít az Erasmust kiváltani hivatott, hazai finanszírozású Pannónia Program a modellváltó egyetemeken.
Lázár János barátjának dohányos cégénél kiseperték a kasszát, de az Orbán- és Mészáros-érdekeltségeknél nincs jele a vagyonkimentésnek.