A 2022. február 24-én az Ukrajna ellen indított orosz hadművelet megrázta az európai közvéleményt, de Oroszországnak és az Európai Uniónak régebb óta feszült a viszonya. Ez elsősorban az oroszoktól importált gáz mennyiségén és árán volt lemérhető. A háborúval az egymástól kölcsönösen függő felek számára kiemelt alku tárgyává válhat az energiaimport kérdése. Cikkünk a Reuters anyagának magyar feldolgozása.
Az orosz-ukrán háború kirobbanásával elmélyült az Oroszország és a Nyugat közötti válsághelyzet. A háborús helyzet felfüggesztésében jelentős szerepe lehet az oroszoktól érkező energiaforrásoknak is – a gáznak és az olajnak.
A nyersanyagokban gazdag Oroszország számos gáz- és olajvezetékkel kapcsolódik bele az európai energiahálózatba, melyek közül a legnagyobb hálózat – a Testvériség-hálózat – Ukrajnán keresztül érkezik a kontinensre.
Az EU jelentős mennyiségű gázt importál Oroszországból, de vannak alternatív források is
2021-ben az ukrán gázcsöveken keresztül érkező orosz gáz mennyisége 25 százalékot esett, és az ukrán határokon megjelenő orosz csapatok megalapozták a félelmet, hogy ez még tovább csökkenhet.
Az orosz-ukrán háború befolyásolhatja az EU-ba érkező gáz mennyiségét, de a gázcsapot nem fogják teljesen elzárni
Moszkva ugyan korábban cáfolta, hogy ukrán megszállást tervez, 2022. február 24-én mégis bekövetkezett az orosz csapatok határátlépése – 25-ére az oroszok elérték Ukrajna fővárosát, Kijevet is.
Az orosz-ukrán háború második napján az orosz csapatok elérték az ukrán fővárost, Kijevet
Megrendezett jelenetek, oroszok elleni népirtás, nyugati provokáció – a Kreml alternatív valósága az ukrán válságról
A Krím-félsziget 2014-es annektálása óta az orosz álhírgyárak egyik kedvelt célpontjává vált Ukrajna. Az ukrán-orosz konfliktus jelenlegi kiélesedésével pedig a dezinformációs kampány is erősebb fokozatra kapcsolt. Ukrán neonácik, oroszok áldozati szerepben, a konfliktus mögött álló Nyugat mint szándékos provokátor – összegyűjtöttük, melyek a fő narratívák a Kreml által terjesztett, Ukrajnáról szóló álhírekben.
A nem várt forgatókönyv bekövetkeztével szükséges lehet az alternatív gázforrások teljesítményének növelése. A fegyveres erők bevetését megelőzően a német kancellár, Olaf Scholz bejelentette, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt leállítja az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetési folyamatát, ezzel jelentős jövőbeli gázmennyiségtől elvágva az orosz gáztól nagyban függő országot. Az S&P Global Platts Analytics elemző cég 2022. január végi számításai szerint az orosz gázcsapok teljes körű elzárása „egy valószínűtlen forgatókönyv”, de a kisebb fennakadások már jelentősen csökkenthetik a jelenleg tárolt gáz mennyiségét, és ezzel egyidejűleg növelhetik a gáz árát.
Magyarország magához képest jól teljesít, miközben Európában évtizedes mélyponton a gáztárolók töltöttsége | atlatszo.hu
A fűtési szezon kezdetén Magyarország még bőven az EU átlag felett teljesített a gáztározók telítettsége tekintetében. Ekkor a gáztározók Európában átlagosan 77,5%-os telítettségi szinten álltak, Magyarországon ezzel szemben 81%-on. December elejére ez az arány megváltozott, és Magyarország ismét az EU-s átlag alatt teljesít pár százalékkal.
Ha a négy legnagyobb Oroszországból érkező gázhálózat – Északi Áramlat, Jamal, Ukrán tranzit és Török Áramlat – közül már akár egy is kevesebb gázt szállítana (vagy jelentősen késne az Északi Áramlat 2. hitelesítése), akkor egy európai energiaválság is bekövetkezhet.
A gáztározók alacsony töltöttsége, a szén magas uniós ára, a csökkenő LNG-szállítmányok (cseppfolyósított földgáz) és az Oroszországból érkező gáz mennyisége miatt 2021. év végén korábban nem tapasztalt magaslatokba szökött a gáz európai ára.
Ha további akadályokba ütközik a gázimport, az nem várt energiaválságba sodorhatja a kontinenst. Az alternatív energiaforrásokat célzó fejlesztések miatt Európának nagy szüksége van az importált energiára. A 2019-es adatok alapján az Unió a teljes energiaszükségletének 60 százalékát importból fedezte, ami négy százalékos növekedést jelentett 2000-hez képest.
Az EU a két legtöbbet használt energiaforrás – az olaj és a gáz – jelentős részét Oroszországból szerzi be. 1965 óta az európai gázfogyasztás tizennégyszeresére nőt, 379 terawattóráról 5411 terawattórára.
Európában a második legtöbbet használt energiaforrás a gáz, az összes energiaforrás egynegyedét ez teszi ki
2020-ban az EU a teljes olajfelhasználás 23 százalékát, a gázfelhasználás 38 százalékát orosz importból fedezte. Az Unió második legnagyobb gázforrása Norvégia, ahonnan az orosz gázmennyiség fele érkezett be, a teljes éves igény 19 százaléka.
Az orosz-európai kölcsönös függést méginkább elmélyítheti az Északi Áramlat 2. forgalomba helyezése, ami megduplázná a Balti-tenger felől érkező gáz éves mennyiségét (55 milliárd köbméterről 110 milliárd köbméterre). Természetesen, hogyha az új gázvezetéket valaha is forgalomba helyezik, amire a jelen állás szerint – és a német kancellár bejelentése alapján – kevés az esély a közeljövőben.
Az Oroszország és Ukrajna közötti, ukrán túlárazásból fakadó, 2006-os és a 2009-es gázválságok során Oroszország lecsökkentette az ukrán gáztranzit mértékét, aminek azonnal érezhető hatása volt egész Európában.
Az elmúlt 20 évben Oroszország számos alternatív útvonalat épített ki Európába, amivel elkerülheti az ukrán gázhálózatot. A The Center for Strategic and International Studies (CSIS) szerint ha ma az ukrán gázcsapokat teljesen elzárnák, annak a hatását csak néhány országban lehetne érezni: Szlovákiában, Ausztriában és Olaszországban, és persze Ukrajnában, ahol viszont nem direkt importálják az orosz gázt, hanem európai országoktól vásárolják vissza az oda juttatott gáz egy részét.
Ugyan a teljes gázcsapelzárás nem valószínű, számos európai politikus és energiapiaci szakértő szerint Oroszország azért csökkenti egyes gázvezetékek teljesítményét, hogy azzal nyomás alá helyezze Németországot és az EU-t az Északi Áramlat 2. projekt véglegesítésére. A Bruegel adatai szerint az ukrajnai tranzit az ötéves átlag alá csökkent 2021-ben.
Az Északi Áramlat teljes kapacitáson szállít orosz gázt Európába, míg más vonalak átlagon alul teljesítenek
A Lengyelországon áthaladó Jamal gázvezeték 2021-es teljesítménye is töredéke volt a korábbi éveknek. 2021. december 21. óta a vezetékben visszafele folyt a gáz, nyugatról keletre: a németek segítették ki a lengyeleket saját tartalékaikkal. Az orosz Gazprom itt nem rendelt el újabb, nagyobb mennyiségű gázszállítmányokat 2022. februárra, míg az Északi Áramlat szinte maximum kapacitáson működött egész évben.
Oroszország tagadja a vádakat, miszerint beleavatkozott volna az egyes gázvezetékek teljesítményébe, szerintük a szerződés szerinti export-követelményeknek eleget tettek. Az EU szerint a Gazprom viszont kevésbé volt segítőkész a konkurens beszállítókhoz képest, amikor a hirtelen megnőtt európai igényeket kellett volna kiszolgálni.
A Jamal gázvezetékek csökkentett teljesítménye 2021. év végére jelentősen felemelte az európai gázárakat. Az árakon az ukrán megszállás híre tovább rontott, február 24-én újból megugrott a gáz ára, 134,32 euró/megawattórára. Ez február 25-ére ugyan visszaesett 94,42 euró/MWh-ra, de ez is jelentősen több, mint a korábbi évek átlaga. A kilőtt gázárakkal korábbi cikkünkben is foglalkoztunk.
Az Atlantic Council szerint a válsághelyzetben Oroszország akár egy, az ukrán és európai gázinfrastruktúrát célzó rejtett támadást is indíthat, hiszen az ukrán gázvezetékek megrongálása előnyös pozícióba helyezné Oroszországot az Északi Áramlat 2. üzembe helyezését illetően.
2021. év végére egy év alatt közel tizenegyszeresére nőtt a gáz ára Európában
Mivel az összefonódott európai és orosz energiapiac nehezen bontható fel, az EU egyik ütőkártyája az Északi Áramlat 2. hitelesítési folyamatának leállítása. Ezt február 22-én sikeresen ki is játszotta a német kancellár. Oroszország legnagyobb exportpiaca az Unión belül Németország, Olaszország és Franciaország: a 2020-as exportált gáz 36 százaléka ebbe a három országba folyt be. Mivel az EU jelentős importőre az orosz gáznak, a szállítmányok akár részleges visszamondása is nagy ütés lenne az orosz exportpiacnak.
A jelentős szankciók viszont az EU-nak sem kedveznének, hiszen az alacsony tartalékokkal rendelkező tagállamok rövid időn belül gáz nélkül maradnának.
Az orosz gáz közel háromnegyedét európai országok importálják, Németország a legnagyobb importőr
Mindkét fél számára előnyös lenne a saját piaci tér növelése, hiszen az csökkentené a kölcsönös függést, és enyhítené a fennálló konfliktusokat is.
Oroszország nemrég egy harmincéves szerződést kötött Kínával, melynek keretein belül egy új gázvezetéket építenek a két ország között – a Power of Siberia 2.-t. Ezzel Kína ugyanarra az orosz gázmezőre csatlakozna rá, mint amire a Jamal-gázvezetékkel Európa. Az Atlantic Council szerint viszont az új vezeték nem fog jelentős gázt elvonni az európai piactól.
Európa függetlenedésének alapja a más források kiaknázása. A tavaly év végi orosz kimaradást a kontinens sikeresen pótolta a cseppfolyósított földgáz-szállítmányokkal, de az LNG ellátási lánc alacsony kapacitása kevésbé tudna hosszú távon kiszolgálni egy megnövekedett európai igényt a más régiókba tervezett szállítmányok csökkentése nélkül.
A csökkenő orosz importot az EU más forrásokból pótolja, átlagon felüli volt a 2022. év eleji LNG-felhasználás
A norvég miniszterelnök szerint az Európába futó norvég gázcsövek jelenleg maximum teljesítményen működnek, így nem tudná a kimaradó orosz szállítmányokat pótolni.
A NATO már felszólította az EU-t, hogy növelje az energiaforrások körét. A legrosszabb forgatókönyv szerint viszont a kontinens kénytelen lenne a saját igényein változtatni és azokat egy alacsonyabb gázfelhozatalhoz igazítani.
Szabó Krisztián
Cikkünk a Reuters anyagának magyar feldolgozása, az eredeti itt érhető el.
Címlapkép: Orosz gázvezetékek hálózata Európában
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A művelődési házban várakozó családok nem tudják mi a következő lépés, volt, akinek csak fél órája volt összekészíteni a csomagját, miután a televízióban meglátta a háború kitöréséről szóló híreket. Helyszíni riport Záhonyból és Beregsurányból.
Oroszország csütörtökön hajnalban Vlagyimir Putyin elnök utasítására támadást indított Ukrajna ellen. Már aznap tele voltak a hírek a háborúban érintett...
„Anya, oda menjünk, ahol nem lövik a házat!, ezt mondta a gyerek, érted?” – mondja az egyik férfi a másiknak....
Miközben a magyar kormány hivatalosan az uniós közös álláspontot követve Ukrajna területi egységét támogatta, a fideszes médiagépezet jelentős része nyíltan Putyin pártján áll.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!